Egy friss internetes felmérés eredményei szerint legtöbbünk még mindig nem tud eleget a magas koleszterinszint szív- és érrendszeri betegségekkel való kapcsolatáról, holott már évek óta ismert, hogy a keringési problémák nagy részét a megfelelő életmóddal viszonylag könnyen megelőzhetnénk. Ezt kívánja elősegíteni az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) és a Gottsegen György Országos Kardiológai Intézet új kommunikációs kampánya, amelynek várható hasznáról egyértelműen meg vannak győződve a kardiológus szakemberek.
Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszint?
Ajánló
Szív- és érrendszeri betegségek
Korábban:
Szívbarát és kalóriaszegény diétával többféleképpen is fogyhatunk
A háziorvosok is csatlakoznak az érszűkületet azonosító szűrővizsgálati programhoz
Szellemi egészségünknek is jót tesz a mediterrán konyha
Szintetikus nanorészecske csökkenthetné a koleszterinszintet
Omega-6 zsírsavak a szívbarát étrendben
A jó koleszterin is lehet rossz
Szívbetegségek: új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban
A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek védhetnek a tüdőgyulladástól
Nem feltétlenül egészséges a mangalicahús rendszeres fogyasztása
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerképző és ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Ami talán a legfontosabb, hogy magának a "magas koleszterinszintnek" a fogalma sem tisztázható egyértelműen, hiszen egyénenként változik, hogy az orvosok mikor tekintik magasnak a koleszterinértéket. A legjobb példa erre az, ha valakinél egyszerre több olyan kockázati tényező is fennáll, amely elősegítheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az öröklött tényezőkön és a magas koleszterinszinten kívül ugyanis további veszélyt jelent számunkra, ha dohányzunk, ha rendszeresen fogyasztunk nagyobb mennyiségű alkoholt, ha túlsúlyosak vagyunk, ha csak keveset mozgunk, illetve ha egészségtelenül táplálkozunk és a háziorvosi ellenőrzéseken sem veszünk részt a megfelelő gyakorisággal.
A jelenleg érvényes orvosi ajánlások szerint az a legjobb, ha az összkoleszterinszint - vagyis a "jó" és a "rossz" jelzőkkel általában együtt emlegetett HDL- és LDL-koleszterin, illetve az úgynevezett trigliceridek szintje - a literenkénti 5 millimólos érték körül vagy ez alatt van (a kétféle koleszterintípusról bővebben lásd cikkünk második oldalát). Ez a határérték azonban csak akkor érvényes, ha az illető személynél nem merül föl más, a szívbetegségek kialakulásával összefüggő egyéb kockázati faktor. Ezzel szemben, ha a koleszterinen kívül még két vagy három olyan kockázati tényező is fennáll, amely hajlamosít a szívbetegségekre, akkor inkább a 3,5 és a 4 millimól/literes érték elérése lenne a kitűzendő cél - mondta az OEFI és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Császár Albert kardiológus, az Állami Egészségügyi Központ II. Belgyógyászati Osztályának munkatársa.
Dr. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben nem lehet önmagában vett "magas" koleszterinszintről beszélni, mivel ha úgy vesszük, mindenkinek magas egy kicsit a koleszterinszintje. "Természetesen fontos a már említett öt millimól/literes átlagérték elérése, de ez inkább egy ideális mérőszám, amihez képest magasnak vagy alacsonynak tekinthetjük egy adott személy koleszterinszintjét. Mivel annál jobb, minél alacsonyabb a vérünkben mérhető összkoleszterin koncentrációja, szinte mindenkinek javasolható, hogy a megfelelő diéta segítségével kisebb vagy nagyobb mértékben, de csökkentse koleszterinértékét" - mondta Dr. Ofner.
A koleszterinszint értéke csak vérvizsgálattal deríthető ki, amelyre a háziorvos adhat beutalót, de bizonyos patikákban már gyorstesztek is elérhetők.
Internetes felmérés a lakosság koleszterinnel kapcsolatos tudásáról
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársai azt követően döntöttek a magas koleszterinszint veszélyeivel kapcsolatos átfogó kampány megindításáról, hogy egy internetes felmérés során kiderült, a résztvevő felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és azt sem tudja, mi tekinthető az egészséges, normál értéknek. Míg a vérnyomást a válaszadó felnőttek 83%-a folyamatosan méreti vagy méri, a vércukorszintjével pedig 38%-uk van tisztában, addig a koleszterinszintet csak 26%-uk tesztelte.
Gábor Edina, az OEFI főigazgatója elmondta, hogy mivel a kutatás csak az internetet használó felnőttekre terjedt ki, nem tekinthető reprezentatívnak a teljes lakosságra nézve, az eredmények azonban így is reális képet adnak a magyarok koleszterinnel kapcsolatos általános tájékozottságáról. Gábor szerint ha a teljes népességet figyelembe vennék, akkor a mostaninál valamivel rosszabb eredmények jönnének ki, hiszen az interneteléréssel rendelkező felnőttek jellemzően a magasabb szocio-ökonómiai státuszú, az átlagosnál egészségtudatosabb rétegből kerülnek ki. Ezért is meglepő, hogy az elmúlt évek koleszterinnel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányai ellenére ebben a csoportban is ennyire alacsony volt azoknak az aránya, akik erre a kockázati tényezőre is rendszeresen figyelnek.
A kutatásban résztvevő ezer felnőtt válaszaiból az is kiderült, hogy bár a válaszadók nagyjából fele - 52% - tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. A megkérdezettek 78%-a tudta, hogy jelenleg a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb hazai halálesetet, 51%-uk pedig azzal is tisztában volt, hogy a magas koleszterinszint a szívbetegségek egyik fő rizikófaktora, mégis csak a résztvevők 11%-a ismerte a saját aktuális koleszterinértékét. "Talán érdemes külön is kiemelni ezt az adatot, hiszen jól illusztrálja a saját hozzáállásunkból adódó egyik érdekes problémát: ezer emberből 250-en méretik meg a koleszterinszintjüket, a vizsgálat után viszont csak 110-en jegyzik meg a mért adatot. Látható, hogy még az egészsége iránt érdeklődő csoportnak is csaknem a felét olyanok teszik ki, akik később már nem követik nyomon az értékeik alakulását" - mondta Gábor Edina. Tovább rontja az összképet, hogy akik tisztában voltak koleszterinszintjükkel, azok közül sokan krónikus betegek, ők tehát már nem megelőző jelleggel, hanem folyamatos orvosi kezelésük részeként vesznek részt a rendszeres méréseken.
- Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszint?
- Csaknem minden második magyarnak magas a koleszterinszintje
