A Brown Egyetem munkatársai 55 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek egereknél egy olyan agyi jelfogó molekulával - receptorral - állnak kapcsolatban, amelyhez a nikotin is képes kötődni. Az új kutatási eredményeknek a jövőben komoly haszna lehet majd a dohányzásról való leszokás újfajta kezelési módjainak kifejlesztésében, hiszen az emberi agyban egy az egerekéhez nagyon hasonló szerkezetű receptor van jelen. A tanulmány további fontos felismerése, hogy a dohányzás számos olyan fehérje működését is érintheti, amelyekre közvetetten a jelenleg használt gyógyszerek is hatnak: mindez azért lehet probléma, mert a nikotinbevitel miatt a dohányosoknál módosulhat az említett készítmények hatásmechanizmusa.
Ajánló
Hogyan szokjunk le?
Szakorvosi tanácsok a dohányzásról való leszokáshoz
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
Fagerström nikotinfüggőségi teszt
Korábban:
Vizeletvizsgálattal lehetne kiszűrni a veszélyeztetett dohányosokat
A dohányzás módosítja az immunválaszt a krónikus légúti betegekben
Új kapcsolat a dohányzás és a tüdőrák között
Kínzó hátfájás és nagyothallás: a dohányzás kevésbé ismert egészségkárosító hatásai
A dohányzás kétszeresére növelheti a vastagbélpolipok kialakulásának kockázatát
Hetvenévesen sem késő egészséges életmódra váltani
Dohányzás és szembetegség: újabb erős bizonyítékok
Komoly alvásgondokat mutatott kis egy új vizsgálat dohányosoknál
700 millió gyerek passzív dohányos
Orvosi jegyzetek
Orvosi jegyzet: krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
Pirulapatika
A nikotinikus receptorok az acetilkolin-receptorok két fő csoportjának egyikét alkotják: azért nevezik őket így, mert a nikotin - a jelfogó molekulához kötődve - képes utánozni az acetilkolin hatását. A nikotinikus receptorokat egyaránt megtaláljuk a vázizmokban, valamint a vegetatív és a központi idegrendszerben is (bővebben lásd a Biológiai Kislexikonban olvasható leírást).
Ötvenöt fehérje működése módosulhat a dohányzás miatt
A kutatók a genetikailag módosított állatok agyműködését normális, az alfa-7 receptort hordozó egerek idegi életfolyamataival hasonlították össze. Azt tapasztalták, hogy ötvenöt olyan fehérje létezik, amely valamilyen szintű kölcsönhatásban áll az említett nikotinreceptorral (lásd a lentebbi, szemléltető ábrát). A kutatók ezekről az összefüggésekről korábban egyáltalán nem tudtak, márpedig a receptor megváltozott működése többféle idegsejt működését is módosíthatja az agy különféle területein. Ennek oka, hogy a nikotinreceptor kölcsönhatásba léphet számos olyan fehérjével is, amelyek az idegsejtek belsejében találhatóak: a kutatók külön is kiemelik a G-alfa fehérjét, amelynél talán a legkevésbé feltételezték, hogy működése összefügghet a nikotinikus receptorok most vizsgált típusának működésével.
Kiterjedt kapcsolatok: a kép közepén az alfa-7 receptor látható, valamint az az ötvenöt fehérje, amellyel a nikotint is megkötő jelfogó molekula kapcsolatban áll. Az ábrán felvázolt kapcsolatok megléte miatt a dohányzás sokkal mélyebben érintheti életfolyamataink működését, mint azt mostanáig hitték - jó példa erre, hogy számos olyan gyógyszer hatásmechanizmusa is módosulhat, amelyeket a jelenlegi orvosi gyakorlatban kiterjedten alkalmaznak a különféle betegségek kezelésére (Forrás: Hawrot Lab/Brown Egyetem).
A G-alfa fehérjék az egész szervezetben és az agyban is számos biokémiai és kommunikációs (jelátviteli) folyamatban vesznek részt: az új eredmények fényében ezeket a reakciókat akár jelentős mértékben is befolyásolhatja a dohányzás. Jól jelzi a G-alfa fehérjék fontosságát, hogy az orvosi gyakorlatban jelenleg alkalmazott gyógyszerek nagyjából negyven százaléka arra a receptorcsaládra hat, amellyel a G-alfa fehérjék is szoros kapcsolatban állnak (a jelfogó molekulák ezen típusait G-fehérje kapcsolt receptoroknak, rövidítve GPCR-eknek nevezik: a receptorcsalád azért vált ennyire elterjedt gyógyszercélponttá, mert működésük számos betegség kialakulásában játszanak fontos szerepet).
Talán még a skizofréniáról is pontosabb képet kaphatunk
Az új eredmények alapján az alfa-7 receptoroknak sokkal szélesebb körű befolyásuk lehet a szervezet életfolyamataira, mint azt eddig gondolták, a dohányzás pedig több olyan fehérje működését is megváltoztathatja, amelyekről mostanáig még csak nem is sejtették, hogy a nikotinbevitel bármilyen módon érintheti őket. "Felfedezésünk egyrészt lehetővé teheti a dohányzásról való leszokást elősegítő és a jelenlegi készítményeknél hatékonyabb szerek kifejlesztését, másrészt alkalmunk nyílhat rá, hogy többféle betegség kialakulásáról kapjunk a mostaninál pontosabb képet. Ezek közé tartozik például a skizofrénia, hiszen a legfrissebb genetikai kutatások rávilágítottak, hogy a betegség kialakulása több betegnél is bizonyos génszakaszok hiányával hozható kapcsolatba. Egyes pácienseknél az alfa-7 receptort kódoló génszakasz is hiányzik, így - bár még további kutatásokra van szükség - talán a skizofrénia megfelelőbb kezeléséhez is közelebb juthatunk a jövőben" - mondta Hawrot.
Vizeletvizsgálattal lehetne kiszűrni a veszélyeztetett dohányosokat: Olyan molekulát sikerült azonosítani a vizeletben, melynek detektálásával kiszűrhetők lennének a tüdőrák kialakulása szempontjából nagy kockázatú dohányosok. Az eredményekről a rák kutatására létrehozott amerikai szövetség idei, 2009-es gyűlésén számoltak be.
[origo] egészség
