Már hazánkban is elérhető egy új, a korábbi módszereknél kíméletesebb hajbeültetési technika. Az eljárás során naponta 2000 új hajszál átültetése végezhető el, így egy teljesen kopasz fejtető 6-8 nap alatt rekonstruálható.

Ajánló
Az [origo] egészség hajhullás aloldala
Egyéb videoanimációk a hajbeültetésről
Speciális terápiával pótolható a kihullott haj
Mi teszi lehetővé a hajátültetést?
A kopaszodók bizonyos fejterületeken (elsősorban a tarkó tájékon) nem vesztik el hajszálaikat. Az úgynevezett patkó alakú hajkoszorú területének hajszálai, de például a szakáll és a testet borító szőrszálak is érzéketlenek a hormonális változásokra, vagyis sohasem hullanak ki végérvényesen. A hajátültetés (hajbeültetés, hajtranszplantáció) ezt a felismerést használja ki: a hajkoszorúból a hormonok hatásaira érzéketlen hajszálakat a fejbőr egyéb kopasz területeire ültetnek át. Az átültetett hajszálak új helyükön is folytatják normális növekedésüket, kezelésük is megegyezik a teljesen egészséges hajéval: lehet őket mosni, festeni, akár dauerolni is.
Miért hullik a hajunk?
Az örökletes tényezők az esetek 90 százalékában felelősek a hajhullásért. Ilyenkor androgén vagy örökletes hajhullásról (alopecia androgenetica) beszélünk. Ez a fajta hajhullás főleg a férfiakat érinti, nem ritkán 20. életévüktől, egyes esetekben pedig már pubertás koruktól kezdve. A háttérben a hajtüszők dihidrotesztoszteronra (DHT) való örökletes túlérzékenysége áll. A DHT a szervezetben a tesztoszteron nevű férfi nemi hormonból képződik. Az évek múlásával a férfiak döntő többségénél jelentkezik a hajhullásnak ez a típusa. Nők esetében az androgén hajhullás általában a menopauzával együtt lép fel. Férfiakon a haj ritkulása leggyakrabban a férfias típust követi, vagyis a homlok két oldalán kevéssé pigmentált és piheszerű hajszálak megjelenésével kezdődik, majd ezután a fejtetőn folytatódik, míg végül csak a tarkótájék hajborítása marad érintetlen. Nők esetében jellemzőbb a nőies típusú androgén hajhullás. Ilyenkor a ritkulás a fejtetőn kezdődik, és szinte soha nem jelennek meg teljesen kopasz területek. (A hajhullás egyéb okairól részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.)
A FUE technika
Hajbeültetést rendszeres gyakorisággal körülbelül 20 éve végeznek Magyarországon. Mintegy két éve hazánkban is elérhető a minimális beavatkozással járó úgynevezett FUE (Follicular Unit Extraction) eljárás. Az eljárás során a hajas fejbőr természetes egységei, az úgynevezett follikuláris egységek (az egy szőrtüszőből eredő hajszálak) kerülnek a már kopasz befogadó területekre. "Ilyenkor nincs szükség a hajszálak szigetekben történő átültetésére, akár egyenként is új helyükre ültethetjük őket. Bár sokan úgy gondolják, hogy egy tüszőből csak egyetlen hajszál nő ki, ez korántsem helytálló. Nők esetében egyetlen szőrtüszőből 3-4, de akár 5-6 hajszál is kilép. Férfiaknál ez a szám alacsonyabb, általában kevesebb, mint 3 hajszál ered azonos szőrtüszőből. Azért hisszük azt, hogy mindenhol egy szőrszál nő ki egyetlen szőrtüszőből, mert a homloktájéki frontvonalon, valamint kezünkön és lábunkon is ezt látjuk, a fej egyéb részein azonban megfigyelhető, hogy egy tüszőből több hajszál is ered" - magyarázta Csernai.
Az eljárás során egy speciális tű segítségével helyi érzéstelenítést alkalmazva az orvos egyenként kiemeli az átültetendő follikuláris egységeket. A felesleges külső hámrétegtől mikroszkóp alatt megszabadított egységeket egy speciális hajimplantációs készülékkel (hair implanterrel) a fejbőr megfelelő mélységébe lövik be. "1000-2000 follikuláris egység átültetéséhez 12 óra szükséges, az igen időigényes kézi eljárás azonban meghozza gyümölcsét: az apró szúrások okozta bőrpír és irritáció 10-20 nap alatt tökéletesen, nyom nélkül tűnik el, a hatás teljesen természetes lesz. Ráadásul a növekedés iránya is megválasztható: ennek megfelelő kihasználásával még dúsabb hatás érhető el" - mondta Csernai.
A hajátültetést követő 2-5 héten az átültetett hajszálak a beavatkozás okozta stressz következtében kihullanak, majd 3-6 hónap pihenőidő elteltével immár új helyükön nőnek ki.
Csernai elmondta, hogy egy teljesen kopasz fejtető rekonstrukciójához körülbelül 15 ezer hajszál átültetésére van szükség. Ez 6-8 nap alatt oldható meg. A beavatkozás nem jár fájdalommal, a páciensek közben TV nézéssel, olvasással vagy akár internetezéssel is tölthetik idejüket. "Az eljárás nagy előnye, hogy míg a jóval nagyobb beavatkozást jelentő csíkkivételi technikával a hajhagymák fejbőrből történő kivágása során sok follikuláris egység megsérülhet, addig a FUE technikánál az összes kiemelt hajszál épen beültethető" - mondta Csernai.
A szakember szerint a technika további előnye lehet az úgynevezett hajgyarapítás vagy hajmultiplikáció is. A sokak által ma is vitatott és teljes bizonyítást nem nyert elmélet szerint az eltávolított hajszálak helyén újabb hajszál növekedhet. Ennek feltétele, hogy a hajhagyma növesztéséhez szükséges úgynevezett papilla sejtek egy része a kivételt követően még megtalálható legyen a fejbőrben. Ez is egy olyan plusz érték lehet, ami az eddigi eljárások egyikére sem jellemző.
A szélesebb körben elterjedt úgynevezett csíkkivételi technikát alkalmazó eljárás a FUT (Follicular Unit Transplantation) a FUE technikától abban különbözik, hogy a beültetendő hajhagymákhoz más módszerrel jut el. A FUT technika alkalmazásakor a tarkó területén 1-2 centiméter vastagságú (az igényelt follikuláris egységek számától függően) körülbelül 20 centiméter hosszú fejbőrcsík kivágására és sebészeti eltávolítására kerül sor. A fejbőrcsík manuális feldarabolásával jutnak ezután a beültetendő follikuláris egységekhez. A csíkkivétel során a fejbőr mindhárom rétegének átvágására szükség van, a szövethiányos terület összevarrásával pedig egy heg keletkezik, amely rövid frizura esetén látható is lehet. A beültetés technikája sem annyira kíméletes, mint az új módszer esetén: jellemző, hogy az előzőleg "kifúrt", vagy bemetszett lyukakba csipesszel helyezik be a hajhagymát. Az eljárás előnye, hogy gyorsabban jutnak nagy mennyiségű follikuláris egységhez, hátránya viszont a hegképződés mellett, hogy csíkkivétel során egyes hajtüszők sérülése szinte elkerülhetetlen. Ezenkívül egyes pácienseknek panaszokat okozhatnak továbbá a heg húzódásából és érzéketlenségéből adódó kellemetlenségek.
Abban az esetben, ha valakinek már a tarkótájék patkó alakú területén sincsen elég haja, természetesen nem érdemes hajátültetést végezni. A testszőrzet FUE technikával való fejtetőre ültetése is megoldható, de ez egyelőre nem számít rutinszerű beavatkozásnak.
Egyesek - ennek valószínűleg genetikai okai vannak - hajlamosak lehetnek kóros hegképződésre, túlhegesedésre (keloidképződésre), ilyenkor szintén nem végezhető el a beavatkozás. A keloid nem más mint a bőr kötőszöveti alapsejtjeinek túlszaporodása okozta jóindulatú daganat, mely a bőrfelszínen is túlnőve okoz esztétikai problémákat. Ez a kóros sebgyógyulási folyamat leggyakrabban sérülések, operációk után lép fel, de ritkán spontán keloidképződés is tapasztalható.
Véralvadásgátlók és szívritmuszavar elleni gyógyszerek szedéséről a kezelőorvost feltétlenül tájékoztatni kell, egyes esetekben kardiológusok tiltják meg a beavatkozás elvégzését.
A kemoterápiás daganatkezelés egyik leggyakoribb mellékhatása a teljes testszőrzet és a haj elvesztése. Ilyenkor a tumorsejtek elpusztítására felhasznált vegyszerek a hajhagymákat is károsítják, ezért hullik ki a haj a kemoterápiás kezelés alatt vagy közvetlenül azután. Bár néhány héttel vagy hónappal a kemoterápia befejezése után visszanő a haj, ez az időszak különösen nők számára sokszor igen hosszúnak tűnik. Ilyenkor még az sem nyújt vigaszt, hogy az újonnan kinövő haj sokszor sűrűbb és egészségesebb mint korábban volt.
Esztétikai okokból a társadalombiztosítás évi egy paróka beszerzését támogatja, a hajbeültetés azonban a nem finanszírozott egészségügyi ellátások körébe tartozik.
A módszer lényege, hogy a hajhagymából izolált papilla sejteket élő szervezeten kívül (in vitro) elszaporítva, injekciós tűvel a fejbőrbe juttatják, ahol ezek hajhagymákat képeznek. A hajklónozás jelenleg úgynevezett 2-es kísérleti fázisban van, vagyis az állatkísérletek fázisán (1-es fázis) túljutva kis létszámú embercsoporton folyik kísérleti hajklónozás. A módszer hátránya viszont, hogy az újonnan növesztett hajhagymák egymással genetikailag tökéletesen azonosak, tehát ha a kiindulási hajhagyma élettartama valamilyen oknál fogva korlátozott, ez az összes belőle klónozott hajhagymára is igaz lesz. Nem elég tehát egyetlen hajhagymából kiindulni, a természetes hatás eléréséhez több hajszál klónozására van szükség. Nem megoldott még továbbá a hajszálak növekedési irányának, valamint a haj sűrűségének beállítása sem.
[origo] egészség








