Az egészséghez a lelki értelemben vett jólét is hozzátartozik
Ajánló
Milyen hatással van életünkre
a túlzott stressz?
Hirtelen halált hozhatnak az indulatok
Stressz és mobbing a munkahelyen
Fitoterápia a stressz kezelésében
Az immunrendszer karbantartása: stresszkerülés és stresszoldás
10 tipp immunrendszerünk támogatására
A stressz valóban károsítja a szívet
Továbbra sem próbáljuk megelőzni a stressz káros hatásait
Kérdés azonban, hogy ezeket az elvárásokat mire alapozzuk, hiszen a felmérésből az is kiderült, hogy továbbra is igencsak hiányosak az egészségmegőrzésről szerzett ismereteink (a Béres Egészség Hungarikum legutóbbi, 2007 áprilisában publikált felméréséről lásd korábbi anyagunkat: Egészségindex: a magyar egészségtudat számokban). Testünk egészségének megóvásával - a puszta információk szintjén - már tisztában vagyunk, ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka vallotta be, hogy bár lenne rá lehetősége, mégsem sportol, míg 47 százalékuk az egészségmegőrző készítmények szedéséről nyilatkozott így. A többség azzal sincs igazán tisztában, hogy az egészséghez a lelki és a szociális értelemben vett jólét is szorosan hozzátartozik. Erre utal, hogy a megkérdezettek szerint a közösséghez való tartozás a legkevésbé fontos tényező a kiegyensúlyozott, egészséges élethez.
A kutatás szerint 1,5 millió magyar él barátok és közösségi aktivitás nélkül: a felnőttek 60 százaléka nem tagja semmilyen közösségnek. Ez az adat azért is komoly, mert közösséghez tartozás pozitívan hat az egészségi állapotra, amit a résztvevők válaszai is egyértelműen alátámasztottak. A közösségi kötődéssel rendelkező válaszadók közel 60 százaléka jónak vagy nagyon jónak minősítette egészségi állapotát, azok azonban, akik jelenleg nem tagjai semmilyen közösségnek, borúlátóbbnak bizonyultak ebben a kérdésben. Közülük csak alig valamivel több, mint 40 százalék minősítette jónak vagy nagyon jónak az egészségét.
"A magyar egészségtudat kimerül az üres fecsegésben: jól informáltnak és egészségesnek hisszük magunkat, visszamondjuk a médiából megtanult, jól csengő szólamokat, de még mindig nem fogtuk fel, mekkora kincs az egészségünk, így nem is teszünk aktívan a megőrzése érdekében. Ehelyett inkább a csodában bízunk. Magányosan, elhagyatottan, a család és a barátok, illetve a civil közösségek támogatása nélkül azonban továbbra is csak szélmalomharc marad az egészségmegőrzés" - véli Dr. Béres József, a program alapítója.
A Béres Egészség Hungarikum kezdeményezése tavaly ezt felismerve indította útjára egészségterv-képzését és pályázatát, melynek segítségével első körben az öt- és tízezres településeket buzdítják összefogásra egészségük és életkörülményeik javítása érdekében. Idén - a program anyagi támogatásával - kilenc magyarországi település valósíthatja meg egészségtervének nyertes elemét, az év második felében pedig újabb településeket várnak ingyenes képzésükre, melyet újabb pályázati lehetőség követ majd.
Jobban odafigyelünk-e egészségünkre, mint tavaly ilyenkor?
A GfK Csoport 2009 januárja és márciusa között végzett piackutató lakossági felméréséből (GfK LHS Healthcare) a Béres Egészség Hungarikum kutatásával szemben az derült ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban odafigyelünk egészségünk megőrzésére és arra, hogy szervezetünk védekezőképességét fenntartva megelőzzük a betegségeket. A GfK elemzése szerint a felnőtt magyar lakosság fele (51 százaléka) tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, hogy ma érdemes többet költeni a saját egészségükre, mint a tavalyi évben.
Az egészségügyi magánszolgáltatások közül legnagyobb mértékben a szemorvosi szolgáltatások iránt nőtt meg az érdeklődés, de keresettek a gyermekorvosi és a fogorvosi magánrendelések is.
A vényköteles gyógyszerek beszerzése során a lakosság 85 százaléka egyelőre nem változtatott a szokásain, az emberek 8 százaléka azonban már az orvostól, további 7 százaléka pedig a gyógyszertárban kéri az olcsóbb gyógyszert. A vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során a lakosság 67 százaléka nem változtatott vásárlási szokásain az elmúlt hónapokban. 5 százalék az olcsóbb és nem vényköteles gyógyszerek beszerzése mellett döntött, 11 százalék kevesebb ilyet vásárol, 15 százalék pedig csak súlyos esetekben vesz ilyen jellegű készítményt. Csak a lakosság 2 százaléka gondolta úgy, hogy ezentúl egyáltalán nem vesz vény nélkül kapható gyógyszereket - olvasható a szintén nemrég publikált felmérésben.
[origo] egészségA GfK Csoport 2009 januárja és márciusa között végzett piackutató lakossági felméréséből (GfK LHS Healthcare) a Béres Egészség Hungarikum kutatásával szemben az derült ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban odafigyelünk egészségünk megőrzésére és arra, hogy szervezetünk védekezőképességét fenntartva megelőzzük a betegségeket. A GfK elemzése szerint a felnőtt magyar lakosság fele (51 százaléka) tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, hogy ma érdemes többet költeni a saját egészségükre, mint a tavalyi évben.
Az egészségügyi magánszolgáltatások közül legnagyobb mértékben a szemorvosi szolgáltatások iránt nőtt meg az érdeklődés, de keresettek a gyermekorvosi és a fogorvosi magánrendelések is.
A vényköteles gyógyszerek beszerzése során a lakosság 85 százaléka egyelőre nem változtatott a szokásain, az emberek 8 százaléka azonban már az orvostól, további 7 százaléka pedig a gyógyszertárban kéri az olcsóbb gyógyszert. A vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során a lakosság 67 százaléka nem változtatott vásárlási szokásain az elmúlt hónapokban. 5 százalék az olcsóbb és nem vényköteles gyógyszerek beszerzése mellett döntött, 11 százalék kevesebb ilyet vásárol, 15 százalék pedig csak súlyos esetekben vesz ilyen jellegű készítményt. Csak a lakosság 2 százaléka gondolta úgy, hogy ezentúl egyáltalán nem vesz vény nélkül kapható gyógyszereket - olvasható a szintén nemrég publikált felmérésben.
- A tömeges leépítés a legkártékonyabb
- Az egészséghez a lelki értelemben vett jólét is hozzátartozik
