A bostoni Joslin Diabetes Központ kutatói egy San Francisco-i gyógyszergyártó céggel közösen olyan vegyületet fejlesztettek ki, amely a magasvérnyomás kialakulásában szerepet játszó egyik enzim specifikus gátlószereként új megoldást jelenthetne a cukorbetegek legsúlyosabb szemészeti betegségének, az úgynevezett retinopátiának a kezelésében.

Ajánló
Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala
Korábban:
Vizenyő az éleslátás helyén cukorbetegeknél
2025-re minden második családban lehet egy cukorbeteg
Kellő odafigyeléssel megelőzhető a cukorbeteg láb amputációja
Látásra alkalmas retinasejtek őssejtekből
Új szer a cukorbetegek retinakárosodása ellen
Heti egy injekcióval is kezelhetővé válhat a cukorbetegség
Pillanatképek a szemről a cukorbetegség előrejelzésére
Orvosi jegyzet
Interaktív
Cukorbetegek korai retinakárosodása
Cukorbetegek késői retinakárosodása
Pirulapatika
A gyermek- vagy fiatalkorban kialakuló, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek szemében a diabétesz kialakulását követően húsz évvel legtöbbször már látszik valamilyen jele a retinopátiának, a betegek körülbelül 20-30%-ánál pedig előrehaladott, súlyos állapot alakul ki. A 2-es típusú, felnőttkorban induló cukorbetegségben szenvedőket szintén fenyegeti az ideghártya károsodásának veszélye (a betegségről bővebben orvosi jegyzetünkben olvashat: Diabéteszes retinopátia).
Enzimgátlással az ideghártya károsodása ellen
A Joslin Diabetes Központ kutatói azt feltételezték, hogy a magasvérnyomás kialakulásában szerepet játszó bizonyos enzimek működésének gátlása a diabéteszes retinopátia kezelésénél is előnyösnek bizonyulhat, függetlenül attól, hogy ténylegesen fennáll-e magasvérnyomás is.
Állatkísérletes modellekben mesterséges úton magasvérnyomást, illetve cukorbetegséget idéztek elő patkányoknál, majd két olyan vegyület - az angiotenzin és a kallikrein - szintjét mérték meg a vérben, amelyek szerepet játszanak a magasvérnyomás kialakulásában. Emellett az erek falának állapotát is felmérték, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az érfalak áteresztőképessége és a két vegyület koncentrációja között. A magasvérnyomásos patkányok retinájában magasabb kallikreinszinteket mértek, és kallikrein szembe történő befecskendezésével fokozni lehetett az érfalak áteresztését. Az angiotenzin gátlószerének adagolása pedig jelentősen csökkentette mind a cukorbetegség, mind a magasvérnyomás által okozott érfaláteresztést. A kutatók mindebből arra következtettek, hogy az érfalak kóros áteresztővé válását a kallikrein enzim aktiváló hatása alatt álló angiotenzin működése okozza.
A fenti eredményekre támaszkodva Edward P. Feener és munkatársai egy kallikrein-gátló vegyületet (ASP-440) fejlesztettek ki. A vegyületnek egy bőr alá beültetett pumpával történő folyamatos adagolása az állatkísérletek során akár 70 %-kal is csökkentette a magasvérnyomás következtében kialakuló kóros ideghártya-elváltozások gyakoriságát - olvasható a ScienceDaily oldalán.
"A vérplazmában található kallikrein most először került a figyelem középpontjába úgy, mint a cukorbetegek retinopátiájának egyik lehetséges kezelési célpontja" - mondta Feener. Bár az ASP-440 hatékonyságának felméréséhez további vizsgálatokra lesz szükség, az eddigi eredmények egyelőre biztatónak tűnnek.
A tanulmányt a Hypertension című tudományos folyóirat februári számában tették közzé.
dr. Heksch Katalin








