2009. március 16., hétfő, 9:55
Egy friss internetes felmérés eredményei szerint legtöbbünk még mindig nem tud eleget a magas koleszterinszint szív- és érrendszeri betegségekkel való kapcsolatáról, holott már évek óta ismert, hogy a keringési problémák nagy részét a megfelelő életmóddal viszonylag könnyen megelőzhetnénk. Ezt kívánja elősegíteni az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) és a Gottsegen György Országos Kardiológai Intézet új kommunikációs kampánya, amelynek várható hasznáról egyértelműen meg vannak győződve a kardiológus szakemberek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon évente 17,5 millió ember veszti életét a szívbetegségek következtében, vagyis az összes halálozás 30%-a mögött állnak kardiovaszkuláris problémák. Magyarországon ez az arány még rosszabb, hiszen itthon a halálesetek több mint felét okozzák a keringési betegségek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2007-ben 66 547-en haltak meg valamilyen szív- vagy érrendszeri probléma következtében, amivel jelenleg a harmadik helyen szereplünk a szív- és érrendszeri halálozási adatokat összesítő európai listán. A magas koleszterinszint a szívbetegségek számos kockázati tényezője közül természetesen csak az egyik, egy új internetes felmérés adatai azonban azt mutatják, hogy a hazai lakosságnak csak körülbelül a negyede van tisztában a koleszterinértékek elhanyagolásából adódó veszélyekkel.
Ami talán a legfontosabb, hogy magának a "magas koleszterinszintnek" a fogalma sem tisztázható egyértelműen, hiszen egyénenként változik, hogy az orvosok mikor tekintik magasnak a koleszterinértéket. A legjobb példa erre az, ha valakinél egyszerre több olyan kockázati tényező is fennáll, amely elősegítheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az öröklött tényezőkön és a magas koleszterinszinten kívül ugyanis további veszélyt jelent számunkra, ha dohányzunk, ha rendszeresen fogyasztunk nagyobb mennyiségű alkoholt, ha túlsúlyosak vagyunk, ha csak keveset mozgunk, illetve ha egészségtelenül táplálkozunk és a háziorvosi ellenőrzéseken sem veszünk részt a megfelelő gyakorisággal.
A jelenleg érvényes orvosi ajánlások szerint az a legjobb, ha az összkoleszterinszint - vagyis a "jó" és a "rossz" jelzőkkel általában együtt emlegetett HDL- és LDL-koleszterin, illetve az úgynevezett trigliceridek szintje - a literenkénti 5 millimólos érték körül vagy ez alatt van (a kétféle koleszterintípusról bővebben lásd cikkünk második oldalát). Ez a határérték azonban csak akkor érvényes, ha az illető személynél nem merül föl más, a szívbetegségek kialakulásával összefüggő egyéb kockázati faktor. Ezzel szemben, ha a koleszterinen kívül még két vagy három olyan kockázati tényező is fennáll, amely hajlamosít a szívbetegségekre, akkor inkább a 3,5 és a 4 millimól/literes érték elérése lenne a kitűzendő cél - mondta az OEFI és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Császár Albert kardiológus, az Állami Egészségügyi Központ II. Belgyógyászati Osztályának munkatársa.
Dr. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója szintén azt hangsúlyozta, hogy a legtöbb esetben nem lehet önmagában vett "magas" koleszterinszintről beszélni, mivel ha úgy vesszük, mindenkinek magas egy kicsit a koleszterinszintje. "Természetesen fontos a már említett öt millimól/literes átlagérték elérése, de ez inkább egy ideális mérőszám, amihez képest magasnak vagy alacsonynak tekinthetjük egy adott személy koleszterinszintjét. Mivel annál jobb, minél alacsonyabb a vérünkben mérhető összkoleszterin koncentrációja, szinte mindenkinek javasolható, hogy a megfelelő diéta segítségével kisebb vagy nagyobb mértékben, de csökkentse koleszterinértékét" - mondta Dr. Ofner.
A koleszterinszint értéke csak vérvizsgálattal deríthető ki, amelyre a háziorvos adhat beutalót, de bizonyos patikákban már gyorstesztek is elérhetők.
Internetes felmérés a lakosság koleszterinnel kapcsolatos tudásáról
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársai azt követően döntöttek a magas koleszterinszint veszélyeivel kapcsolatos átfogó kampány megindításáról, hogy egy internetes felmérés során kiderült, a résztvevő felnőttek háromnegyede soha nem méreti a koleszterinszintjét és azt sem tudja, mi tekinthető az egészséges, normál értéknek. Míg a vérnyomást a válaszadó felnőttek 83%-a folyamatosan méreti vagy méri, a vércukorszintjével pedig 38%-uk van tisztában, addig a koleszterinszintet csak 26%-uk tesztelte.
Gábor Edina, az OEFI főigazgatója elmondta, hogy mivel a kutatás csak az internetet használó felnőttekre terjedt ki, nem tekinthető reprezentatívnak a teljes lakosságra nézve, az eredmények azonban így is reális képet adnak a magyarok koleszterinnel kapcsolatos általános tájékozottságáról. Gábor szerint ha a teljes népességet figyelembe vennék, akkor a mostaninál valamivel rosszabb eredmények jönnének ki, hiszen az interneteléréssel rendelkező felnőttek jellemzően a magasabb szocio-ökonómiai státuszú, az átlagosnál egészségtudatosabb rétegből kerülnek ki. Ezért is meglepő, hogy az elmúlt évek koleszterinnel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányai ellenére ebben a csoportban is ennyire alacsony volt azoknak az aránya, akik erre a kockázati tényezőre is rendszeresen figyelnek.
A kutatásban résztvevő ezer felnőtt válaszaiból az is kiderült, hogy bár a válaszadók nagyjából fele - 52% - tisztában van azzal, hogy a magas koleszterinszint komoly kockázati tényezőt jelent, mégsem tesznek semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében. A megkérdezettek 78%-a tudta, hogy jelenleg a keringési rendszer betegségei okozzák a legtöbb hazai halálesetet, 51%-uk pedig azzal is tisztában volt, hogy a magas koleszterinszint a szívbetegségek egyik fő rizikófaktora, mégis csak a résztvevők 11%-a ismerte a saját aktuális koleszterinértékét. "Talán érdemes külön is kiemelni ezt az adatot, hiszen jól illusztrálja a saját hozzáállásunkból adódó egyik érdekes problémát: ezer emberből 250-en méretik meg a koleszterinszintjüket, a vizsgálat után viszont csak 110-en jegyzik meg a mért adatot. Látható, hogy még az egészsége iránt érdeklődő csoportnak is csaknem a felét olyanok teszik ki, akik később már nem követik nyomon az értékeik alakulását" - mondta Gábor Edina. Tovább rontja az összképet, hogy akik tisztában voltak koleszterinszintjükkel, azok közül sokan krónikus betegek, ők tehát már nem megelőző jelleggel, hanem folyamatos orvosi kezelésük részeként vesznek részt a rendszeres méréseken.
A magas koleszterinszint elsősorban azért tekinthető veszélyesnek, mert hosszú ideig teljesen tünetmentes. A koleszterin érfalakba történő beépülése lassú folyamat, amely tíz-húsz éven keresztül észrevétlenül zajlik, és csak akkor vehető észre a hatása, amikor az erek szűkülni kezdenek. Az agyban, a szívben vagy a lábban keletkező érszűkület jele lehet például, ha erősebb megterhelés - kocogás, futás vagy más sporttevékenység - során szúró fájdalmat érzünk: ennek oka, hogy a csökkent érátmérő nyugalmi állapotban még megfelelőnek bizonyul a keringés fenntartására, fizikai igénybevétel esetén azonban már érezhető problémák jelentkeznek. Ha a legsúlyosabb eset, vagyis érelzáródás következik be, az halálos kimenetelő agyvérzéssel vagy szívinfarktussal is járhat (az érelmeszesedés folyamatának részletes leírását lásd lejjebb).
Mit tehetünk a fent említett tünetek elkerülése érdekében? A lehető legjobb, ha különféle életmódbeli változtatásokkal próbáljuk megelőzni a magas koleszterinszint előbb-utóbb bekövetkező káros következményeit. Ha koleszterinszintünk csak kevéssel haladja meg a már említett öt millimól/literes értéket, akkor az is bőven elegendő, ha napirendünkbe egy mindössze fél-egyórás sporttevékenységet iktatunk: nem kell igazán megerőltető edzésre gondolni, elég lehet a sima kocogás vagy a heti rendszerességgel végzett úszás, tavasztól őszig pedig a biciklizés. Ha végképp időhiányban szenvedünk, akkor akár egy kiadós séta vagy az is megteszi, ha lakásunkba vagy irodánkba nem lifttel, hanem minden nap a lépcsőn megyünk fel. A Genfi Egyetem korábbi vizsgálata például kimutatta, hogy a tizenkét hetes tesztidőszak alatt, amíg a résztvevők a munkahelyi liftek helyett kizárólag a lépcsőket használhatták, jelentős javulás mutatkozott a tüdőkapacitásban, illetve a vérnyomás- és a koleszterinértékekben is (részletesebben:
A lépcsőzés jótékony hatásai).
A megfelelő mennyiségű mozgás a mindenki által ismert előnyökön kívül egy további előnyös hatással is bír: a sport növeli a csontsűrűséget, ami különösen a menopauzán átesett nők számára válik fontossá. Ismert ugyanis, hogy a menopauzát követően fokozódik a csontritkulás kialakulásának kockázata - hazánkban jelenleg körülbelül 600 000 nő szenved ebben a betegségben.
Már tíz százalékos csökkenés is látható eredményt hoz
Az életmódunkkal kapcsolatos további előnyös változtatásokat a táplálkozási szokásaink átalakításával vihetünk végbe. Arról szinte mindenki hallott már, hogy az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó ételek nem tesznek jót az erek állapotának, az étrend tudatos megtervezéséig azonban már kevesebben jutnak el. Sokan a mozgásnál már említett időhiányra, esetleg a mindennapos fáradtságra hivatkozva nem táplálkoznak egészségesen: a probléma úgy oldható meg a legegyszerűbben, ha már a bevásárlás előtt átgondoljuk, hogy milyen ételeket szeretnék a következő napokban fogyasztani. A vásárlási lista átgondolt összeállításával elkerülhetjük, hogy a munkából hazaérve azt kelljen megennünk, ami korábbról maradt a hűtőben (az egészséges táplálkozással kapcsolatos tippeket
a témával foglalkozó alrovatunkban, valamint korábbi cikkünkben olvashatnak:
A legfrissebb ajánlások az egészséges táplálkozásról).
Fiatalon persze még nem feltétlenül gondolunk annyit az egészségünkre, az évek múlásával azonban egyre inkább érdemes megfontolnunk a fentebb említett életmódbeli tanácsokat. A legutóbbi hazai adatok sajnos azt mutatják, hogy negyven év felett tízből már nem csak öt, hanem hét honfitársunknak magasabb a koleszterinszintje az ajánlott értéknél. Nemcsak a férfiak, hanem az idősödő nők veszélyeztetettsége is megnő, hiszen ismert, hogy a női menopauzával gyakran koleszterinszint-emelkedés is jár. A Dr. Császár Albert által ismertetett kutatási adatok egyértelműen alátámasztják a koleszterinszint csökkentésére tett erőfeszítések hasznát: bizonyított, hogy már 10%-os csökkenés esetén is 20%-kal mérséklődik a szívbetegségek kialakulásának későbbi kockázata, a népesség egyötödénél tehát egyszerű életmódbeli változtatásokkal is megelőzhetőek a későbbi, esetlegesen halállal végződő szívproblémák.
A koleszterinszint drasztikusabb csökkentésére van viszont szükség azoknál, akiknél egyidejűleg több kockázati tényező is jelen van: a koleszterinszintet ezeknél a személyeknél 50-60%-kal kellene csökkenteni az orvosi ajánlások szerint. Ebben az esetben már nem elegendő a megfelelő mennyiségű mozgás és a helyes táplálkozás, a kívánt koleszterinérték eléréséhez gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Fontos tudnunk, hogy az érelmeszesedés előrehaladását ma már nemcsak késleltetni lehet, mint korábban: a jelenleg elérhető koleszterincsökkentő gyógyszerekkel jó esetben akár vissza is fordítható az érfalban lerakódó plakkok keletkezésének folyamata.
Hogyan vezet szívbetegséghez a magas koleszterinszint?
A koleszterin a zsírokhoz és az olajokhoz hasonló viasz-szerű anyag, amely nélkülözhetetlen a sejtmembránok működésének fenntartásához. A mellékvese- és a nemi hormonok szintén elsősorban koleszterinből képződnek, a lipid emellett megtalálható a vitaminokban és a máj által termelt epesavakban is. A koleszterin kétféle molekulafajtaként szállítódik a szervezeten belül, úgynevezett LDL (Low density lipoprotein) és HDL (High density lipoprotein) formákban. A káros, "rossz" LDL-koleszterin az érfalakon lerakódva érszűkületet okoz, mely a véralvadás veszélyének fokozódásával növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Ezzel szemben az úgynevezett "jó" HDL-koleszterin képes arra, hogy az erekből és a szövetekből eltávolítsa a feleslegben lerakódott LDL-koleszterint. Az eddigi elképzelések szerint a megfelelő LDL:HDL-arány volt az, amely segített megakadályozni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Némileg árnyalja ezt a képet két újabb kutatási eredmény, amelyet a Chicagói és a Michigani Egyetem munkatársai végeztek az elmúlt egy évben. Az újabb, korábbi vizsgálatok elemzéséből született tanulmányban a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy az egészséges egyének és az ízületi gyulladásban, vese- illetve cukorbetegségben szenvedő betegek HDL-koleszterinje közel azonos HDL-szint mellett is eltérő minőségű lehet. Míg a HDL-koleszterin normál minőségű formája gyulladáscsökkentő hatásúnak bizonyult, addig a "jó" koleszterin gyengébb minőségű formája nem rendelkezett ezzel a képességgel - állítják a szerzők. A felismerés annak megértéséhez is közelebb vihet, hogy miképpen lehetséges, hogy egyesek tökéletes koleszterinszintjük ellenére is szív- és érrendszeri megbetegedés áldozatai lesznek - feltételezhető, hogy a magas "jó" koleszterinszint nem képes szükségszerűen megakadályozni a kardiovaszkuláris betegségek kialakulását (részletesebben:
A jó koleszterin is lehet rossz).
A másik, 2008 márciusában megjelent tanulmány szerzői hét új, a koleszterinszintet is befolyásoló génvariánst azonosítottak, tizenegy, korábban is "gyanúsított" génről pedig bebizonyosodott, hogy valóban összefüggésben áll a vérzsírok szintjével. A kutatók nemcsak az új génvariánsok és a koleszterinszint összefüggését, hanem a génvariánsokat hordozó emberek szívbetegségekre való hajlamát is vizsgálták: az LDL-koleszterin esetében sikerült megerősíteni a korábbi feltételezést, miszerint az LDL szintjét emelő génváltozatok jelenléte nagyobb veszélyt jelent a szívbetegségek kialakulására nézve. A HDL-koleszterinnel kapcsolatban azonban ellentmondásos eredmények születtek: a vizsgált génváltozatok megemelték ugyan a HDL szintjét, de nem csökkentették a szívbetegségek kockázatát, ahogyan az várható lett volna (részletesebben:
Szívbetegségek: új eredmények a jó koleszterin szerepével kapcsolatban).
[origo] egészség
