[origo] címlaphírcentrumvásárlás[freemail]videaiWiW
 

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Életmódváltással tehetnénk a legtöbbet a szívbetegségek ellen Illyés András 2009. március 16., hétfő, 9:55 Utolsó módosítás: 2009. július 16., csütörtök, 1:01
Csaknem minden második magyarnak magas a koleszterinszintje
A magas koleszterinszint elsősorban azért tekinthető veszélyesnek, mert hosszú ideig teljesen tünetmentes. A koleszterin érfalakba történő beépülése lassú folyamat, amely tíz-húsz éven keresztül észrevétlenül zajlik, és csak akkor vehető észre a hatása, amikor az erek szűkülni kezdenek. Az agyban, a szívben vagy a lábban keletkező érszűkület jele lehet például, ha erősebb megterhelés - kocogás, futás vagy más sporttevékenység - során szúró fájdalmat érzünk: ennek oka, hogy a csökkent érátmérő nyugalmi állapotban még megfelelőnek bizonyul a keringés fenntartására, fizikai igénybevétel esetén azonban már érezhető problémák jelentkeznek. Ha a legsúlyosabb eset, vagyis érelzáródás következik be, az halálos kimenetelő agyvérzéssel vagy szívinfarktussal is járhat (az érelmeszesedés folyamatának részletes leírását lásd lejjebb).

Mit tehetünk a fent említett tünetek elkerülése érdekében? A lehető legjobb, ha különféle életmódbeli változtatásokkal próbáljuk megelőzni a magas koleszterinszint előbb-utóbb bekövetkező káros következményeit. Ha koleszterinszintünk csak kevéssel haladja meg a már említett öt millimól/literes értéket, akkor az is bőven elegendő, ha napirendünkbe egy mindössze fél-egyórás sporttevékenységet iktatunk: nem kell igazán megerőltető edzésre gondolni, elég lehet a sima kocogás vagy a heti rendszerességgel végzett úszás, tavasztól őszig pedig a biciklizés. Ha végképp időhiányban szenvedünk, akkor akár egy kiadós séta vagy az is megteszi, ha lakásunkba vagy irodánkba nem lifttel, hanem minden nap a lépcsőn megyünk fel. A Genfi Egyetem korábbi vizsgálata például kimutatta, hogy a tizenkét hetes tesztidőszak alatt, amíg a résztvevők a munkahelyi liftek helyett kizárólag a lépcsőket használhatták, jelentős javulás mutatkozott a tüdőkapacitásban, illetve a vérnyomás- és a koleszterinértékekben is (részletesebben: A lépcsőzés jótékony hatásai).

A megfelelő mennyiségű mozgás a mindenki által ismert előnyökön kívül egy további előnyös hatással is bír: a sport növeli a csontsűrűséget, ami különösen a menopauzán átesett nők számára válik fontossá. Ismert ugyanis, hogy a menopauzát követően fokozódik a csontritkulás kialakulásának kockázata - hazánkban jelenleg körülbelül 600 000 nő szenved ebben a betegségben.

Már tíz százalékos csökkenés is látható eredményt hoz

Az életmódunkkal kapcsolatos további előnyös változtatásokat a táplálkozási szokásaink átalakításával vihetünk végbe. Arról szinte mindenki hallott már, hogy az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó ételek nem tesznek jót az erek állapotának, az étrend tudatos megtervezéséig azonban már kevesebben jutnak el. Sokan a mozgásnál már említett időhiányra, esetleg a mindennapos fáradtságra hivatkozva nem táplálkoznak egészségesen: a probléma úgy oldható meg a legegyszerűbben, ha már a bevásárlás előtt átgondoljuk, hogy milyen ételeket szeretnék a következő napokban fogyasztani. A vásárlási lista átgondolt összeállításával elkerülhetjük, hogy a munkából hazaérve azt kelljen megennünk, ami korábbról maradt a hűtőben (az egészséges táplálkozással kapcsolatos tippeket a témával foglalkozó alrovatunkban, valamint korábbi cikkünkben olvashatnak: A legfrissebb ajánlások az egészséges táplálkozásról).

Forrás: http://www.flickr.com/photos/mikebaird/2913346926/
Fotó: Flickr

Fiatalon persze még nem feltétlenül gondolunk annyit az egészségünkre, az évek múlásával azonban egyre inkább érdemes megfontolnunk a fentebb említett életmódbeli tanácsokat. A legutóbbi hazai adatok sajnos azt mutatják, hogy negyven év felett tízből már nem csak öt, hanem hét honfitársunknak magasabb a koleszterinszintje az ajánlott értéknél. Nemcsak a férfiak, hanem az idősödő nők veszélyeztetettsége is megnő, hiszen ismert, hogy a női menopauzával gyakran koleszterinszint-emelkedés is jár. A Dr. Császár Albert által ismertetett kutatási adatok egyértelműen alátámasztják a koleszterinszint csökkentésére tett erőfeszítések hasznát: bizonyított, hogy már 10%-os csökkenés esetén is 20%-kal mérséklődik a szívbetegségek kialakulásának későbbi kockázata, a népesség egyötödénél tehát egyszerű életmódbeli változtatásokkal is megelőzhetőek a későbbi, esetlegesen halállal végződő szívproblémák.

A koleszterinszint drasztikusabb csökkentésére van viszont szükség azoknál, akiknél egyidejűleg több kockázati tényező is jelen van: a koleszterinszintet ezeknél a személyeknél 50-60%-kal kellene csökkenteni az orvosi ajánlások szerint. Ebben az esetben már nem elegendő a megfelelő mennyiségű mozgás és a helyes táplálkozás, a kívánt koleszterinérték eléréséhez gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Fontos tudnunk, hogy az érelmeszesedés előrehaladását ma már nemcsak késleltetni lehet, mint korábban: a jelenleg elérhető koleszterincsökkentő gyógyszerekkel jó esetben akár vissza is fordítható az érfalban lerakódó plakkok keletkezésének folyamata.

Hogyan vezet szívbetegséghez a magas koleszterinszint?

A koleszterin a zsírokhoz és az olajokhoz hasonló viasz-szerű anyag, amely nélkülözhetetlen a sejtmembránok működésének fenntartásához. A mellékvese- és a nemi hormonok szintén elsősorban koleszterinből képződnek, a lipid emellett megtalálható a vitaminokban és a máj által termelt epesavakban is. A koleszterin kétféle molekulafajtaként szállítódik a szervezeten belül, úgynevezett LDL (Low density lipoprotein) és HDL (High density lipoprotein) formákban. A káros, "rossz" LDL-koleszterin az érfalakon lerakódva érszűkületet okoz, mely a véralvadás veszélyének fokozódásával növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Ezzel szemben az úgynevezett "jó" HDL-koleszterin képes arra, hogy az erekből és a szövetekből eltávolítsa a feleslegben lerakódott LDL-koleszterint. Az eddigi elképzelések szerint a megfelelő LDL:HDL-arány volt az, amely segített megakadályozni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Némileg árnyalja ezt a képet két újabb kutatási eredmény, amelyet a Chicagói és a Michigani Egyetem munkatársai végeztek az elmúlt egy évben. Az újabb, korábbi vizsgálatok elemzéséből született tanulmányban a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy az egészséges egyének és az ízületi gyulladásban, vese- illetve cukorbetegségben szenvedő betegek HDL-koleszterinje közel azonos HDL-szint mellett is eltérő minőségű lehet. Míg a HDL-koleszterin normál minőségű formája gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyult, addig a "jó" koleszterin gyengébb minőségű formája nem rendelkezett ezzel a képességgel - állítják a szerzők. A felismerés annak megértéséhez is közelebb vihet, hogy miképpen lehetséges, hogy egyesek tökéletes koleszterinszintjük ellenére is szív- és érrendszeri megbetegedés áldozatai lesznek - feltételezhető, hogy a magas "jó" koleszterinszint nem képes szükségszerűen megakadályozni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását (részletesebben: A jó koleszterin is lehet rossz).

A másik, 2008 márciusában megjelent tanulmány szerzői hét új, a koleszterinszintet is befolyásoló génvariánst azonosítottak, tizenegy, korábban is "gyanúsított" génről pedig bebizonyosodott, hogy valóban összefüggésben áll a vérzsírok szintjével. A kutatók nemcsak az új génvariánsok és a koleszterinszint összefüggését, hanem a génvariánsokat hordozó emberek szívbetegségekre való hajlamát is vizsgálták: az LDL-koleszterin esetében sikerült megerősíteni a korábbi feltételezést, miszerint az LDL szintjét emelő génváltozatok jelenléte nagyobb veszélyt jelent a szívbetegségek kialakulására nézve. A HDL-koleszterinnel kapcsolatban azonban ellentmondásos eredmények születtek: a vizsgált génváltozatok megemelték ugyan a HDL szintjét, de nem csökkentették a szívbetegségek kockázatát, ahogyan az várható lett volna (részletesebben: Szívbetegségek: új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban).

[origo] egészség

  1. Mikor tekinthető magasnak a koleszterinszint?
  2. Csaknem minden második magyarnak magas a koleszterinszintje
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

Még több hír>>


Tisztelt Látogatónk!

Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

- A szerkesztők

Felhasználónév:

Jelszó:

Elfelejtette jelszavát?  |  Regisztráció

24 ÓRA HÍREI



AJÁNLÓ

Géndiagnosztika Géndiagnosztika Korszerű kockázatelemzés a magzati rendellenességek szűrésére.
Vastagbélrák, végbélrák Vastagbélrák Minden fontos információ a vastagbélrákról egy helyen.
Korszerű rákdiagnosztika A legkorszerűbb onkológiai diagnosztikai eljárások ismertetése

AJÁNLÓ



PARTNEREK

MTI AFP

SZAKMAI PARTNEREK

Medical Tribune Magyar Orvosi Kamara