Milyen módon befolyásolhatja a nők szervezete születendő gyermekük nemét? Számít-e a fogamzás időpontja abból a szempontból, hogy a baba fiú lesz-e vagy lány? Miért tolódik el a születéskor tapasztalható ivararány a fiúk javára? Milyen módszerrel érhető el, hogy egy nemhez kötött betegség várható megjelenése esetén a magzat nemének megválasztásával elkerüljük a kórkép kialakulását?
Hogyan befolyásolhatja a nők szervezete az újszülött nemét?
Mintegy száz éve még úgy gondolták, hogy a születendő gyermek neme kizárólag a nőktől függ, az ivari kromoszómák felfedezését követően azonban kiderült, hogy a magzat nemét genetikai szempontból a férfiak döntik el. Ennek oka, hogy az ivarsejtek számcsökkentő osztódással (meiózis) történő keletkezése során a férfiak hímivarsejtjeibe csak egy darab ivari kromoszóma kerül be: ha a megtermékenyítendő petesejttel egy X-kromoszómát hordozó spermium egyesül, a magzat neme lány lesz, ha viszont egy Y-kromoszómát hordozó hímivarsejt kerül a petesejtbe, fiúcsecsemő fog születni (a férfiak testi sejtjei a kétszer huszonkét testi kromoszóma mellett egy X és Y ivari kromoszómát, a nőké pedig két X-kromoszómát tartalmaznak).
Alapvetően tehát a férfiak határozzák meg, hogy milyen nemű gyermek fog születni, de ha a nő szervezetében zajló folyamatokat is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a kérdés ennél bonyolultabb. Molekuláris szinten ugyanis a nők is képesek "beleszólni" a magzat nemének meghatározásába: egy jellemző példaként azok a sejtfelszíni jelzőfehérjék (antigének) említhetőek, amelyek az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek felületén helyezkednek el. Ha egy spermium hordozza az említett jelzőfehérjék egyik típusát, a H-Y nevű antigént, a női szervezet ellenanyagok termelésébe kezdhet az Y-kromoszómát hordozó spermiumok ellen. A H-Y antigénekkel szembeni ellenanyagtermelés beindulását követően az érintett nőnek kizárólag lánygyermekei fognak születni, hiszen szervezete semlegesíti az Y-kromoszómával rendelkező hímivarsejteket. Az ily módon kiiktatott spermiumok már a nyákcsapnál elakadnak, így az X-kromoszómát hordozó társaikkal ellentétben egyáltalán nem is képesek eljutni a petesejtig. (A nyákcsap a méhnyak nyálkahártyamirigyei által kiválasztott váladékból áll össze, feladata, hogy megvédje a méhet a hüvelyben élő, esetlegesen kórokozó baktériumok behatolásától).
A cikk teljes szövege elolvasható ide kattintva.
Alapvetően tehát a férfiak határozzák meg, hogy milyen nemű gyermek fog születni, de ha a nő szervezetében zajló folyamatokat is figyelembe vesszük, kiderül, hogy a kérdés ennél bonyolultabb. Molekuláris szinten ugyanis a nők is képesek "beleszólni" a magzat nemének meghatározásába: egy jellemző példaként azok a sejtfelszíni jelzőfehérjék (antigének) említhetőek, amelyek az Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek felületén helyezkednek el. Ha egy spermium hordozza az említett jelzőfehérjék egyik típusát, a H-Y nevű antigént, a női szervezet ellenanyagok termelésébe kezdhet az Y-kromoszómát hordozó spermiumok ellen. A H-Y antigénekkel szembeni ellenanyagtermelés beindulását követően az érintett nőnek kizárólag lánygyermekei fognak születni, hiszen szervezete semlegesíti az Y-kromoszómával rendelkező hímivarsejteket. Az ily módon kiiktatott spermiumok már a nyákcsapnál elakadnak, így az X-kromoszómát hordozó társaikkal ellentétben egyáltalán nem is képesek eljutni a petesejtig. (A nyákcsap a méhnyak nyálkahártyamirigyei által kiválasztott váladékból áll össze, feladata, hogy megvédje a méhet a hüvelyben élő, esetlegesen kórokozó baktériumok behatolásától).
A cikk teljes szövege elolvasható ide kattintva.
