Kutatók olyan molekulát találtak a vizeletben, melynek detektálásával kiszűrhetők a tüdőrák kialakulása szempontjából nagy kockázatú dohányosok: az eredményekről a rák kutatására létrehozott amerikai szövetség idei, 2009-es gyűlésén számoltak be. Egy másik új tanulmány szerint az oszteopontin nevű vegyület lehet a felelős azért, hogy egyes dohányosok szervezetében túlzott mértékben felszaporodnak az immunsejtek, ami végül a tüdő "elrostosodásához" vezethet: az új eredmény abból a szempontból jelentős, hogy érthetőbbé teszi a cigarettafüst által okozott tüdőbetegségek kialakulási mechanizmusait.
Ajánló
Az [origo] egészség tüdőbetegségekkel foglalkozó aloldala
Korábban:
A dohányzás módosítja az immunválaszt a krónikus légúti betegekben
Új kapcsolat a dohányzás és a tüdőrák között
Kínzó hátfájás és nagyothallás: a dohányzás kevésbé ismert egészségkárosító hatásai
A dohányzás kétszeresére növelheti a vastagbélpolipok kialakulásának kockázatát
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
Hetvenévesen sem késő egészséges életmódra váltani
Dohányzás és szembetegség: újabb erős bizonyítékok
Komoly alvásgondokat mutatott kis egy új vizsgálat dohányosoknál
700 millió gyerek passzív dohányos
Orvosi jegyzetek
Orvosi jegyzet: krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
Pirulapatika
A fenti kérdés megválaszolása céljából indított, nagy jelentőségű vizsgálatokat a Minnesota Egyetem munkatársai végezték dr. Jian-Min Yuan vezetésével. Yuan és kollégái feltételezték, hogy a dohányosok vizeletéből kimutatható és a közismerten rákkeltő nitrózaminok közé tartozó NNAL (teljes nevén a 4-(metilnitrozamino)-1-(3-piridil)-1-butanol) szintje és a daganatos kockázat között összefüggés mutatható ki. Az NNAL állatkísérletekben valóban beindította a tüdőrák kialakulását, embereknél azonban eddig nem álltak rendelkezésre a vegyület hatásával kapcsolatos adatok.
A kutatók két nagy ázsiai vizsgálatból (Shanghai Cohort Study, Singapore Chinese Health Study) választottak ki összesen 81 501 jelentkezőt. A személyes interjúk mellett, melyekben a dohányzási és egyéb életvezetési szokásokról tettek fel kérdéseket, több mint 50 000 embertől vettek vér- és vizeletmintát. Hogy kiderítsék az NNAL hatását, Yuanék 246 olyan dohányost emeltek ki a vizsgálatból, akiknél az interjú és a vizeletminta levétele után eltelt tíz évben tüdőrák fejlődött ki. Kiválasztottak továbbá 245 olyan dohányost is, akiknél nem jelentkezett a betegség.
A dohányosok vizeletének NNAL-szintjét három kategóriába sorolták (alacsony, közepes, magas). Az alacsony szinthez képest a közepes NNAL-koncentráció 43%-os, a magas szint pedig több mint kétszeres kockázatnövekedést mutatott a tüdőrák kialakulása szempontjából. A tüdőrákkockázat kiszámításánál egyaránt figyelembe vették a naponta elszívott cigaretták mennyiségét, a dohányzással töltött évek számát és a kotinin nevű anyag vizeletszintjét, amelyből szintén következtetni lehet az elszívott cigaretták számára.
Meghatározásra került a nikotin vizeletben mérhető koncentrációja is: az eredmények azt mutatták, hogy a magas NNAL- és nikotinszintek együttesen 8,5-szeres kockázatnövekedést jelentettek az alacsony szintekhez viszonyítva - olvasható az EurekAlert beszámolójában.
"A dohányzás tüdőrákhoz vezet, ugyanakkor legalább 60 olyan ismert rákkeltő anyag van jelen a cigarettafüstben, aminek szerepe lehet ebben. Minél inkább sikerül beazonosítani, hogy elsősorban melyikük a "bűnös", annál pontosabban meg lehet majd jósolni a tüdőrák várható kialakulásának kockázatát a dohányosoknál" - mondta Yuan.
- A vizeletben található egyik anyagcseretermék is utalhat a későbbi tüdőrákra
- Cigarettafüst és tüdőfibrózis: az oszteopontin nevű vegyület lehetséges szerepe
