A Németországban 2002-ben bevezetett vastagbéltükrözéses szűrőprogram várható eredményeinek legújabb becslései megerősítik az előzetes várakozásokat: az idejében történő felismerés 2010-ig összesen nagyjából 15 000 ember életét mentheti meg a tanulmány szerint. Hazánkban továbbra sem sikerült olyan szűrőprogramot bevezetni, amely az egész népességre kiterjedne.

Ajánló
Az [origo] egészség bélbetegségekkel foglalkozó aloldala
Korábban:
Egy felmérés szerint kevésbé kellemetlen az altatásban végzett béltükrözés
Antidepresszánsok segíthetnek egyes krónikus bélbetegeknek
Népcsoportonként különbözően hat a vastagbélrák kockázatát növelő mutáció
Új kísérleti módszer a vastagbélrák megállapítására
Vastagbélrák: a daganatos betegek családtagjainak szűréséről
Az aszpirin nem ajánlható a vastagbélrák gyógyszeres megelőzésére
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
A kutatók annak a nagyjából 1,8 millió elvégzett kolonoszkópiás vizsgálatnak a tapasztalatait összegezték, amelyeket eddig a szűrőprogram keretében végrehajtottak. Az eredményesség legfontosabb mutatója a felismert és eltávolított vastagbél-adenomák száma: ez az elváltozás maga még nem rosszindulatú, kolonoszkópiás beavatkozás nélkül viszont nagy valószínűséggel azzá alakul. A daganatok előfordulási gyakoriságával foglalkozó német szakemberek becslései szerint a szűrőprogram révén megelőzött vastagbélrákos esetek száma 2010-ig elérheti a 15 000-et.
Németországban évente mintegy 73 000 új vastagbélrákos eset kerül felismerésre (Magyarországon ez az adat körülbelül 9 000). A páciensek nagyjából 40%-a a felfedezéstől számított öt éven belül belehal a betegségbe, de az ötéves határt túlélők jó része is végül a rák áldozatává válik. Ezeket a számokat tekintve Brenner csoportja jó okkal reméli, hogy a kolonoszkópiás program 2003 és 2010 között legalább 7 500 életet ment meg pusztán azzal, hogy a vizsgálattal már felismerhető, de még nem rosszindulatú elváltozások idejében eltávolításra kerülnek. Ha ehhez hozzávesszük azokat, akiknél már rosszindulatú, ám még kevéssé előrehaladott daganat akad fenn a rostán, a megmentett életek száma remélhetőleg a duplájára nő - olvasható a Sciencedaily beszámolójában.
A közzétett becsléseket bonyolult számításokra alapozták, amelyekben figyelembe vették annak valószínűségét is, hogy egy előrehaladott adenoma az adott időszakon belül valóban rosszindulatúvá fajul. További tényezőket is beszámítottak, így például a különböző életkori csoportok részvételi arányát, illetve azon résztvevők becsült számát, akik a rák várható kialakulása előtt más okból is meghalhatnak. A kutatók ezt követően évekre lebontva számították ki a megelőzött vagy megelőzni remélt vastagbélrákos megbetegedések számát, és ezeket a részösszegeket összeadva jutottak a fentebb ismertetett eredményre (nyolc év alatt összesen 15 000 megelőzni remélt vastagbélrákos eset). Erre a komplikált megközelítésre azért volt szükség, mert bár a felfedezett adenomák száma nagyjából állandó minden évben, a megelőzött rákos esetek száma évről évre egyre nő, hiszen a korábban már felismert és eltávolított adenomák időközben rákká alakulhattak volna.
A kolonoszkópiás vizsgálatok részvételi aránya Németországban lényegében 2003 óta állandó: a vizsgálatra jogosult nők 4%-a, a férfiak 3%-a élt minden évben az ingyenes szűrés lehetőségével. Akinél semmi gyanúsat nem észlelnek, tíz év után újra ingyenesen veheti igénybe a szolgáltatást. Így egy tízéves, vagyis a két ingyenes vizsgálati alkalom közötti időszakra vetítve a 70 év alatti korosztályban nagyjából a nők 40%-a és a férfiak 30%-a esik át a vizsgálaton. "Kezdetnek ez nem is rossz" - vélekedett Brenner professzor. "Persze ha sikerülne még több embert rávennünk a részvételre, mondjuk úgy, hogy személyre szóló értesítéseket küldünk ki az esedékes vizsgálatról, akkor még több rákos megbetegedésnek vehetnénk elejét."
Hazánkban a vastagbélrákban évente több mint 6000 ember hal meg, ezzel a második leggyakoribb daganatos halálok. Az egész magyar népességre kiterjedő szűrési program az elmúlt évtized számos modellkísérlete nyomán sem valósult meg. Az ILCO Klub 2009. március 27-28-án "Vastag- és végbéldaganatok tömeges szűrése és modern vizsgálati módszerei" címmel szervezett nemzetközi konferenciát, amelyen hazai és külföldi családorvos, gasztroenterológus, sebész és onkológus szakemberek tartottak előadásokat (az ILCO Klub olyan emberek egyesülete, akik daganatos bélműtéten estek át, s ennek következtében hasfalon elhelyezett bélkivezetéssel, sztómával élnek; az ILCO betűszó az "Ileum" és a "Colon", magyarul a vékonybél és a vastagbél szavak első szótagjából tevődik össze.) A résztvevők az eddigi tapasztalatok alapján a következő nyilatkozatot tették:
- A vastagbélrák súlyos népbetegség, melynek megelőzése és gyógyítása fontos népegészségügyi feladat.
- A megelőzés kiemelkedően fontos része az elsődleges megelőzés, az egészségnevelés és a szűrés.
- A különféle szűrések összerendezése minisztériumi feladat, lehetőleg külön szűrési biztos feladatköreként.
- A vastagbél szűrővizsgálata - különösen a vastagbél tükrözése - azzal a különleges előnnyel kecsegtet, hogy a rákmegelőző állapotot jelentő polipokat is felismeri. A polip így a rák kialakulása előtt eltávolítható, a vastagbélrák kialakulása pedig a lakosok egy jelentős részénél megelőzhető.
- A széklet vértartalmának vizsgálata útján végzett szűrővizsgálatokon rendszeresen résztvevő többi lakosnál is olyan korai állapotban ismerhető fel a rák, hogy a túlélés várható hossza sokkal kedvezőbb, mint a későbbi stádiumban kezelt betegek esetén.
- Mindenekelőtt a korai ellátás - az endoszkópos vagy műtéti eltávolítás - biztosíthatja a jó életminőséget, a családi és társadalmi beilleszkedés zavartalanságát, a munkaképesség megőrzését.
- Korai felismerés és sikeres sebészi eltávolítás esetén elkerülhetővé válhat a hosszas és költséges gyógyszeres és/vagy sugárkezelés, egy-egy vastag- vagy végbélrákos beteg kezelésének társadalmi költsége pedig akár az ötödére is csökkenhet.
- A szűrés módjának kidolgozásába elsősorban a háziorvosokat kell bevonni annak érdekében, hogy a szűrést a lakosság közelébe vihessék.
[origo] egészség








