Minden hetedik magasvérnyomásos beteg egyben érszűkületben is szenved - derül ki a tünetmentes perifériás érbetegség kiszűrésére indított kampány első részeredményeiből. A csaknem két éve futó szűrőprogram idén tavasztól egyes háziorvosi rendelőkre is kiterjed majd, amitől azt remélik a program szervezői, hogy egy év alatt legalább százezerrel fog nőni a szűrésen átesett személyek száma. A perifériás érbetegség felmérése és kezelése komoly népegészségügyi feladat, hiszen a fel nem ismert és nem kezelt betegek közel egyharmada 5 éven belül legtöbbször szívinfarktus vagy agyvérzés következtében életét veszti.

Ajánló
Az [origo] egészség szív- és érrendszeri problémákkal foglalkozó aloldala
Az [origo] egészség táplálkozás aloldala
További információk a programról
Interaktív ajánló
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Aktuális
A perifériás érbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája. E betegségben az erek beszűkülése leginkább az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nagyban nehezíti, hogy a kórkép sokáig tünetmentes maradhat. A leggyakrabban a romló alsóvégtagi keringés fordul elő, amelynek már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, illetve a fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ilyenkor azonban már az erek károsodása szinte biztosan megindult. Magyarországon az érszűkület a szakmai becslések alapján mintegy 400 ezer embert érint: fokozottan veszélyeztetettek, akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban gyakran fordul elő érbetegség.
A perifériás érbetegség több szempontból is veszélyes. Túl azon, hogy a láb keringésének romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, késői felismerése akár a végtag amputációjához is vezethet. Az igazi veszélyt emellett az jelenti, hogy a normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére, felismerés és kezelés nélkül pedig a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.
Az ÉRV program első lépéseként olyan országos szűrőprogram indult, ahol az úgynevezett hipertónia centrumokban megtörtént a magasvérnyomásos betegek perifériás érbetegségre történő szűrése is. Ez két részvizsgálatból, a kardiovaszkuláris kockázatbecslésből és a boka/kar index mérésből áll, amit az elkövetkező években a betegek gondozása, illetve életkilátásaik javítása követ majd.
Az ÉRV program első fázisának új eredményei
A vizsgálatba történő betegbevonás 2007. április 1. és 2008. szeptember 30. között történt: összesen 55 magyarországi centrumban 21 892 beteg szűrését végezték el a program keretében, a vizsgált betegek átlagéletkora 61,45 év volt.
Az egyik legfontosabb eredmény az, hogy kiderült, a bevont betegek 14 százalékánál egyértelműen kimutatható a már kialakult perifériás érbetegség, illetve további 15,6 százalékuknál volt megfigyelhető az érszűkület kialakulásának markáns lehetősége. Azaz a magasvérnyomás-betegségben szenvedők mintegy 30 százaléka valamilyen mértékben érintett lehet a problémában.
A vizsgálat további lényeges megállapítása, hogy az érszűkület előfordulása nagyobb a magasabb halálozási valószínűséget mutató régiókban. Tehát immár magyar adatok is alátámasztják a perifériás érbetegség és a szív- és érrendszeri halálozás közötti egyértelmű összefüggést: "Meglepő volt az egy-egy régióra jellemző nagyon nagyfokú egyezés. Természetesen ez még nem egy közvetlen összefüggés, vagyis itt még nem a regisztrált betegeink adatait látjuk. A KSH korábbi korai és késői halálozási adatai mutatnak nagyfokú korrelációt a most felmért perifériás érbetegség előfordulási gyakoriságával" - mondta Dr. Farkas Katalin a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház Angiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa.
A hagyományos szív- és érrendszeri rizikóbecsléssel (Score, Framingham) alacsony vagy közepes rizikójúnak vélt betegek 10-15 százalékánál fordult elő kóros boka/kar index érték. "Nem mondhatjuk tehát, hogy azért került sor ilyen sok érbeteg kiszűrésére, mert csupán a nagy rizikójú betegek csoportját vizsgáltuk volna" - tette hozzá Dr. Farkas. A vizsgálati eredmények szerint a boka/kar index mérés alkalmas a valódi szív- és érrendszeri kockázat megállapítására, így hatékony eszköze lehet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének. Ráadásul a módszer egyszerű, gyors, fájdalmatlan és olcsó, így széles körben alkalmazható.
ÉRV Regiszter: új adatbázis az érszűkületben szenvedő betegek számának pontos felmérésére
Az ÉRV Regiszer elindításának indoka az a tény, hogy jelenleg nem mondható meg pontosan a Magyarországon élő perifériás érbetegek száma, aránya és valódi egészségi állapota. "Magyarországon hiányoznak azok az adatbázisok, amelyekből kinyerhető lenne, hogy a régiókban, kistérségekben, városokban, különböző területeken egy-egy betegségnek mi az elterjedtsége, milyen a súlyossága, milyen a betegségek egymáshoz viszonyított aránya, illetve az egymásból következő jelenléte" - mondta Dr. Kiss István, a Fővárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház nefrológia-angiológia osztályvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság leendő elnöke, az ÉRV program koordinátora. Ennek felméréséhez ezért egy olyan betegregisztert kell felállítani, amibe folyamatosan kerülhetnek majd be az adatok, így megvalósítható lesz a betegkövetés és adatértékelés is. A kezdeményezéshez - nyilvánvaló szakmai érintettsége okán - csatlakozott a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság is.
A rendszerbe a szervezők elképzelése szerint a lehető legtöbb orvosi rendelőben be lehet majd kerülni, a rendszerhez csatlakozó "ÉRV Pont rendelők" ajtaját például külön matricával is jelölni fogják (lásd képünket). Az érintett státuszának nyomon követése az ÉRV Regiszter adatlap segítségével történik, és a rendszerben résztvevő orvos is visszajelzést kap majd a szervező társaságoktól a szakmai munkájáról.
"A csatlakozó családorvosokkal szembeni minimális elvárás a heti két beteg perifériás érrendszeri betegségre vonatkozó szűrése lesz, ami összesen heti 20 perc pluszmunka vállalását jelenti. Reményeink szerint ezer csatlakozó háziorvos esetén egy év alatt összesen százezer ember szűrése valósulhat meg. Azt pedig tapasztalatból tudjuk, hogy a perifériás érbetegként már kiszűrt, de még tünetmentes betegek sokkal komolyabban veszik a dohányzás abbahagyására, a testsúly csökkentésére és az általános életmódbeli változtatásokra vonatkozó tanácsokat, így remélhetőleg sikerül majd jelentős előrelépést tennünk a szívbetegségekkel összefüggő halálozások számának csökkentésében" - mondta Dr. Farkas.
Az ÉRV Regiszter felállításához többszintű, orvos- és betegtájékoztató és együttműködést segítő program kapcsolódik, mely szolgáltatások csak a vizsgálati helyszíneken lesznek elérhetőek. A programba bekerülő érintettek tájékoztató csomagot kapnak a perifériás érbetegségről, ami nem csak a betegséghez kapcsolódó információkat tartalmazza, hanem a kockázati tényezők csökkentéséhez hozzájáruló recepteket és tornagyakorlatokat összefoglaló tájékoztató anyagokat is. A program részeként azt is vizsgálják majd, hogy az érintett betegek milyen témakörökkel kapcsolatosan szeretnének további vagy bővebb információt kapni.
Az érdeklődők minden, a perifériás érbetegséggel, a boka/kar index méréssel vagy a ÉRV Regiszterrel kapcsolatos tudnivalót megtalálhatnak a program honlapján, vagy az ország bármely részéből helyi tarifával hívható (06) 40/918-020 számon.
A boka/kar index mérése egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat. A mindössze néhány percet igénylő eljárás alatt megmérik a vérnyomást mindkét karon és mindkét bokánál is. A vérnyomásmérőn kívül ultrahangos Doppler-készülékkel biztosítják a mérés pontosságát. A bokánál és a karon mért vérnyomásértékek hányadosa adja az indexet, ami egészséges embernél 1 és 1,3 között van. Amennyiben a bokánál alacsonyabb a vérnyomás, az index értéke kisebb lesz 1-nél, ami érszűkület jelenlétére utal.
A végtagi erek állapotának vizsgálata azért bír kiemelt jelentősséggel, mert egyedül ezen a területen valósítható meg az érszűkület beavatkozás nélküli kimutatása. (A szívet ellátó koszorúerek például csak bonyolult beavatkozások útján vizsgálhatók.) Így gyorsan, egyszerűen és fájdalommentesen lehet képet kapni az egész érrendszer állapotáról, és felismerni a tünetmentes betegek nagy kockázatú csoportját.
- Mi az ÉRV program?
- Részletesen a perifériás érbetegségről








