A vesekárosító tünetegyüttes - orvosi kifejezéssel nefrózis szindróma - több, a vese működését rontó állapot összefoglaló neve. A probléma bármely életkorban jelentkezhet: gyermekeknél 4-18 éves kor között a leggyakoribb és több a fiú beteg. A felnőttekben kialakuló nefrózis szindróma mögött 30-40 százalékban valamilyen betegség, például diabétesz, autoimmun kórkép vagy rosszindulatú daganatok állnak, de kiváltó ok lehet a vesékre mérgező hatású gyógyszerek szedése vagy a heroin intravénás használata is. Gyermekkorban, illetve a felnőttkori esetek kétharmadában a vesékben található érgomolyagokat érintő elsődleges glomeruláris betegségként van jelen a tünetegyüttes.

Ajánló
A táplálkozás rovat új cikkei:
Gyümölcsök, amelyek megvédenek a napfény ráncosító hatásától
Korábbi halálozást okozhatnak a vörös húsok, a steakek és a hot-dogok
A brokkoli csökkenti a gyomorrákot okozó baktériumfertőzések súlyosságát
Probiotikumokkal készülhetnek az újfajta, szájon át adható védőoltások
Saját szakmai kollégiumban dolgoznak ezentúl a dietetikusok
Vesebetegségekkel kapcsolatos
korábbi cikkeink:
Sárgaborsóból származó fehérjekeverék lehet a veseelégtelenség ellenszere
Daganatos veséket transzplantáltak
Megfelelő odafigyeléssel időben felismerhetőek a vesebetegségek
A vesekárosodás tünetmentes, de szűrhető
Mit tehetünk a vesekő kialakulása ellen?
Orvosi jegyzet:
Kalkulátor ajánló:
Kalkulátor a vér- és vizeletvizsgálatok leleteinek elemzésére
A diagnózis felállítását laboratóriumi vizsgálatokkal és a vese szöveteiből történő mintavétellel (biopsziával) végzik. A terápia az alapbetegség és a fennálló tünetek gyógyszeres kezelésével történik. A betegség kimenetele sok esetben a teljes gyógyulás, de a tünetegyüttes átmehet akut, vagy krónikus veseelégtelenségbe is.
A diéta összetétele
Az étrend, ami kiegészíti az orvosi kezelést, megközelítőleg normál mennyiségű fehérjét és káliumot tartalmaz. Telített zsírsavakat és nátriumot (konyhasó) tartalmazó, koleszterinszegény diéta szükséges, normál mennyiségű folyadékfelvétellel kiegészítve.
Fehérje
A nagyfokú "fehérjevizelés" miatt régebben fehérjedús étrendet alkalmaztak: ez fokozta a fehérjék szétesését, így a vizeletben megnövekedett a fehérjék előfordulása. Napjainkban az étrend megközelítőleg normál mennyiségű fehérjét tartalmaz. A fehérjefelvétel naponta 0,8 g/ttkg (testtömeg-kilogramm) fogyasztást jelent, ehhez kell hozzáadni a vizelettel ürített fehérjét. A proteinuria a betegség stádiumától függően változó, naponta 3,5-10 gramm is lehet, amit vizeletvizsgálattal állapítanak meg. A normál fehérjefogyasztás hatásosabb, az étrend fehérjetartalma nem emeli a fehérjeürítést. Például, ha egy 60 kilós beteg 4 gramm fehérjét veszít, étrendje 52 gramm fehérjét tartalmazhat (60x0,8=48+4=52). A fehérjét 60-80 százalékban jó minőségű, teljes értékű, állati eredetű élelmiszerekkel kell elfogyasztani. Alkalmazhatók fehérjetartalmú tápszerporok is dúsításra. A vesefunkciók romlásakor, illetve a fehérjeürítés fokozódásakor tovább csökkenthető a fehérjefelvétel.
Energia
A kevesebb fehérje hasznosulásához a napi energia-felvétel növelésére van szükség, ami 35-45 kcal/ttkg-ot jelent. 60 kg-os betegnél 2100-2700 kcal/nap. Az energiát elsősorban az összetett szénhidrátok (például keményítő) és kisebb mennyiségben koleszterint nem tartalmazó (a magas koleszterinszint miatt) növényi eredetű zsiradékok, például olajok, margarinok adják.
Zsiradékok
A diéta csökkentett zsírtartalmú (0,8g/ttkg, 60 kilogrammos betegnek kb. 50g/nap), itt az étrend minőségi összetételén kell változtatni. Az állati eredetű zsírokat kerülni kell: a sovány húsok, a húskészítmények, a tej és a tejtermékek rejtett zsírtartalma kerüljön csak az étrendbe, a többit növényi zsiradékokkal kell fedezni. Ez biztosíthatja, hogy a napi koleszterinfogyasztás ne haladja meg a 200 milligrammot.
Konyhasó
A kialakult ödéma miatt nátriumszegény az étrend, így csökkenthető a vízvisszatartás. A naponta javasolt mennyiség 3-5 gramm, melyet nem az ételkészítéshez kell felhasználni, hanem a készételek tetejére szórva, kis mennyiségben. Az ételt nem kell összekeverni, így jobban érzi a beteg a só ízét, nem találja sótlannak az ételt.
Kálium
A káliumfogyasztás a beteg laboratóriumi értékeihez, illetve a vizelethajtó fajtájához alkalmazkodik (a készítmény lehet káliumürítő hatású).
Folyadékok
A folyadékfelvétel mennyiségét a 24 óra alatt ürített vizelet mennyisége határozza meg, ehhez kell hozzáadni még 500 millilitert. Az alkoholos italok fogyasztása nem ajánlott az emelkedett trigliceridszint miatt.
Az ételek elkészítése nem igényel különleges konyhatechnológiát.
Az étrendbe ajánlott nyersanyagok
Gabona-, sütő- és tésztaipari termékek
Fehér, félbarna, barna kenyér és péksütemények. Durum (tojás nélküli) és legfeljebb 4 tojásos száraztészta, rizs, natúr gabonapelyhek, árpagyöngy, búzadara, pászka, gabonalisztek. Súlyosabb esetekben a gabonafehérjék helyettesíthetők étkezési keményítőkkel (például búza-, kukorica-, burgonyakeményítő), amivel növelhető a teljes értékű, állati eredetű fehérjefogyasztás mennyisége.
Húsok húskészítmények, halak
Pulyka, csirke bőr nélkül, például sertéscomb és karaj, 20 százalék zsírtartalom alatti húsrészek, marha hátszín és felsál, bárány, borjú nyúl. Édesvízi halak közül a busa és a harcsa, hidegtengeri halak: hering, makréla, lazac, szardínia (előnyös omega-3 zsírsavtartalom jellemző). 20 százalék zsírtartalom alatti felvágottak, egyszeri alkalommal 2-3 dkg (magas a sótartalmuk). Felhasználhatók, házi húskrémek alkotórészeként (pulykasonka, baromfifelvágottak, stb.).
Tej, tejtermékek
Tej (1,5 százalékos, vagy ennél alacsonyabb zsírtartalmú), tejes italok, joghurt, kefir, író, sovány és félzsíros túró, házilag készített tejes édességek, például turmixok. Sószegény vajkrémek, ételek alkotórészeként kisebb mennyiségben reszelt kemény sajtok (magas a sótartalmuk).
Tojás
Hetente körülbelül háromszor önálló ételként (például lágytojás, teflonban sült tükörtojás), ételek alkotórészeként hetente 1-3 alkalommal (például dúsításra, piskótatészta készítésére) és a tojásfehérje.
Zsiradékok
Kukorica-, lenmag-, napraforgó-, olíva-, repce-, szója- és tökmagolaj, margarinok.
Zöldség- és főzelékfélék, szárazhüvelyesek
Brokkoli, burgonya, cékla, cukkini, fejes saláta, karalábé, karfiol, kel-, fejes- és lilakáposzta, kelbimbó, kínai kel, kukorica, padlizsán, paraj, petrezselyemgyökér, sárgarépa, sóska, spárga, tök (főző- és sütőtök), zeller, zöldbab, zöldborsó, fokhagyma, paradicsom, retek, uborka, vörös-, zöld- és póréhagyma, zöldpaprika.
Gombafajták (kálium-visszatartó vizelethajtó alkalmazásakor figyelembe kell venni a káliumtartalmat, vagyis be kell számítani a napi fogyasztható mennyiségbe).
Gyümölcsök, olajos magvak
Alma, birsalma, citrom, cseresznye, dinnye, egres, eper, grapefriut, kajszibarack, kivi, körte, málna, mandarin, meggy, narancs, őszibarack, ribizli, szeder, szilva. Dió, mandula, mogyoró, pisztácia, tökmag (natúr, nem sózott), mák.
Édességek
Túrós, gyümölcsös piskóták, palacsinta, rétes. Tejes, vagy vizes gyümölcsturmixok, gyümölcszselék.
Ízesítők
Borsikafű, fokhagyma, kakukkfű, kapor, köménymag, majoránna, metélőhagyma (snidling), petrezselyem zöld, piros paprika (édes-nemes), rozmaring, vasfű, vöröshagyma, zeller. ánizs, citrom és narancs leve, héja, szegfűszeg, vanília.
Folyadék
Ásványvíz, ivóvíz, limonádé, tea, tejes és vizes zöldség és gyümölcslevek (káliumtartalmat figyelembe véve).
Az étrendbe nem ajánlott nyersanyagok
Gabona-, sütő- és tésztaipari termékek
Zsiradékban gazdag, finom pékáruk: például kakaós csiga, sajtos és tepertős pogácsák. Ropi, sós perecek, kifli, stangli.
Húsok húskészítmények, halak
Zsíros marha és sertéshús részek, halak, kacsa, liba, belsőségek, szalámi és kolbászfélék, zsíros felvágottak, hurkafélék, magas só és koleszterintartalom jellemző ezekre az élelmiszerekre.
Tej, tejtermékek
20 százalékos tejföl, tejszín, zsíros túró, zsíros tejből készített tejes italok, tejdesszertek.
Tojás
Heti 4-5 alkalommal önálló ételként, illetve egyszeri étkezésre például 3 darab.
Zsiradékok
Állati eredetű zsírok, pálma-, kókuszolaj, tepertő, szalonna.
Zöldség- és főzelékfélék
Sóval tartósított konzervek, üveges készítmények.
Gyümölcsök, olajos magvak
Aszalt és cukrozott gyümölcsök, banán, kókuszdió (telített zsírsavtartalma miatt), mazsola, szőlő.
Édességek
Sós kekszfélék, vajkrémes torták, nápolyi, tejszínes fagylaltok, parfék, csokoládé.
Ízesítők
Kálium-klorid tartalmú sópótló, ha a beteg kálium-visszatartó vizelethajtót kap. Sóval tartósított fűszerkeverékek. Súlyosabb esetekben cukor, méz, fruktóz.
Folyadék
Alkoholos italok, cukorral, mézzel, fruktózzal édesített szörpök, üdítők.
Idén is átadta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) az "Év Dietetikusa" díjakat. 2008-ban az "Év Terápiás Dietetikusai" Nógrádi Katalin és Váradi Ferencné lettek.
Nógrádi Katalin az [origo] Egészség rovatának is állandó szerzője. 32 évig dolgozott a Szent László kórházban, fő szakterülete a felnőtt és gyermek hepatológia, gasztroenterológia. 2000 óta az MDOSZ vezetőségi tagja. Nyolc évig az Új Diéta szakmai lap Szerkesztő Bizottságában tevékenykedett, jelenleg az Ellenőrző Bizottság tagja. A Májmoly portálon tölt be szakértői szerepet, emellett 5 könyv társszerzője, olvasószerkesztő, egészségügyi programok keretein belül oktatott kisiskolásokat, szaklapokban és online jelennek meg cikkei. Többször volt interjúalanya rádiós és televíziós beszélgetéseknek.
Bővebben: Új kategória született a dietetikusi díjak között








