Júniustól szeptemberig az ország 168 településén több mint száz, külön erre a célra kiképzett védőnő kezdi meg a 25-65 éves nők méhnyakrákszűrését. Az Egészségügyi Minisztérium támogatásával zajló program első lépcsőben elsősorban a falvakban élő nők elérését célozza.
Korábbi cikkeink a
méhnyakrákról:
A humán papillómavírus és a méhnyakrák: koncentrált védekezés
Hálózattá alakult a 16 hazai HPV-centrum
A magyarországi HPV-centrumok elérhetőségei
Ingyenes méhnyakrák elleni oltás Százhalombattán
Megnyitott az első hazai HPV-centrum
Új HPV-centrum nyílt Debrecenben és Egerben is
Egyre eredményesebb a méhnyakszűrést népszerűsítő program
Magyarországon is elérhető a méhnyakrák elleni védőoltás
A síkosítók használata csökkentheti a HPV-fertőzés veszélyét
Gyógyítható daganat: méhnyakrák
A fejlettebb országokban ebből a szempontból is más a helyzet: Skandináviában például - főképp a jól szervezett szűrőprogramoknak és a lakosság egészségtudatosságának köszönhetően - súlyos orvosszakmai hibának minősül, ha egy nő méhnyakrák miatt veszti el életét.
A Nemzeti Népegészségügyi Program már évekkel ezelőtt célul tűzte ki, hogy a korszerű, a szakterület mai állásának megfelelő, szervezett, lakossági méhnyakszűrés feltételei Magyarországon is megteremtődjenek. A szűrésekre azonban sajnos nagyon kevesen mennek el, pedig különféle akciókban sem volt hiány. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évente a méhnyakszűrésre meghívott nőknek csak mintegy 5 százaléka jelenik meg a szervezett szűrővizsgálatokon.
A tapasztalatok szerint az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyakrákos esetek többsége a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő.
Régi elképzelés, hogy a területi védőnők bevonásával ez a célcsoport is eredményesebben megszólíthatóvá válhat, és most elindul valami ezen a területen: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - az Országos Onkológiai Intézettel együttműködve - Védőnői Méhnyakszűrő Mintaprogramot indított. A mintaprogram során az erre a feladatra szakmailag felkészített védőnő a személyre szóló meghívólevéllel szűrővizsgálatra jelentkező 25-65 év közötti nőktől kenetet vesz, amelyet szövettani laboratóriumi vizsgálatra továbbít. "A mintaprogram féléves előkészítő szakaszát követően 2009 januárja és májusa között 110 önként jelentkező, falvakat ellátó védőnőt vontunk be a felkészítő programba" - mondta el az ÁNTSZ szerdai sajtótájékoztatóján Odor Andrea országos vezető védőnő.
Az elméleti képzést, kommunikációs tréninget és kenetvételi gyakorlatot tartalmazó továbbképzésről szóló, a feladat elvégzéséhez szükséges jártasságot bizonyító igazolást szerdán vette át az első 110 kiképzett védőnő. A falvakban élhet a legtöbb olyan nő, aki talán soha nem vett részt méhnyakrákszűrésen, nagyrészt ebből a társadalmi rétegből kerül ki az az 500 nő, aki évente ennek a betegségnek az áldozata lesz. A mintaprogram első lépcsőjében a 110 védőnő 168 település ellátását végzi majd idén júniustól szeptemberig. "Bízunk abban, hogy a védőnők sikeresen meg tudják szólítani a nőket, pozitív lelet esetén pedig meg tudják győzni a nőket, hogy minél előbb keressenek fel nőgyógyász szakorvost" - mondta Odor Andrea. Az érintett falvak védőnői mostantól fogadják a szűrésre való jelentkezéseket.
Dr. Falus Ferenc Országos Tisztifőorvos a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a program áttörő lépést jelent a szakdolgozók kompetenciájának meghatározásában. "A szakdolgozókra - jelen esetben a védőnőkre - olyan feladatot szabunk ki és olyan feladatnak az elvégzését várjuk el tőlük, ami korábban kimondottan orvosi kompetenciának számított."
A tendencia különben az egész világon megfigyelhető: az egyszerűen megtanulható, mechanikusan ismétlődő orvosi beavatkozásokat folyamatosan átteszik a jól képzett szakdolgozók kezébe. "Az, hogy egy országban sok vagy kevés-e az orvos, nem csak attól függ, hogy az orvosok száma mennyi, hanem attól is, hogy milyen feladatok elvégzését várjuk el tőlük" - mondta Dr. Falus.
A szűrés feladata is tipikusan ilyen; a védőnőknek a kis falvakban sokszor sokkal jobb a kapcsolata a betegekkel, mint a városban vagy a szakrendelőben dolgozó szakorvosnak. "Részben tehát megpróbáljuk a szűrést házhoz vinni, és egy bizalmi személlyel elvégeztetni, melynek eredményeképpen abban reménykedünk, hogy Magyarországon a méhnyakrák következtében bekövetkező halálozás belátható időn belül megszüntethető lesz" - mondta Falus. Az [origo] azon kérdésére pedig, miszerint mely országokban van már példa hasonló szűrőprogram sikeres működésére, az Országos Tisztifőorvos elmondta, hogy lassan inkább azt kellene kérdezni, hogy melyikben nincs.
"Itt elsődlegesen olyan hölgyek eléréséről van szó, akik nem rendszeres látogatói a nőgyógyászati magánrendeléseknek" - fogalmazott Falus, a nőgyógyász szakorvosok esetleges ellenérzéseit eloszlatandó. Kovácsné Fehér Erika, a program szervezésében szerepet vállaló védőnő koordinátor a védőnők és a szakmai továbbképzésüket biztosító nőgyógyászok a képzés ideje alatti nagyon jó együttműködéséről számolt be, ami reményt ad arra is, hogy a most beinduló önálló szűrőmunka ideje alatt is jó kapcsolatokat ápolnak majd a szakorvosokkal: ennek abban is fontos szerepe lehet, hogy esetleges pozitív szűrési eredmény esetén sikerüljön a pácienseket az együttműködő szakorvoshoz irányítaniuk.
A Mintaprogramban jelenleg résztvevő 168 településen az összes érintett hölgy személyre szóló meghívót kapott az ingyenes védőnői vizsgálatra.
[origo] egészség
