Miért vált problémássá az antibiotikumok alkalmazása?
Ajánló
Korábban:
A hidegebb hónapok a legveszélyesebbek az asztmások számára
Tanácsok téli vitaminmegőrzésre
Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amik ellen a mai antibiotikumok hatásosak, egy idő után átalakulnak és ellenállóvá válnak. Komoly veszélyről van szó, hiszen az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Míg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport került forgalomba. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention Control; ECDC) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik a jövőben.
"A helyzet folyamatos javulást mutat, hiszen az orvosok újabb generációi képzésük során már idejében megismerkednek a rezisztencia problémájával. Ők a korábbinál jóval körültekintőbben alkalmazzák az antibiotikumokat, ezzel párhuzamosan a betegek is egyre tájékozottabbá válnak, így egy sima megfázás vagy más légzőszervi panasz esetén már nem íratják fel ezeket a készítményeket. Ennek ellenére még mindig túl sok esetben írnak fel antibiotikumot az orvosok, ahogy elterjedt módszer az antibiotikummal történő öngyógyítás is. A kampánnyal elsősorban a betegek hozzáállásán szeretnénk változtatni" - mondta Dr. Torzsa Péter háziorvos az Országos Alapellátási Intézet kampányindító sajtótájékozatóján.
Az influenzás tünetek kezelése
Az influenza hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel. A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak és nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-10 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat.
A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. A magas lázat feltétlenül csökkenteni kell, mert még rövid ideig tartó magas láz esetén is súlyosan károsodhatnak belső szerveink. A lázcsillapítás egyik hagyományosan bevált módja a hidegvizes borogatás vagy a hideg fürdő, de a korszerű lázcsillapító gyógyszerek általában hatékonyabbak és biztonságosabbak.
Az influenza szövődményei főként a legyengült védekezőképességű embereket, csecsemőket, terheseket, időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket fenyegetik. Az influenzavírus által gyengített immunrendszert kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légzőszervet, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak. A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábban, a lábadozási időszakban alakulnak ki.
Ha az influenzafertőzést követően a fent említett szövődmények bármelyikét tapasztalnánk magunkon vagy gyermekünkön, azonnal forduljunk orvoshoz.
Kapcsolódó anyagunk: Az influenza hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel. A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak és nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-10 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat.
A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. A magas lázat feltétlenül csökkenteni kell, mert még rövid ideig tartó magas láz esetén is súlyosan károsodhatnak belső szerveink. A lázcsillapítás egyik hagyományosan bevált módja a hidegvizes borogatás vagy a hideg fürdő, de a korszerű lázcsillapító gyógyszerek általában hatékonyabbak és biztonságosabbak.
Az influenza szövődményei főként a legyengült védekezőképességű embereket, csecsemőket, terheseket, időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket fenyegetik. Az influenzavírus által gyengített immunrendszert kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légzőszervet, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak. A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábban, a lábadozási időszakban alakulnak ki.
Ha az influenzafertőzést követően a fent említett szövődmények bármelyikét tapasztalnánk magunkon vagy gyermekünkön, azonnal forduljunk orvoshoz.
Gyorsteszttel is elkerülhető lenne az antibiotikumok felesleges alkalmazása: Az antibiotikumok felhasználási gyakorlatának megváltozását segíthetné az a háziorvosi rendelőkben alkalmazandó gyorsteszt is, amellyel néhány perc alatt ki lehetne mutatni a bakteriális eredetű torokgyulladások egyik gyakori kórokozóját, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot. A kimutatási eljárást már nagyjából tizenöt éve alkalmazzák a kórházakban, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) azonban egyelőre nem finanszírozza a gyorsteszt rendelőkben történő alkalmazását.
[origo] egészség
- Fontos gyakorlati tanácsok antibiotikum-szedéshez
- Miért vált problémássá az antibiotikumok alkalmazása?
