[origo] egészség 

Folyamatos változások az influenza felszíni fehérjéiben

Az influenzavírus fertőzőképességének kulcsa, hogy új mutációi következtében rendszeres gyakorisággal képes változtatni a felszínén található fehérjék szerkezetét, ezért ha a vírus újabb szerkezeti változáson esett át, szervezetünk nem lesz képes védekezni ellene. A vírus külső felszínén kétféle fehérje található, a hemagglutinin és a neuramidáz: az influenza elleni védőoltások az előbbit célozzák meg, mivel ez a fehérje felelős azért, hogy a vírus képes legyen bejutni a megfertőzendő sejtekbe. A fehérjét előállító örökítőanyag-részek újabb és újabb változásai miatt azonban nem lehet olyan védőoltást készíteni, amely minden évben megfelelő védelmet biztosítana számunkra a szezonális járványok idején - a problémát egyelőre úgy oldják meg, hogy évente kiválasztják azokat a vírustörzseket, amelyek az adott szezonban a legnagyobb eséllyel fognak járványt okozni. A védőoltásba ezeknek a törzseknek az elölt változatai kerülnek, amelyeket a következő évre vonatkozó becslések függvényében cserélnek le újabbra vagy hagynak benne az új vakcinában.

A madárinfluenza és a szezonális influenzatörzsek ellen is hatásos új antitestek

Ezt a gyakorlatot újíthatná meg egy felfedezés, amely egy korábban nem létező, "univerzális" influenzavakcina kifejlesztésének lehetőségével kecsegtet. Dr. Wayne Marasco és munkatársai eredetileg a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse ellen alkalmazható ellenanyagokat kerestek: az ellenanyagok vagy antitestek olyan fehérjék, amelyeket immunrendszerünk az idegenként felismert kórokozók - baktériumok vagy vírusok - ellen termel. A kutatás első fázisában egy olyan emberi antitest-gyűjteményt vizsgáltak át, amelyben a már említett vírusfehérje, a hemagglutinin H5-ös típusa ellen ható fehérjék után kutattak (a madárinfluenza esetében ez a fehérje juttatja be a vírust a megfertőzött sejtekbe). Többmilliárdnyi antitest átvizsgálása után tíz olyat sikerült azonosítani, amelyek sikeresen akadályozták a H5N1 négy leggyakoribb típusának sejtekbe történő bejutását.

A felfedezés komoly meglepetést okozott, így Marasco munkacsoportja újabb, közös vizsgálatokba kezdett a járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) kutatóival. Ruben Donis vezetésével sejttenyészetekben és egerekben is megvizsgálták az új antitestek vírusellenes hatását, és azt tapasztalták, hogy három olyan antitest is van, amelyek a madárinfluenzán kívül a szerzonális járványokat okozó influenza A több törzse ellen is hatásosak. Jelentős eredmény továbbá, hogy azok az állatok, amelyek szervezetét a madárinfluenza és a H1N1-es influenza A törzs halálos mennyiségű adagjával fertőzték, sikeresen túlélték a fertőzést az ellenanyagokkal történő kezelést követően - olvasható a Nature hírportálján.

Az ellenanyagok a vírusfehérje változó feji része helyett a stabil nyaki részt támadják

Már korábban is több olyan antitestet sikerült azonosítani, amelyek a mostaniakhoz hasonlóan a különféle influenzavírus-törzsek több típusa ellen is egyaránt hatásosnak bizonyultak. Azt azonban mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy ennek hátterében milyen mechanizmus áll. Marasco és kollégái ezért egy harmadik kutatócsoporttal, a kaliforniai Burnham Intézet munkatársaival is együttműködtek: a közös kutatás középpontjában az a kérdés állt, hogy miként kapcsolódnak az új antitestek az influenzavírus hemagglutinin nevű fehérjéjéhez. Kiderült, hogy az új ellenanyagok a jelenlegi védőoltásokban alkalmazott antitestekkel ellentétben nem a hemagglutinin gyakran változó feji, hanem a viszonylag állandó szerkezetű nyaki részéhez kötődnek. Az is kiderült, hogy az antitestek kötődését követően a vírus többé nem képes megváltoztatni az alakját, amire pedig szüksége van ahhoz, hogy behatolhasson a megfertőzni kívánt sejtekbe.

"A kutatás talán legjelentősebb eredménye, hogy azonosítottuk a fehérje állandó szerkezetűnek mondható nyaki részét, amely ellen szervezetünk csak nagyon ritkán termel ellenanyagokat. Egyelőre úgy gondoljuk, hogy mindez azért van így, mert a hemagglutinin feji része a folyamatos mutálódással egyfajta csaliként szolgál az immunrendszer számára: a vírus ezzel elkerüli, hogy szervezetünk a fehérje genetikailag változatlan nyaki részét legyen képes támadni" - idézi Marasco-t az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet közleménye.

Megjegyzendő, hogy olyan hemagglutinin-változatok is akadtak, amelyek ellen nem biztosítottak védelmet az antitestek. Ennek oka feltehetően a fehérje nyaki részének szerkezeti különségeire vezethető vissza: úgy tűnik ugyanis, hogy az influenzavírusok összes típusát alapvetően kétféle szerkezet jellemzi a fehérjének ezen a részén (bővebben lásd keretes írásunkat).

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>