Megbetegíthet a munkanélküliség: a gazdasági válság hatása az egészségre
2009. május 14., csütörtök, 21:25
Egy új amerikai tanulmány szerint az állásunk elvesztése még akkor is megbetegíthet, ha hamarosan sikerül újra elhelyezkednünk, bár abban eltérés mutatkozott az elbocsátottak között, hogy tömeges leépítésről vagy csak egyedi esetekről volt-e szó. A gazdasági válság és az egészségtudatosság összefüggéseit vizsgáló két hazai felmérés viszont egymásnak ellentmondó eredményekkel zárult: a Béres Egészség Hungarikum program keretében végzett vizsgálat szerint a magyar lakosság még mindig inkább csak az elméletek szintjén van tisztában az egészségmegőrzés fontosságával, a GfK Csoport piackutató felméréséből ezzel szemben az derült ki, hogy honfitársaink csaknem fele sokkal inkább odafigyel saját egészségére a jelenlegi válságban.
A munkahely önhibán kívüli elvesztése - például a munkahely megszüntetése miatti tömeges elbocsátás esetén - 83 százalékkal növelte meg annak esélyét, hogy az érintettek saját egészségi állapotukat közepesnek vagy gyengének értékeljék: ez még abban az esetben is így volt, ha az elbocsátott munkavállalónak az állás elvesztése előtt egyébként nem voltak egészségi problémái. Ezek az emberek - a szellemi és a kétkezi munkát végzők egyaránt - még akkor is magasabb egészségügyi kockázattal néztek szembe, ha az elbocsátást követően újra sikerült elhelyezkedniük - írja a
Demography című szakfolyóiratban május nyolcadikán megjelent tanulmány.
Ezzel szemben némileg más eredmények adódtak abban az esetben, ha valaki saját maga szüntette meg munkaviszonyát, illetve nem tömeges, hanem csak elszigetelt, egyedi elbocsátás miatt került az utcára: a volt munkavállalók ilyenkor jelentős eltérést mutattak a saját egészségi állapotuk megítélésének tekintetében aszerint, hogy milyen munkát végeztek az elbocsátásukat megelőzően. Míg a kétkezi munkások a leépítésüket követően több mint kétszer olyan gyakorisággal minősítették egészségüket közepesnek vagy gyengének, addig a szellemi munkát végzők elbocsátása egyáltalán nem befolyásolta saját egészségi állapotuk megítélését - olvasható az
EurekAlert beszámolójában.
Az új kutatás azt is kimutatta, hogy a betegebb emberek nagyobb valószínűséggel vesztik el munkájukat, a gyakori állásváltogatás pedig negatív hatást gyakorol azok egészségére is, akik azelőtt egészségesek voltak. "A mai gazdasági helyzetben, amikor bárki elveszítheti az állását, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez milyen egészségügyi következményekkel járhat, emellett érdemes mindent megtennünk annak érdekében, hogy a negatív hatásokat enyhítsük" - mondta Kate Strully, a New York-i State Egyetem szociológusa, aki a Harvard Közegészségügyi Intézetének ösztöndíjasaként vezette a kutatást.
A tanulmányt a
Panel Study of Income Dynamics (PSID) elnevezésű kutatás adatai alapján írták: a PSID egy az egész amerikai lakosságra nézve is reprezentatívnak tekinthető felmérés, amelyben körülbelül 9000 családot követnek nyomon 1968 óta. A jelenleg is zajló felmérésben egyaránt feljegyzik a családok gazdasági helyzetére, az egészségükre, illetve a szociális viselkedésükre vonatkozó adatokat. A munkahelyek elvesztésével kapcsolatos adatok ugyan 1999-ből, 2001-ből, illetve 2003-ból származtak, a mostani válság szempontjából azonban ugyanúgy aktuálisak maradtak, mint tíz évvel ezelőtt.
A szívbetegségek különösen komoly problémát jelenthetnek
A sokszor reménytelennek tűnő álláskeresés időszakában a szívinfarktus, a szélütés, a magasvérnyomás, illetve a cukorbetegség kialakulásának az esélye nőhet meg a leginkább - vélik az amerikai tanulmány szerzői. Dr. Kiss Róbert Gábor, a
Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára is egyetért azzal, hogy a jelenlegi gazdasági válság valóban elősegítheti a különféle betegségek kialakulását, különösen a szívbetegségekét. A társaság által nemrég kiadott sajtóközlemény például hangsúlyozza, hogy a rendszerváltást megelőző társadalmi krízis is egyértelműen megmutatkozott a halálozások számának emelkedésében.
A szívinfarktusok számát akár egy földrengés is képes megemelni, a kardiológus szakemberek ezért attól tartanak, hogy a jelenlegi válság ideje alatt - például a következő 1-2 évben - átmenetileg ismét növekedni fog a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. De még ha ez nem is feltétlenül következik be, várhatóan akkor is csökkenni fog a rendszerváltás óta tapasztalható javulás üteme. Az egészségügyi statisztikák szempontjából 1994 volt a fordulat éve: míg 1993-ban a halálozások száma évi 150 ezer volt, ez a szám 2008-ra fokozatosan évi 130 ezerre csökkent. Ez idő alatt a születéskor várható élettartam mintegy 4,3 évvel emelkedett, vagyis hazánk megkezdte a felzárkózást az európai uniós átlagokhoz. A születéskor várható magyar élettartam azonban csak másfél-két évtized alatt érheti el a jelenlegi uniós szintet, legalábbis a legújabb számítások szerint.
A szívbetegségek világszínvonalú hazai kezelése csaknem felére csökkentette az infaktusos halálozást
Magyarországon a 4,3 éves élettartam-hosszabbodás felét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében elért eredmények adják: a heveny szívizominfarktus okozta halálozások száma például évi 15 ezerről 8400 alá esett - olvasható a kardiológus társaság már idézett sajtóközleményében. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll. Jelenleg 16 szívkatéteres labor működik az országban, ezek közül 11 üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség Gyula és környékének kivételével jónak mondható. A szakmailag ideálisnak tartott maximális távolság 60 kilométer, Gyulától és környékétől azonban a legközelebbi debreceni vagy szegedi infarktusügyeleti központ is mintegy száz kilométerre fekszik.
A témáról a szív- és érrendszeri betegségekkel foglalkozó alrovatunkban olvashatnak bővebben:
A
Béres Egészség Hungarikum program keretében végzett legújabb, a teljes magyar lakosság szempontjából is reprezentatív felmérés során a megkérdezettek 85 százaléka vélte úgy, hogy a gazdasági válság a legtöbb ember egészségére negatív hatással lesz, és 82 százalék nyilatkozta azt, hogy az ínséges időkben elsősorban az egészségünk rovására takarékoskodunk majd. Jól mutatja, hogy mennyire nem jellemző ránk a tudatosság ezen a téren, hiszen az előbbi állítások alól a többség mintha felmentené önmagát: a válság ellenére is sokan azzal számolnak, hogy a következő 5 évben javulni fog majd az egészségük.
Kérdés azonban, hogy ezeket az elvárásokat mire alapozzuk, hiszen a felmérésből az is kiderült, hogy továbbra is igencsak hiányosak az egészségmegőrzésről szerzett ismereteink (a Béres Egészség Hungarikum legutóbbi, 2007 áprilisában publikált felméréséről lásd korábbi anyagunkat:
Egészségindex: a magyar egészségtudat számokban). Testünk egészségének megóvásával - a puszta információk szintjén - már tisztában vagyunk, ugyanakkor a megkérdezettek 48 százaléka vallotta be, hogy bár lenne rá lehetősége, mégsem sportol, míg 47 százalékuk az egészségmegőrző készítmények szedéséről nyilatkozott így. A többség azzal sincs igazán tisztában, hogy az egészséghez a lelki és a szociális értelemben vett jólét is szorosan hozzátartozik. Erre utal, hogy a megkérdezettek szerint a közösséghez való tartozás a legkevésbé fontos tényező a kiegyensúlyozott, egészséges élethez.
A kutatás szerint 1,5 millió magyar él barátok és közösségi aktivitás nélkül: a felnőttek 60 százaléka nem tagja semmilyen közösségnek. Ez az adat azért is komoly, mert közösséghez tartozás pozitívan hat az egészségi állapotra, amit a résztvevők válaszai is egyértelműen alátámasztottak. A közösségi kötődéssel rendelkező válaszadók közel 60 százaléka jónak vagy nagyon jónak minősítette egészségi állapotát, azok azonban, akik jelenleg nem tagjai semmilyen közösségnek, borúlátóbbnak bizonyultak ebben a kérdésben. Közülük csak alig valamivel több, mint 40 százalék minősítette jónak vagy nagyon jónak az egészségét.
"A magyar egészségtudat kimerül az üres fecsegésben: jól informáltnak és egészségesnek hisszük magunkat, visszamondjuk a médiából megtanult, jól csengő szólamokat, de még mindig nem fogtuk fel, mekkora kincs az egészségünk, így nem is teszünk aktívan a megőrzése érdekében. Ehelyett inkább a csodában bízunk. Magányosan, elhagyatottan, a család és a barátok, illetve a civil közösségek támogatása nélkül azonban továbbra is csak szélmalomharc marad az egészségmegőrzés" - véli Dr. Béres József, a program alapítója.
A Béres Egészség Hungarikum kezdeményezése tavaly ezt felismerve indította útjára egészségterv-képzését és pályázatát, melynek segítségével első körben az öt- és tízezres településeket buzdítják összefogásra egészségük és életkörülményeik javítása érdekében. Idén - a program anyagi támogatásával - kilenc magyarországi település valósíthatja meg egészségtervének nyertes elemét, az év második felében pedig újabb településeket várnak ingyenes képzésükre, melyet újabb pályázati lehetőség követ majd.
Jobban odafigyelünk-e egészségünkre, mint tavaly ilyenkor?
A GfK Csoport 2009 januárja és márciusa között végzett piackutató lakossági felméréséből (GfK LHS Healthcare) a Béres Egészség Hungarikum kutatásával szemben az derült ki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban odafigyelünk egészségünk megőrzésére és arra, hogy szervezetünk védekezőképességét fenntartva megelőzzük a betegségeket. A GfK elemzése szerint a felnőtt magyar lakosság fele (51 százaléka) tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, hogy ma érdemes többet költeni a saját egészségükre, mint a tavalyi évben.
Az egészségügyi magánszolgáltatások közül legnagyobb mértékben a szemorvosi szolgáltatások iránt nőtt meg az érdeklődés, de keresettek a gyermekorvosi és a fogorvosi magánrendelések is.
A vényköteles gyógyszerek beszerzése során a lakosság 85 százaléka egyelőre nem változtatott a szokásain, az emberek 8 százaléka azonban már az orvostól, további 7 százaléka pedig a gyógyszertárban kéri az olcsóbb gyógyszert. A vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása során a lakosság 67 százaléka nem változtatott vásárlási szokásain az elmúlt hónapokban. 5 százalék az olcsóbb és nem vényköteles gyógyszerek beszerzése mellett döntött, 11 százalék kevesebb ilyet vásárol, 15 százalék pedig csak súlyos esetekben vesz ilyen jellegű készítményt. Csak a lakosság 2 százaléka gondolta úgy, hogy ezentúl egyáltalán nem vesz vény nélkül kapható gyógyszereket - olvasható a szintén nemrég publikált felmérésben.
[origo] egészség
