[origo] egészség 

Martin Stämpfli (McMaster Egyetem, Hamilton, Kanada) és munkatársai kísérleteikben azt vizsgálták, hogy miként változtatja meg a cigarettafüst a nem tipizálható Haemophilus influenzae (NTHI) baktériumra adott immunválaszt. Azért választották kísérleteikhez az NTHI-t, mert a leggyakrabban ez a kórokozó felelős a COPD rövidebb ideig tartó, akut állapotromlással járó epizódjaiért. A kísérleti egereket kétféle időséma szerint tették ki a dohányfüst hatásának: vagy nyolc héten át a hét öt napján, vagy összesen csak négy napig napi kétszer. Ezt követően az orrüregen át NTHI-vel fertőzték meg őket, és nyomon követték a gyulladásos válaszreakció alakulását. Ez a cigarettafüst-adag - eltekintve persze az egérmodell korlátaitól, így például az egér és az ember anyagcseréjének különbözőségétől - nagyjából megfeleltethető annak, amit egy úgymond "átlagos" dohányos beszív. A kontrollcsoportot szintén megfertőzték a kórokozóval, de előzőleg nem tették ki a dohányfüst hatásának.

A kutatók azt tapasztalták, hogy mind a négynapos, mind a nyolchetes cigarettafüst-kezelés jól kivehető eltolódáshoz vezetett az immunválasz jellegében. Nevezetesen, a dohányfüst hatására nőtt az NTHI kiváltotta gyulladás intenzitása és a fertőzés előidézte testtömeg-vesztés, és megváltozott a gyulladásos markerek (a gyulladás folyamán felszabaduló jelmolekulák) kifejeződési mintázata.

A kezelési lehetőségeket keresve a kutatók azt is megvizsgálták, hogy a gyulladásos profil dohányosokban tapasztalt eltolódása módosítja-e a gyulladáscsökkentőként rutinszerűen alkalmazott kortikoszteroidok hatékonyságát. Ugyan a dexametazon nevű kortikoszteroid mind a dohányfüsttel kezelt, mind a kontroll egerekben egyformán jól féken tartotta az NTHI okozta gyulladást, azonban mindkét csoportban megakadályozta azt, hogy az immunrendszer teljesen eliminálja a kórokozót a tüdőből. Ez az eredmény azért is fontos, mert rávilágít a COPD-s betegek hosszútávú kortikoszteroid-kezelésének esetleges visszásságaira: bár e szerek kétségtelenül csökkentik az akut epizódok előfordulási gyakoriságát, egyúttal azonban növelik a tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. "A bakteriális fertőzések kordában tartása szempontjából tehát a gyulladás egyáltalán nem feltétlenül rossz dolog, hiszen nélküle nem szabadulunk meg a kórokozótól. A baj a dohányosokban jelentkező túlzott gyulladásos reakcióval van, mert ez már visszavonhatatlanul károsíthatja a tüdőszövetet" - hívja fel a figyelmet Stämpfli.

A kutatók hozzáteszik: tudatában vannak, hogy az NTHI baktérium speciálisan emberi kórokozó, s emiatt a COPD-s egérmodell némiképp sántít. Ám ebben a kísérleti rendszerben az NTHI-nek csupán az volt a funkciója, hogy segítségével a dohányfüst gyulladásos válaszra gyakorolt hatását tisztázzák. A megfigyelések értékéből nem von le, hogy a kórokozó teljes kiküszöbölése szempontjából az egér esetleg nem úgy viselkedik, mint az ember - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportál beszámolójában.

"Jól ismert, hogy a COPD legfontosabb rizikófaktora a dohányzás, ám kutatásaink nyomán az is kibontakozni látszik, hogy a dohányfüst jelentős befolyást gyakorol arra, miként reagál a COPD-s beteg immunrendszere az őt megtámadó bakteriális fertőzésekre. Ez lényegében azt jelenti, hogy azok a COPD-sek, akik dohányoznak, gyengítik szervezetük ellenállóképességét a baktériumokkal szemben. Ettől aztán tovább súlyosbodik az alapbetegségük. Kísérleteinknek a klinikum számára fontos hozadéka, hogy a dohányzó COPD-os betegek kezelése során teljesen más terápiás célpontokra volna hasznos összpontosítani, mint a nemdohányzók esetében. Mégpedig azért, mert a jelek szerint a dohányzás megváltoztatja a baktériumok keltette gyulladás molekuláris útvonalait" - vonja le a tanulságot Stämpfli.

A továbbiakban a kutatócsoport részletesen szeretné jellemezni azokat a változásokat, amelyek az immunválaszban a dohányzás kapcsán bekövetkeznek: "Pontos képet kell alkotnunk arról, melyik gyulladásos marker hogyan változik a dohányosokban, hogy megfelelően célzott terápiás beavatkozást tervezhessünk" - mondta Stämpfli.

A kutatók eredményeiket az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című folyóirat áprilisi számában tették közzé.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>