[origo] egészség 

Az ideálisnál magasabb BMI több komoly betegség kockázati tényezőjeként is ismert

Az elhízás és a várható élettartam kapcsolatát vizsgáló eddigi legszélesebb körű felmérésben kilencszázezer, a világ különböző pontjain élő résztvevő adatait elemezték: Dr. Gary Whitlock és munkatársai ötvenhét, korábban már megjelent publikáció eredményeit használták az áttekintő tanulmány elkészítéséhez. A többségében Észak-Amerikában és Európában élő személyek egészségének alakulását az említett kutatásokban átlagosan tíz-tizenöt éven keresztül követték nyomon: a vizsgálati alanyok közül nagyjából százezren haltak meg ebben az időszakban.

A kutatáshoz használt testtömegindex (Body Mass Index; BMI) az elhízás mértékének jellemzésére szolgáló, általánosan használt mérőszám: az index értékét akkor kapjuk meg, ha a vizsgálni kívánt személy kilogrammban megadott testsúlyát elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével (kilogramm/m²). Kisebb fokú elhízásról akkor beszélünk, ha ez az érték 30 és 35 között mozog, ha azonban a kapott érték 40 és 45 közé esik, már súlyos mértékű elhízásról van szó. A normálisnál, vagyis a 22,5-25 közötti értéknél magasabb testtömegindexet számos olyan betegség kockázati tényezőjének tekintik, amelyek idővel halálhoz is vezethetnek - ezek közé tartozik például a szívinfarktus, a stroke vagy egyes ráktípusok.

Mindamellett meg kell említeni a BMI hiányosságait is: egy korábbi tanulmány szerint például lehet, hogy a keringési problémákból eredő korai halálozás esélyének előrejelzésében a testtömegindex helyett inkább a derék-csípő arányból lenne érdemes kiindulni. Ennek oka, hogy a BMI nem tesz különbséget az izomszövetek és a zsírszövetek tömege között, így használatával nem feltétlenül kapunk pontos eredményeket (részletesebben lásd: A testtömegindexnél pontosabb képet adhat a derék-csípő arány). Mindez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a túlsúly valóban komoly kockázati tényező a szív- és érrendszeri, a daganatos és az anyagcsere megfelelő működését hátrányosan érintő betegségek kialakulása szempontjából.

Ismert az is, hogy a testtömegindex átlagban vett értékei az utóbbi évtizedekben számos ország lakóinál mutattak néhány százalékos, folyamatos emelkedést: az USA-ban és Angliában például egyenesen elhízásjárványról beszélnek, hiszen az amerikaiak körében minden harmadik, az angoloknál pedig minden negyedik személy tekinthető klinikai értelemben is kövérnek. Más országokban talán még nem ennyire drámai a helyzet, de egy ideje már Európában és hazánkban is folyamatosan napirenden van az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek növekvő gyakoriságú előfordulása: az Európai Bizottság 2006-os tanulmánya szerint a máltaiak, a görögök, a finnek és a luxemburgiak után a magyarok a legkövérebbek Európában. Az átlagos magyar BMI a felmérés szerint 25,6 körül van, így az elhízás nálunk szerencsére még nem tekinthető népbetegségnek.

A mérsékelt elhízás is megnöveli a korábbi halálozás esélyét

Az új felmérés résztvevőinek átlagéletkora negyvenhat év, testtömegindexeik átlagos értéke pedig 25 kilogramm/m² volt (a vizsgálati alanyok 61%-a férfi volt). Az eredmények azt mutatták, hogy a halálozási ráták mindkét nem esetében azoknál voltak a legalacsonyabbak, akiknél a testtömegindex-értékek az optimálisnak tekintett 22,5-25 kilogramm/m²-es tartományba estek. Egy 1,70 méter magas embernél ez azt jelenti, hogy a kívánatos testsúly nagyjából 70 kilogramm körüli. A tanulmány szerint efölött már minden 5 kilogramm/m²-es testtömegindex-emelkedés a halálozási esély 30%-os emelkedésével jár: a szívbetegségek, a stroke és a többi keringési probléma következtében bekövetkező halálozási arány esetén ez az emelkedés 40, a cukor-, a máj- és a vesebetegségeknél 60-120, a daganatos betegségeknél 10, a tüdőbetegségeknél pedig 20 százalékosnak mutatkozott. A 30 és 35 közé eső BMI értékeknél kettő-négy, a 40-45-ös testtömegindexek esetén viszont már nyolc-tíz évvel csökkent a várható élettartam - olvasható a kutatás eredményeit ismertető sajtóanyagban.


A halálozási arány furcsa módon azoknál is a várhatónál magasabbnak bizonyult, akiknél a BMI értékek jóval az optimális értékek alatt maradtak: a kutatók erre nem tudtak pontos magyarázatot adni, gyanítható azonban, hogy a megfigyelés nagyrészt a dohányzással összefüggő betegségekkel magyarázható. A kóros elhízás egyébként éppen annyival rövidíti meg az emberek életét, mint ha valaki egész életében dohányos marad - hangsúlyozzák a szerzők. Angliában jelenleg minden negyedik középkorú halálát okozza a túlsúly miatt bekövetkező szívinfarktus vagy stroke, és tizenhatból egyszer az elhízás miatt kialakult daganatos betegség tekinthető a halál okának. Ez az arány az USA-ban is hasonló, de a szívinfarktus és a stroke esetén itt minden harmadik, a rákbetegségeknél pedig minden tizenkettedik haláleset vezethető vissza az elhízásra.

A Lancet című orvosi folyóirat online változatában teljes terjedelmében is elérhető tanulmány szerzői ismét csak arra figyelmeztetnek, ami az életmóddal is összefüggő betegségek csaknem mindegyikéről elmondható: a megelőzés sokkal hatékonyabb, mint a már kialakult problémák utólagos kezelése. Így tehát a testsúlyunkra is érdemes minél jobban odafigyelni, és ha eddig nem tettük volna, a helyes táplálkozással és a megfelelő mennyiségű mozgással próbáljuk meg elkerülni a felesleges kilók felhalmozódását. Az eredmények alapján mindez nem csak jobb alakot, hanem hosszabb életet is biztosíthat számunkra.
Kapcsolódó anyagunk:

Háromdimenziós képalkotó eljárás a valódi súlyfelesleg mérésére: A birminghami Heartlands Kórházban két éve kezdődött meg annak a háromdimenziós képalkotó berendezésnek a tesztelése, amely a testtömegindexnél jóval pontosabb képet adhat az elhízottság mértékéről. A BMI-nek már említett hátránya, hogy gyakran a nagytömegű izomzattal rendelkező embereket is a túlsúlyos kategóriába sorolja: a Select Research nevű cég a mérések nagyobb pontossága érdekében olyan eszközt fejlesztett ki, amely a súly- és magasságadatok helyett a testalakot és a testünkben található zsírszövet valódi mennyiségét veszi figyelembe. Az így számolt értéket testtérfogatindexnek (Body Volume Index; BVI) nevezték el a kutatók, akik egyelőre a készülék használhatóságát vizsgálják egy nagyobb, 20 000-es létszámú csoporton.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>