2009. február 11., szerda, 8:00
A háziorvosi tapasztalat szerint a lakosság jelentős része nincs tisztában az antibiotikumok helyes alkalmazásának szabályaival, ha viszont helytelenül szedjük ezeket a készítményeket, nemcsak a saját, hanem mások egészségét is veszélyeztetjük: ennek oka, hogy az antibiotikumokkal szembeni növekvő ellenálló-képesség miatt a bakteriális fertőzésekre felírt készítmények másoknál sem lesznek hatásosak. Az Országos Alapellátási Intézet szakemberei a fenti okok miatt felvilágosító kampányt indítottak, amelynek célja, hogy mindenki számára érthetően foglalja össze a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A jelenleg zajló influenzajárvány idején sokakat érintenek a betegséggel járó kellemetlen tünetek, így a végtagfájdalom, a rossz közérzet és a láz. Mivel a legtöbben minél hamarabb meg szeretnénk gyógyulni, úgy gondolhatjuk, hogy az influenza és a télen szintén gyakori megfázásos tünetek, illetve a vírusos gyomor- és bélbántalmak mielőbbi elmulasztása érdekében is érdemes lehet antibiotikum-kúrába kezdenünk. Ez azonban helytelen elképzelés, hiszen ezek a készítmények csak a bakteriális eredetű fertőzések ellen hatásosak, vagyis nem javítják állapotunkat akkor, ha az imént felsorolt, vírusos eredetű betegségekben szenvedünk. Vírusos megbetegedések esetén abban az esetben lehet mégis indokolt az antibiotikumok alkalmazása, ha a náthából és más légzőszervi megbetegedésekből bakteriális felülfertőződés alakult ki.
A leggyakrabban előforduló bakteriális fertőzések az arc- és a homloküreggyulladás, a tüszős mandulagyulladás, a középfülgyulladások, a hörghurut és a tüdőgyulladások nagy része, a vesemedence-gyulladás, a húgyúti fertőzések, az agyhártyagyulladás, a kötőhártya-gyulladások többsége és a vérmérgezés - ezekben az esetekben valóban szükséges az antibiotikumos kezelés.
Csak orvosi receptre szedjünk antibiotikumot!
Egy korábbi felmérés eredményei szerint az Európai Unióban a légúti fertőzések miatt íratják fel az antibiotikumok 60%-át, ami alátámasztja, hogy olyan esetekben is antibiotikumot használunk, amikor az nem lenne szükséges. Vegyük például a már említett influenzát: az orvosi javaslat nélkül bevett antibiotikum ilyenkor nem pusztítja el a vírust, viszont elhalnak az antibiotikumra érzékeny baktériumok és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb, az antibiotikummal szemben ellenálló (rezisztens) baktériumtörzsek foglalják el. Az influenza súlyos szövődményeit tehát nemhogy gátolná, hanem még elő is segítheti az antibiotikumok felesleges szedése.
Fontos tudni még, hogy megmaradt gyógyszert soha, semmilyen esetben sem szabad bevenni, még akkor sem, ha esetleg a jelentkező tünetek megegyeznek azzal, amit a beteg korábban észlelt.
Mindig vegyük be az előírt mennyiséget!
A nem megfelelő mennyiségben szedett antibiotikumok szintén a rezisztens baktériumok elszaporodását segítik elő, így a betegség nemhogy nem gyógyul, de még súlyosbodhat is. Az antibiotikumok a szervezetben rövid idő alatt hatástalanná válnak vagy hamar kiürülnek, ezért szükséges a meghatározott időben és a pontosan előírt adagban bevenni őket. Otthoni kezelés esetén a láz megszűnése után sokan hajlamosak abbahagyni a gyógyszer szedését, ami a betegség kiújulásához vezethet, hiszen a teljes gyógyulás független a tünetek javulásától.
Indokolt esetben - a hatásos kezelés érdekében - tanácsos meghatározni a baktérium antibiotikummal szembeni érzékenységét. Ilyenkor a több helyről levett váladékmintából kitenyésztik a kórokozókat, azután különböző antibiotikumokat tartalmazó táptalajra teszik. Amelyik táptalajon nem látnak további szaporodást, az az antibiotikum használ az adott baktérium ellen, és valószínűleg a beteg szervezetben is elpusztítja majd a kórokozót. Az ilyen vizsgálat után végzett kezelést nevezzük célzott antibiotikum-terápiának. Sürgős esetben a tapasztalati alapon legmegfelelőbbnek ítélt antibiotikummal kezdik meg a kezelést, amelyet a későbbiekben módosítanak, ha az érzékenység eredményei ezt szükségesség teszik.
Az antibiotikum mellé szedjünk probiotikumot is!
A korszerű komplex antibiotikus kezelés nem csak a betegség legyőzésére, hanem a szervezet gyors regenerálására is kiterjed, hiszen az antibiotikumok mérséklik a bélflóra működését, ami a betegség utáni felépülés elhúzódásához vezethet. Az antibiotikumok a bélbaktériumok elpusztítása miatt gyakran okoznak komoly hasmenéseket vagy bélgyulladást, ezért a széles spektrumú antibiotikumos kezelés mellett mindig ajánlott a bél baktériumflóráját probiotikus gyógyszerrel is segíteni. A probiotikumok jótékony hatású baktériumok, amelyek javítják a bélflóra működését és elősegítik a problémamentes emésztést, emellett erősítik az immunrendszert és segítik a vitaminhiány megszűnését.
Jegyezzük fel a nemkívánatos hatásokat!
Az antibiotikumok alkalmazásának másik, a rezisztencia kifejlődésén kívüli veszélye, hogy néhányan túlérzékenyek ezekkel a gyógyszerekkel szemben, ami súlyos allergiás tünetekben nyilvánulhat meg. Ezért is fontos már újszülött kortól feljegyezni a különböző antibiotikumok tekintetében a nemkívánatos hatásokat, hiszen az allergiás reakciók extrém esetben akár halálhoz is vezethetnek.
Az antibiotikumokkal kapcsolatos további információk a
www.aranyszabaly.hu honlapon érhetőek el, ahol folyamatosan frissülő tartalmak várják a szakmai és a laikus érdeklődőket egyaránt.
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat pusztítják el (baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (bakteriosztatikus hatás). Eredetileg csak azokat a vegyületeket nevezték antibiotikumoknak, melyeket valamilyen élőlény (gomba vagy baktérium) termelt (a mesterségesen előállított szereket kemoterapeutikumokként említették), ma már azonban minden baktériumellenes gyógyszert antibiotikumnak neveznek. Az első felismert antibiotikum egy penészgomba (Penicillium notatum) terméke, a penicillin volt, melyet Alexander Fleming fedezett fel 1929-ben a bakteriális fertőzések kezelésére. A penicillin és a szulfonamid típusú antibiotikumok mellett azóta megjelentek az úgynevezett amino-glikozidok, a cefalosporinok, a kinolonok és a makrolid típusú készítmények is.
Az antibiotikumok kutatása a mai napig szakadatlanul folyik, mert a baktériumok, amik ellen a mai antibiotikumok hatásosak, egy idő után átalakulnak és ellenállóvá válnak. Komoly veszélyről van szó, hiszen az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Míg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport került forgalomba. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention Control; ECDC) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik a jövőben.
"A helyzet folyamatos javulást mutat, hiszen az orvosok újabb generációi képzésük során már idejében megismerkednek a rezisztencia problémájával. Ők a korábbinál jóval körültekintőbben alkalmazzák az antibiotikumokat, ezzel párhuzamosan a betegek is egyre tájékozottabbá válnak, így egy sima megfázás vagy más légzőszervi panasz esetén már nem íratják fel ezeket a készítményeket. Ennek ellenére még mindig túl sok esetben írnak fel antibiotikumot az orvosok, ahogy elterjedt módszer az antibiotikummal történő öngyógyítás is. A kampánnyal elsősorban a betegek hozzáállásán szeretnénk változtatni" - mondta Dr. Torzsa Péter háziorvos az Országos Alapellátási Intézet kampányindító sajtótájékozatóján.
Az influenzás tünetek kezelése
Az influenza hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel. A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak és nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-10 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat.
A szövődménymentes influenza kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. A magas lázat feltétlenül csökkenteni kell, mert még rövid ideig tartó magas láz esetén is súlyosan károsodhatnak belső szerveink. A lázcsillapítás egyik hagyományosan bevált módja a hidegvizes borogatás vagy a hideg fürdő, de a korszerű lázcsillapító gyógyszerek általában hatékonyabbak és biztonságosabbak.
Az influenza szövődményei főként a legyengült védekezőképességű embereket, csecsemőket, terheseket, időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket fenyegetik. Az influenzavírus által gyengített immunrendszert kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légzőszervet, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak. A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábban, a lábadozási időszakban alakulnak ki.
Ha az influenzafertőzést követően a fent említett szövődmények bármelyikét tapasztalnánk magunkon vagy gyermekünkön, azonnal forduljunk orvoshoz.
Kapcsolódó anyagunk:
Gyorsteszttel is elkerülhető lenne az antibiotikumok felesleges alkalmazása: Az antibiotikumok felhasználási gyakorlatának megváltozását segíthetné az a háziorvosi rendelőkben alkalmazandó gyorsteszt is, amellyel néhány perc alatt ki lehetne mutatni a bakteriális eredetű torokgyulladások egyik gyakori kórokozóját, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot. A kimutatási eljárást már nagyjából tizenöt éve alkalmazzák a kórházakban, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) azonban egyelőre nem finanszírozza a gyorsteszt rendelőkben történő alkalmazását.
[origo] egészség
