A szervezet által hasznosított kálcium mennyisége részben attól is függhet, hogy mennyi élelmi rostot fogyasztunk - állítják amerikai kutatók. A vizsgálatban szereplő 2-es típusú, felnőttkori cukorbetegségben szenvedő betegek vizelete kevesebb kálciumot tartalmazott, ha naponta 50 gramm mennyiségben fogyasztottak élelmi rostot, mint amikor napi 24 gramm volt az elfogyasztott élelmi rostok mennyisége. A vizelet alacsonyabb kálciumtartalma arra utal, hogy a betegek szervezete kevesebb kálciumot vett fel a táplálékból.
Ajánló
Cukorbetegséggel foglalkozó cikkeink gyűjtőoldala
Korábban:
Új gyógyszer a csontritkulás kezelésére
Miért egészségesek a rostos ételek?
Tejsavbaktériumokkal készül a cukorbetegek által is fogyasztható, tápláló zöldségital
A felnőttkori cukorbetegség hatékony karbantartásának akadályai
Internetes teszt segíthet a cukorbetegség kockázatának előrejelzésében
A Texas Egyetem kutatói legújabb tanulmányukban 13 kettes típusú diabéteszes beteg vérértékeit vizsgálták. A betegeket két csoportra osztották: az első csoport a vizsgálat első hat hetében magas élelmi rosttartalmú (50 gramm/nap), az azt követő hat hétben pedig közepesen magas élelmi rosttartalmú diétát (24 gramm/nap) fogyasztott és fordítva. Az egyetem kutatócsoportja mindkét diétát úgy állította össze, hogy azok azonos mennyiségben és arányban tartalmazzanak szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből származó kalóriát, valamint az ásványi anyagok (kálcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium) is azonos mennyiségben legyenek jelen. A magas élelmi rosttartalmú diéta számos rostgazdag élelmiszert, például sárgadinnyét, grapefruitot, papayát, okrát és zabkását is tartalmazott, étrendkiegészítőket viszont nem alkalmaztak a diéták összeállításához.
"Annyit már tudunk, hogy az élelmi rostok segítik a vér koleszterin- és glükózszintjének rendbentartását, valamint jótékony hatással vannak a belek működésre is. Új eredményeink viszont arra utalnak, hogy az élelmi rostok emellett csökkentik a kálcium szervezetben történő felszívódásának mértékét. Mivel a csontok egészségének megőrzéséhez előnyös a magasabb kálciumszint, ezért azt ajánljuk, hogy a nagy rosttartalmú diétát fogyasztó diabéteszes betegek az étrend megkezdése előtt egyeztessék orvosukkal a kálciumbevitel növelését" - mondta Dr. Abhimanyu Garg, a Southwestern Orvosi Centrum Táplákozástudományi Intézetének belgyógyász kutatója. Dr. Grag hangsúlyozta, hogy az orvossal vagy dietetikussal történő konzultáció feltétlenül szükséges, hiszen a túlzott kálciumbevitel egyes esetekben vesekövet okozhat.
A kálciumkiválasztásban jelentkező csökkenés a kutatók szerint arra utal, hogy az élelmi rostok maguk is közvetlenül befolyásolják a kálciumfelszívódást. Noha a diétában alkalmazott élelmi rostok legnagyobb része vízben oldódó élelmi rost volt, a kutatók egyelőre nem tudják biztosan, hogy a vízoldékony vagy a vízben oldhatatlan rostok csökkentették-e a kálciumfelvétel mértékét. "Bármelyik fajta élelmi rost előnyös lehet, így arra kellene ösztönöznünk az embereket, hogy magas élelmi rost- és kálciumtartalmú élelmiszereket fogyasszanak. Ilyenek például a spenót, a brokkoli, a füge, a papaya, az articsóka, az okra, a bab, valamint a mustár és a karalábé zöld levele" - mondta Dr. Garg.
Milyen élelmiszerek tartoznak az élelmi rostok közé?
Növényi, illetve élelmi rostnak nevezzük a növényi sejtfalakat és a sejtek közötti állományt alkotó anyagokat. A növényi táplálékok ezen emészthetetlen részei két csoportra oszthatók, a vízzel nem keveredő, úgynevezett vízben oldhatatlan rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) és a vízben oldódó, vízzel gélesedő rostok (pektin, gumik és nyákok) csoportjára. A lignin kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezhetjük ezeket a rostokat, hiszen nem szívódnak fel a vékonybélből. A vízben oldódó rostfajták sok vizet vesznek fel a szervezeten belül, emellett a bélbe kerülő, koleszterinben gazdag epesavakat is megkötik (főképpen a pektin). Az élelmi rostok fokozzák a bélmozgást és elősegítik a táplálék előrehaladását a bélcsatornában. A széklet ürítését szintén megkönnyítik, így a salakanyagok rövidebb ideig tartózkodnak a vastagbélben és gyorsabban ürülnek ki. Az élelmi rostokról és az egyes növényi táplálékok rosttartalmáról itt olvashat részletesebben.
Kapcsolódó anyagunk:Növényi, illetve élelmi rostnak nevezzük a növényi sejtfalakat és a sejtek közötti állományt alkotó anyagokat. A növényi táplálékok ezen emészthetetlen részei két csoportra oszthatók, a vízzel nem keveredő, úgynevezett vízben oldhatatlan rostok (cellulóz, hemicellulóz, lignin) és a vízben oldódó, vízzel gélesedő rostok (pektin, gumik és nyákok) csoportjára. A lignin kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezhetjük ezeket a rostokat, hiszen nem szívódnak fel a vékonybélből. A vízben oldódó rostfajták sok vizet vesznek fel a szervezeten belül, emellett a bélbe kerülő, koleszterinben gazdag epesavakat is megkötik (főképpen a pektin). Az élelmi rostok fokozzák a bélmozgást és elősegítik a táplálék előrehaladását a bélcsatornában. A széklet ürítését szintén megkönnyítik, így a salakanyagok rövidebb ideig tartózkodnak a vastagbélben és gyorsabban ürülnek ki. Az élelmi rostokról és az egyes növényi táplálékok rosttartalmáról itt olvashat részletesebben.
Miért egészségesek a rostos ételek?: A rostokban dús ételek jótékony hatása régóta ismert, azonban most arra is fény derült, hogy pontosan miért: a rostok "durva" felületének hatására a bélcsatorna falában fokozódik a nyáktermelés, amely megkönnyíti a táplálék továbbjutását a béltraktus további részeibe.
[origo] egészség
