Kiderült, hogy miért nem fogékonyak a skizofrének a vizuális illúziókra
2009. április 23., csütörtök, 19:00
Ismeretes, hogy a skizofrén betegek "immunisak" bizonyos vizuális illúziókkal szemben, így az ő agyukat ilyesmivel nem mindig lehet becsapni. Egy német és brit kutatókból álló csoport nemrég egészséges és skizofrén alanyok funkcionális agyi képalkotó vizsgálatával jutott közelebb a jelenség a magyarázatához.
Vizuális illúzió akkor jön létre, amikor az agy a beérkező információt - a látott képet - annak kontextusa és az egyén korábbi tapasztalatai alapján értelmezi, az úgynevezett felülről lefelé irányuló feldolgozás (angol kifejezéssel a top-down processing) útján. Erre a fajta agyi feldolgozásra példa, ha például egy virágot keresünk a réten: mivel ilyenkor már előre tudjuk, hogy mit keresünk, a virágot meglátva már azonnal szembeötlő lesz a számunkra.
Ezzel ellentétes folyamat a lentről felfelé irányuló feldolgozás (bottom-up processing), amikor csak úgy véletlenül vesszük észre az előbb említett virágot: ez az esemény egyszerűen azért történhetett meg, mert a virág vizuálisan eltért a környezet többi elemétől, előzetes keresés nélkül is magára vonva ezzel a figyelmünket. Az értelmezés alapját ebben az esetben csak és kizárólag a vizuális információk képezik, a saját korábbi tapasztalataink bevonása nélkül.
A felülről lefelé irányuló feldolgozás a saját, esetenként a valóban látottaktól eltérő emlékeink miatt azt eredményezheti, hogy érzékelésünk nagyban el fog térni a valóságtól, és éppen ezt aknázzák ki az illuzionisták mutatványaik során.
Homorú maszk illúzió: homorú vagy domború?
Korábban több ízben igazolódott, hogy az emberiség egy százalékát érintő betegségben, a skizofréniában szenvedők érzéketlenek különféle vizuális illúziókra. Ennek okát azonban mindeddig nem sikerült kimutatni, ezért a Hannover Orvostudományi Egyetem és az UCL Kognitív Idegtudományi Intézet munkatársai új vizsgálatot terveztek annak reményében, hogy sikerül megmagyarázniuk a jelenséget.
A kutatók 16 egészséges és 13 skizofrén alanynak mutattak háromdimenziós arcokat, valamint maszkok homorú oldalát. A vizsgálat során minden résztvevőnél folyamatos funkcionális agyi MR felvétel készült, azaz figyelemmel követték, mely agyterületek válnak aktívabbá az egyes arcok láttán (a homorú maszk illúziót szemléltető animált ábra
szemléletesen mutatja be a jelenséget).
Az egészséges alanyok - a várakozásnak megfelelően - a homorú maszkot domborúnak, vagyis a normál arcokhoz hasonlatosnak látták, és az esetek 99 százalékában tévedtek a maszk megítélése során. A skizofrén betegek ezzel szemben jól meg tudták különböztetni a homorú maszkot a normál arcoktól, és csupán az esetek 6 százalékában "dőltek be" az illúziónak - olvasható a
University College London sajtóanyagában.
Hiányzó kapcsolatok egyes agyterületek között
Az agyi képalkotó vizsgálat az egészséges alanyoknál kimutatta, hogy a felülről lefelé irányuló feldolgozásért felelős agyterület (fali lebenykéreg) és az alulról felfelé irányuló feldolgozás helye (oldalsó nyakszirti kéregterület) közötti összeköttetések aktívabbá váltak a homorú maszk szemlélése során. A skizofrén betegeknél azonban ez a változás nem következett be, ami arra utal, hogy náluk zavart szenved a különböző agyterületek közötti koordináció (a szakemberek nyelvhasználatával élve úgynevezett "szétkapcsoltság" jellemzi az agyat).
Dr. Jonathan Roiser, a vizsgálat egyik vezetője érdekes felvetésről számolt be: "Vizsgálataink fényt derítettek a pszichomimetikumok - a valóságtól való elszakadás tüneteit előidéző szerek - lehetséges hatásmechanizmusára is. Már több korábbi vizsgálat is kimutatta, hogy a cannabis gyantájából kivont természetes vagy a mesterségesen előállított tetrahidrokannabinol (THC) hatása alatt lévő egészséges személyek a normálisnál jóval kevésbé csaphatók be a homorú maszk illúziójával. Elképzelhető, hogy a THC a skizofrén betegeknél megfigyelthez hasonló "szétkapcsolódást" idéz elő egyes agyterületek között. Ez az elmélet azonban még további kutatást igényel."
[origo] egészség
