Több mint kétszáz éve ismert, hogy a látott kép kialakulásához vezető folyamat különféle biokémiai reakciókkal veszi kezdetét, miután a fény az ideghártyánkra vetült. Azt azonban egészen mostanáig nem sikerült felderíteni, hogy pontosan melyek ezek a reakciók - egy amerikai és egy svéd kutatócsoport új tanulmányában ezeket a folyamatokat írta le.
Ajánló
Korábban:
Enzimgátló szerrel lassítanák a cukorbetegek retinakárosodását
A szabadtéri időtöltés javítja a gyerekek látását
A szemen át is vizsgálható az idegrendszeri betegségek lefolyása
Száloptikás szonda a szürkehályog korai kimutatására
Pirulapatika
Krzysztof Palczewski és munkatársai a The FASEB Journal legutóbbi számában közölték eredményeiket, amelyek pontosan megmagyarázzák, hogy mik a látott kép kialakulásának legelső lépései. A felfedezés kiindulópontjaként a rodopszin és a transzducin közötti jelátviteli folyamatok vizsgálata állt: a rodopszin egy olyan színanyag (pigment), amely rendkívüli fényérzékenysége révén alacsony fénymennyiség esetén is lehetővé teszi a látást, a transzducin pedig egy fehérje, amely azonnal jeleket továbbít az agy felé, amint fény éri a retinát. A kutatócsoport a rodopszin és a transzducin közti kémiai kommunikáció lépéseit "merevítette ki", amelyből látható, hogy mi megy végbe a jelátvitel során, emellett lehetőséget ad a látási rendellenességek molekuláris szinten jelentkező hibáinak elemzésére.
A munka során szarvasmarhák ideghártyájából izolálták a rodopszint és a transzducint. A kétféle molekulát ezt követően egy oldatba helyezték és fénynek tették ki, ami megindította a látás során is végbemenő kémiai reakciókat. Miután eltávolították a szennyeződésként jelenlévő felesleges fehérjéket, egy centrifuga segítségével vonták ki a kétféle molekulát, amelyekben így már tanulmányozni lehetett a jelátviteli folyamatok során lezajló pontos szerkezeti változásokat - olvasható a tanulmányt ismertető sajtóközleményben.
"Kutatásunk a jövőben lehetőséget adhat azoknak a látásromlással járó betegségeknek a hatékonyabb kezelésére, amelyekben a transzducin fehérje meghibásodása is szerepet játszik" - mondta Palczewski. A transzducin meghibásodása a szembetegségek mellett előfordulhat még a cukorbetegség, az allergiák, a depresszió, a különféle szív- és érrendszeri betegségek és néhány ráktípus esetében is, így a felfedezés vélhetően ezeknek a kórképeknek a jobb megértését és gyógyítását is elősegítheti.
Kapcsolódó anyagunk:
A szem fényérzékeny sejtjei is befolyásolják, hogy mennyire vagyunk álmosak: A szemben is megtalálhatóak olyan idegsejtek, amelyek befolyásolják, hogy álmosnak vagy ébernek érezzük-e magunkat attól függően, mennyire világos a környezetünk - olvasható az Oxford Egyetem honlapján. A kutatók szerint ezek a sejtek közvetlenül irányítják az agy alvásközpontjának aktivitását: a friss felfedezés egyben új gyógyszercélpontot is jelent az olyan készítmények számára, amelyekkel szabályozhatóvá válna az alvás és az ébrenléti ciklus.
[origo] egészség
