Az Illinois Egyetem kutatóinak legújabb, egereken végzett tanulmánya szerint már az egyszerű, de rendszeres testmozgás is előnyös hatással van a hasra terjedő zsírszövet felépítésére, illetve annak kóros anyagcsere-folyamataira. A kutatók az American Journal of Physiology, Endocrinology and Metabolism nevű szaklapban közölték eredményeiket.
Ajánló
Korábban:
Életmódváltással a rák ellen: sosem késő elkezdeni
Húskészítmények a táplálkozásunkban
Tippek a számunkra legideálisabb mozgásforma kiválasztásához
A húsfogyasztás jelentősége táplálkozásunkban
Az új tanulmányban a diéta és a testmozgás hatásait vizsgálták egerek hasi zsírszövetén: az elhízás érdekében eleinte az állatok mindegyikénél magas zsírtartalmú táplálékot alkalmaztak. Hat hét után a vizsgált egereket 4 csoportba osztották: az első csoportban az egerek kis aktivitásúak maradtak, a másodikban mozgásra ösztönözték őket, a harmadik csoportnál alacsony zsírtartalmú táplálékra váltottak, míg a negyedik csoportra az alacsony zsírtartalmú táplálék és a hat- vagy tizenkéthetes aktív mozgás kombinációja volt jellemző.
A testedzés diéta nélkül is egyértelműen kimutatható, kedvező hatást gyakorolt az állatok szervezetére: a legjelentősebb változás az inzulinérzékenység növekedésében és a máj elzsírosodásának csökkenésében mutatkozott, ezenkívül a hasi zsírszövet anyagcsere-folyamataiban is pozitív változásokat írtak le. Vicki Vieira, a cikk első szerzője szerint a legfőbb meglepetést az okozta a kutatók számára, hogy a diéta és a testmozgás kombinációja nem eredményezett kiugróan jobb eredményt az önmagában alkalmazott diétához vagy testedzéshez képest. "Meglepő, de a hasfali zsírszövet mennyiségében csak az alacsony aktivitású egerekben következett be jelentős növekedés, amely azt a feltételezésünket támasztja alá, hogy a testedzés olyan életmódváltozást jelent, mely a hasi zsírszövet mennyiségét még zsírdús táplálkozás mellett is csökkenti" - nyilatkozta a kutató.
"Az alma típusú elhízás legfőbb veszélye a gyulladásos aktivitású anyagok fokozott termelődése, melyek egyaránt hozzájárulhatnak a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. Az eddigi kutatások eredményei alapján az elhízás folyamatosan fenntarthat egy alacsony aktivitású, általános gyulladásos reakciót a szervezetben: az elhízott emberek vérében bizonyíthatóan magasabb a vérben keringő gyulladásos molekulák mennyisége, például a C-reaktív proteiné (CRP), melynek termelésében a zsírszövet is aktívan részt vesz. Ez a folyamat további kóros reakciókat indíthat be a szervezetben, melyek szintén hozzájárulhatnak a metabolikus szindróma kialakulásához" - tette hozzá Jeffrey Woods, az Illinois Egyetem Kineziológiai és Társadalomorvostani Karának professzora, a kutatás vezetője.
Woods professzor biztatónak tartja az eredményeket, hiszen a testmozgás egyértelmű előnyei az egerek zsírdús táplálkozása mellett is érzékelhetően jelentkeztek. Mindez azt jelentheti, hogy az edzés akkor is csökkenti az általános gyulladásos aktivitást, ha az elhízás már kialakult. További jó hír, hogy a kutatás során alkalmazott edzésprogram egyszerű volt: az egerek körülbelül 400 métert futottak heti 5 alkalommal egy futógépen, ami embereknél a napi 30-45 perces sétának feleltethető meg. Woods szerint az egyszerű edzéssel még abban az esetben is csökkenthető az elhízással járó betegségek valószínűsége, ha az aktuális fogyókúra amúgy sikertelen marad.
Korábbi, hasonló eredmények a C-reaktív fehérjéről
Az új kutatási eredményeket alátámasztja egy korábbi tanulmány is, amelyet idős és a vizsgálatot megelőzően inaktív embereken végeztek. A Brain, Behavior and Immunity (BBI) nevű szaklapban publikált kutatás szerint a vizsgálat tíz hónapja alatt az egyik csoport heti háromszor végzett 45-60 perces intenzív, a szív-érrendszert igénybe vevő gyakorlatokat, míg a második csoport tagjai a test hajlékonyságát növelő edzésprogramban vettek részt heti két alkalommal 75 percben. A vizsgálat szerint a rövidebb, de intenzív testmozgást végző emberekben csökkent a C-reaktív protein szintje és a hasfali zsírszövet mennyisége, továbbá az általános állóképesség is jobban fejlődött, mint a második csoportban. A CRP-szint csökkenése Vieira szerint a hasra lokalizálódó zsírszövet mennyiségének csökkenésével lehet összefüggésben.
A mérsékelt intenzitású testmozgás jótékony hatásairól lásd még rovatunk korábbi anyagait is: Pontosan meghatározták, hogy mi számít mérsékelt intenzitású testmozgásnak, Napi harminc perc testedzés is segít megtartani az ideális testsúlyt.
Forrás: EurekAlertAz új kutatási eredményeket alátámasztja egy korábbi tanulmány is, amelyet idős és a vizsgálatot megelőzően inaktív embereken végeztek. A Brain, Behavior and Immunity (BBI) nevű szaklapban publikált kutatás szerint a vizsgálat tíz hónapja alatt az egyik csoport heti háromszor végzett 45-60 perces intenzív, a szív-érrendszert igénybe vevő gyakorlatokat, míg a második csoport tagjai a test hajlékonyságát növelő edzésprogramban vettek részt heti két alkalommal 75 percben. A vizsgálat szerint a rövidebb, de intenzív testmozgást végző emberekben csökkent a C-reaktív protein szintje és a hasfali zsírszövet mennyisége, továbbá az általános állóképesség is jobban fejlődött, mint a második csoportban. A CRP-szint csökkenése Vieira szerint a hasra lokalizálódó zsírszövet mennyiségének csökkenésével lehet összefüggésben.
A mérsékelt intenzitású testmozgás jótékony hatásairól lásd még rovatunk korábbi anyagait is: Pontosan meghatározták, hogy mi számít mérsékelt intenzitású testmozgásnak, Napi harminc perc testedzés is segít megtartani az ideális testsúlyt.
dr. Halmos Judit
