A Pennsylvania Egyetem kutatói két olyan génváltozatot is azonosítottak, amelyek fokozhatják a rosszindulatú csírasejtes heredaganatok kialakulásának kockázatát: a tumorok kialakulása szempontjából eddig főként a környezeti tényezőket, valamint a különféle fejlődési rendellenességeket, például a here leszállási zavarait tartották fontosnak. A Nature Genetics-ben közölt felfedezés elősegítheti azon módszerek jövőbeli kifejlesztését, amelyekkel kiszűrhetőek lennének a magas rizikójú férfiak.
Világszerte nő a csírasejt-eredetű heretumorok előfordulása
Ajánló
Az [origo] egészség férfiegészség aloldala
A rovat legújabb cikkei:
A prosztatarák oxigénszintje befolyásolja a kiújulás kockázatát
A férfiak egészségéért - országos szűrőkampányt indít a gyógyszercég
Gazdasági válságban több férfi dönt a végleges fogamzásgátlás mellett
Először sikerült klónozni a humán spermakötő fehérjéket
Új lehetőség a gyógyszeres férfi fogamzásgátlásra
Korábban a hererákról:
A férfi meddőség fokozhatja a hererák kockázatát
Összefüggést találtak a hererák gyakoribb előfordulása és a marihuánafogyasztás között
Ráksejtek felmelegítése a jobb kezelés érdekében
A here betegségei:
Két új, a hererák kockázatát növelő génváltozat
"Bár a betegség öröklődő jellege több esetben is megfigyelhető, eddig még nem sikerült olyan genetikai kockázati tényezőt azonosítani, ami ezért felelőssé tehető" - magyarázta Katherine L. Nathanson, az Abramson Cancer Center munkatársa. Nathanson és kollégái azt tapasztalták, hogy akik két példányban hordozták a c-KIT nevű növekedési faktor-receptor (c-KIT ligand) génjének (KITLG) egyik gyakori változatát, azoknál négy és félszer magasabb eséllyel alakultak ki később csírasejtes eredetű heretumorok, mint azoknál, akik a ritkább allélt hordozták két példányban. Egy másik gén, az SPRY4 esetében ez a kockázatnövekedés 1,48-szorosnak adódott akkor, ha a gyakoribb génvariánsából volt jelen két másolat, szemben a ritkább változatot hordozó homozigótákkal. Kiderült tehát, hogy a két említett gén ritkább változatai védő hatású tényezőként viselkednek, vagyis csökkentik a csírasejt-eredetű heretumorok kialakulási esélyét.
Épp a gyakoribb génváltozatok jelentik a kockázatot
A genetikai vizsgálatok általában a géneknek olyan ritkább változatait tárják föl, melyek valamilyen kóros állapot kifejlődését segítik elő. A mostani eredmények érdekessége, hogy pont a két gén gyakoribb változatai jelentik a fokozott kockázatot. Azoknak, akik a ritkább variánsból hordoznak két másolatot, rendkívül kicsi lesz az esélyük arra, hogy életük folyamán hererákosak legyenek - olvasható az EurekAlert beszámolójában.
A kaukázusi populációban nagyon gyakori a KITLG magas tumorkockázatot eredményező variánsa, a hererákos esetek száma azonban - a génvariáns gyakoriságához viszonyítva - még mindig igen alacsony. Ez a genetikai háttér tehát önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a betegség kialakuljon. A "veszélyes" allélt két példányban hordozók közül valójában csak nagyon kevesen lesznek daganatosak - arról van szó, hogy a gyakoribb génvariánsok egyszerűen sérülékenyebbé teszik hordozóikat a tumorral szemben. A rosszindulatú tumorképződéshez egyéb tényezők - környezeti, netán más, eddig ismeretlen genetikai faktorok - is szükségesek: ezek megléte vagy hiánya magyarázhatja, hogy valakinél végül kifejlődik egy tumor, másnál pedig a genetikai hajlamosító tényezők ellenére sem.
A genetikai és a környezeti faktorok összjátéka más kórképeknél is ugyanígy megfigyelhető: az összefüggések pontosabb megértése a jövőben új szűrőmódszerek kifejlesztéséhez járulhat hozzá, amelyekkel nagy hatékonysággal lehetne "kiemelni" a rosszindulatú hererák szempontjából veszélyeztetett személyeket a populációból.
Az eredmények arra is magyarázatot adnak, hogy a hererák miért fordul elő sokkal gyakrabban a fehérbőrű (kaukázusi) populációban a fekete bőrű férfiakhoz képest. A KITGL magas kockázatot jelentő allélja ugyanis jóval gyakoribb a kaukázusi rasszban, míg a fekete bőrűekben inkább a gén más változatai vannak jelen.
Forrás: University of Pennsylvania School of Medicine
Korábbi, kapcsolódó híreink:
A férfi meddőség fokozhatja a hererák kockázatát: Amerikai kutatók összefüggést találtak a férfi meddőség és a hererák kialakulásának kockázata között: a terméketlen férfiak az eredmények szerint nagyobb valószínűséggel betegszenek meg hererákban, mint megtermékenyítésre képes társaik.
Összefüggést találtak a hererák gyakoribb előfordulása és a marihuánafogyasztás között: Azoknál a fiatal férfiaknál, akik rendszeresen fogyasztanak marihuánát, nagyobb eséllyel alakulhat ki a hererák agresszív formája - állítja egy új amerikai tanulmány, amelyben első alkalommal vizsgálták a kábítószerélvezet és a heréket érintő daganatok közötti lehetséges összefüggéseket.
A here betegségei: A herék a férfi szaporító-szervrendszer részei, nagyjából olajbogyónyi, páros mirigyek külső és belső elválasztású funkciókkal. A magzati élet vége felé fejlődésük helyéről, a hasüregből a pénisz mögött függő herezacskóba ereszkednek le, amely vékony simaizom-rétegekkel rendelkező, laza bőrzsák. A here két legfontosabb feladata a hímivarsejtek képzése és a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése. A herék normális működését számos körülmény befolyásolhatja, akadályozhatja. Ezek közül sorolunk fel az alábbiakban néhányat.
[origo] egészségA férfi meddőség fokozhatja a hererák kockázatát: Amerikai kutatók összefüggést találtak a férfi meddőség és a hererák kialakulásának kockázata között: a terméketlen férfiak az eredmények szerint nagyobb valószínűséggel betegszenek meg hererákban, mint megtermékenyítésre képes társaik.
Összefüggést találtak a hererák gyakoribb előfordulása és a marihuánafogyasztás között: Azoknál a fiatal férfiaknál, akik rendszeresen fogyasztanak marihuánát, nagyobb eséllyel alakulhat ki a hererák agresszív formája - állítja egy új amerikai tanulmány, amelyben első alkalommal vizsgálták a kábítószerélvezet és a heréket érintő daganatok közötti lehetséges összefüggéseket.
A here betegségei: A herék a férfi szaporító-szervrendszer részei, nagyjából olajbogyónyi, páros mirigyek külső és belső elválasztású funkciókkal. A magzati élet vége felé fejlődésük helyéről, a hasüregből a pénisz mögött függő herezacskóba ereszkednek le, amely vékony simaizom-rétegekkel rendelkező, laza bőrzsák. A here két legfontosabb feladata a hímivarsejtek képzése és a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése. A herék normális működését számos körülmény befolyásolhatja, akadályozhatja. Ezek közül sorolunk fel az alábbiakban néhányat.
