Éles ellentétben az 50 év feletti vastagbélrákok gyakoriságának (az USA-ban tapasztalható) folyamatos csökkenésével, növekedést mutat fiatal felnőttekben a betegség kialakulása. Ez valószínűleg az elhízással, a diétás szokások változásával függ össze, beleértve a gyorséttermek térhódítását.
Ajánló
Az [origo] egészség bélbetegségekkel foglalkozó aloldala
Korábban:
Tizenötezer vastagbélrákot előzhet meg 2010-ig a német szűrőprogram
Egy felmérés szerint kevésbé kellemetlen az altatásban végzett béltükrözés
Népcsoportonként különbözően hat a vastagbélrák kockázatát növelő mutáció
Új kísérleti módszer a vastagbélrák megállapítására
Vastagbélrák: a daganatos betegek családtagjainak szűréséről
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
Az ötven évnél fiatalabb generációnál - ahol rutinszerű szűrés nem történik - ugyanakkor nem vizsgálták eddig mélyrehatóan a trendváltozások hatásait. Egy korábbi tanulmány 1973-1999 között nem talált növekedést az előfordulási gyakoriságban, de a tanulmány nem terjedt ki külön a 40-49 évesekre, akiknél az 50 éves alatti korosztály vastagbélrákjainak 73%-a fordul elő.
A most megjelenő vizsgálat során az American Cancer Society kutatói Rebecca Siegel vezetésével a vastagbélrák kialakulásának gyakoriságát tanulmányozták 1992-2005 között fiatalokban - figyelembe véve a kort (20-49), a nemet, a rasszok szerinti megoszlást, illetve a daganat állapotát a felismeréskor és az anatómiai helymeghatározást.
A tanulmány szerint az ötven év alatti korcsoportban a vastagbélrák előfordulási gyakorisága férfiakban 1,5 %-kal, nőkben 1,6%-kal emelkedett a vizsgált periódusban. A fehér lakosság körében a gyakoriság férfiakban és nőkben minden korcsoportban (20-29, 30-39, 40-49) és a betegség minden stádiumára nézve emelkedett. A legnagyobb éves százalékos emelkedést a legfiatalabb korú (20-29 évesek) csoportban észlelték: évi 5,2%-os volt férfiakban, illetve 5,6%-os nőkben. Elsősorban a vastagbél távolabbi szakaszainak daganatgyakorisága növekedett, különösen a végbélben felfedezett rák.
Hazai helyzet
A vastagbélrákok gyakorisága hazánkban drámaian emelkedik. A fejlett nyugati világban már bevezetett szűrési programok hiányában ez elsősorban az 50 év feletti korosztályt sújtja. A fenti közlemény egy ijesztő trendre hívja fel a figyelmet, mely a hazai szakmai fórumokon is többször előkerült szubjektív tapasztalatot igazolja: az elmúlt két évtized felgyorsult életvitele és kedvezőtlenül megváltozott életviteli szokásai mellett az 50 év alatti korosztályban is emelkedik a vastagbélrák gyakorisága. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében is kiemelt diszfunkcionális daganatregiszter ennek hazai objektív vizsgálatát sajnos nem teszi lehetővé.
Egyelőre csak feltételezésekre hagyatkozhatunk a vastagbélrák kialakulását elősegítő tényezőket illetően, mivel nem áll rendelkezésre megfelelően nagy populáción végzett ezirányú vizsgálat. A magas kalciumtartalmú étrend, a kisdózisú aszpirin mai tudásunk szerint csökkenti a kockázatot, de jelenleg egyértelműen a legmegbízhatóbb stratégia a vastagbél még jóindulatú szövetnövedékeinek, más néven polipjainak az időben való felismerése és egyben eltávolítása, melynek a vastagbéltükrözés a ma ismert leghatékonyabb eszköze.
Ugyanakkor hazánkban továbbra sincs, még 50 feletti korosztályok számára sem (!) államilag finanszírozott vastagbélrákszűrés. A székletvér-tesztekkel idén meghirdetett és évekkel korábban már modellezett koncepció több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján szakmailag elavult. A polipok kimutatására, mely a rák valós megelőzését és nem csupán felismerését szolgálja, nem alkalmas. A fiatalabb korosztály államilag felkarolt szűrése a fentiek fényében hazánkban illúzió, ezért a fokozott kockázatú csoportoknak - akik a dohányzás, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, elhízás, illetve a családban vastagbélrák-halmozódás révén fokozott kockázatnak vannak kitéve - fontos, hogy szakorvosi segítséget keressenek és kapjanak a személyes prevenciós stratégai megvalósításában.
Visszatérve az amerikai tanulmányra: a kutatók a szomorú jelenség lehetséges okait vizsgálva elsősorban az elhízás gyakoriságának növekedését húzták alá, mely a vastagbélrák jól ismert rizikó faktora. Diétás tényezők is szerepet játszanak. Az 1970-es évek végétől a 90-es évek közepéig a gyorséttermek népszerűsége ugrásszerűen nőtt az Egyesült Államokban: ötszörösére a gyermekek és háromszorosára felnőttek körében. E táplálkozásváltozás eredménye a nagyobb hús és a csökkent tejfogyasztás. A vörös- és sülthúsok fogyasztásának növekedése megnöveli a bal oldali vastagbél- és végbélrákok kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a tej és a kálcium fogyasztása védő hatást mutat e vastagbél szakaszokban, ahol a rák-kialakulás emelkedése a legkifejezettebb. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a táplálkozás kedvezőtlen alakulása mind gyermekeknél, mind fiatal felnőtteknél az elmúlt 30 év során összefüggésben lehet a tanulmányban észlelt vastagbélrák növekedésével. A vastagbélrákok gyakorisága hazánkban drámaian emelkedik. A fejlett nyugati világban már bevezetett szűrési programok hiányában ez elsősorban az 50 év feletti korosztályt sújtja. A fenti közlemény egy ijesztő trendre hívja fel a figyelmet, mely a hazai szakmai fórumokon is többször előkerült szubjektív tapasztalatot igazolja: az elmúlt két évtized felgyorsult életvitele és kedvezőtlenül megváltozott életviteli szokásai mellett az 50 év alatti korosztályban is emelkedik a vastagbélrák gyakorisága. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében is kiemelt diszfunkcionális daganatregiszter ennek hazai objektív vizsgálatát sajnos nem teszi lehetővé.
Egyelőre csak feltételezésekre hagyatkozhatunk a vastagbélrák kialakulását elősegítő tényezőket illetően, mivel nem áll rendelkezésre megfelelően nagy populáción végzett ezirányú vizsgálat. A magas kalciumtartalmú étrend, a kisdózisú aszpirin mai tudásunk szerint csökkenti a kockázatot, de jelenleg egyértelműen a legmegbízhatóbb stratégia a vastagbél még jóindulatú szövetnövedékeinek, más néven polipjainak az időben való felismerése és egyben eltávolítása, melynek a vastagbéltükrözés a ma ismert leghatékonyabb eszköze.
Ugyanakkor hazánkban továbbra sincs, még 50 feletti korosztályok számára sem (!) államilag finanszírozott vastagbélrákszűrés. A székletvér-tesztekkel idén meghirdetett és évekkel korábban már modellezett koncepció több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján szakmailag elavult. A polipok kimutatására, mely a rák valós megelőzését és nem csupán felismerését szolgálja, nem alkalmas. A fiatalabb korosztály államilag felkarolt szűrése a fentiek fényében hazánkban illúzió, ezért a fokozott kockázatú csoportoknak - akik a dohányzás, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, elhízás, illetve a családban vastagbélrák-halmozódás révén fokozott kockázatnak vannak kitéve - fontos, hogy szakorvosi segítséget keressenek és kapjanak a személyes prevenciós stratégai megvalósításában.
"A bal oldali vastagbélrákok kiemelkedő előretörése arra kell figyelmeztessen, hogy e trendért felelős viselkedési és környezeti rizikófaktorokat tisztázó tanulmányokat kell végezni, ki kell dolgozni a potenciális védekezés lehetőségeit, és a korai felismerés stratégiáját" - vonták meg a szerzők a vizsgálat konklúzióit.
* * *
Nemzetközi viszonylatban is a legkorszerűbb egy most megjelent szakkönyv
Az emésztő szervrendszer daganatos megbetegedéseiről jelent meg egy több szempontból is különleges orvosi szakkönyv, Gasztroenterológiai onkológia címmel. Közel ötven szakember szerepelt szerzőként, a szerkesztést Bodoky György és Kopper László professzorok végezték.
A főképp gyakorló klinikusoknak készült, de az oktatásban is remekül hasznosítható könyv a nemzetközileg elfogadott legmodernebb diagnosztikai és kezelési lehetőségeket, protokollokat tekinti át igen részletesen, és szándékosan nem célja az, hogy a magyar viszonyok adta szűkebb lehetőségekre koncentráljon. "Az van benne, hogy mit kellene csinálni egy-egy betegségben" - mondta a könyvet bemutató rendezvényen Bodoky György, akinek véleménye szerint ez most a világon a legkorszerűbb munka ezen a gyorsan változó területen, hiszen az Egyesült Államokban is körülbelül 3 éve jelent meg hasonló.
A könyv részletesen tárgyalja az egyes betegségek előfordulását, a megelőzési lehetőségeket, illetve a szűrővizsgálatok szerepét (Magyarországon sajnos a mai napig nincs népességszintű szűrés vastag- és végbéldaganatokra, amelyeket az emésztő szervrendszeren belül nemzetközi tapasztalatok alapján szűrni lehetne). A könyv az egyes betegségek patológiai (illetve molekuláris patológiai) hátterét is bemutatja, a diagnosztika és a terápia után pedig foglalkozik a szupportív (támogató) kezelésekkel is.
A fentiek miatt is a könyv markáns jellemzője az interdiszciplináris szemlélet: egyik fő célja az, hogy az onkológiai teamekben dolgozó különböző szakemberek (gasztroenterológusok, radiológusok, onkológusok, sebészek stb.) jobban megismerjék egymás munkáját, és még hatékonyabb együttműködést végezhessenek egy-egy beteg korszerű és összehangolt kezelése érdekében.
A könyv az Alapítvány a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért alapítvány gondozásában jelent meg, létrejöttét mintegy tíz gyógyszergyár támogatta. A tartalom mellett a forma is kiváló minőségű, ami a Semmelweis Kiadó érdeme.
Az emésztő szervrendszer daganatos megbetegedéseiről jelent meg egy több szempontból is különleges orvosi szakkönyv, Gasztroenterológiai onkológia címmel. Közel ötven szakember szerepelt szerzőként, a szerkesztést Bodoky György és Kopper László professzorok végezték.
A főképp gyakorló klinikusoknak készült, de az oktatásban is remekül hasznosítható könyv a nemzetközileg elfogadott legmodernebb diagnosztikai és kezelési lehetőségeket, protokollokat tekinti át igen részletesen, és szándékosan nem célja az, hogy a magyar viszonyok adta szűkebb lehetőségekre koncentráljon. "Az van benne, hogy mit kellene csinálni egy-egy betegségben" - mondta a könyvet bemutató rendezvényen Bodoky György, akinek véleménye szerint ez most a világon a legkorszerűbb munka ezen a gyorsan változó területen, hiszen az Egyesült Államokban is körülbelül 3 éve jelent meg hasonló.
A könyv részletesen tárgyalja az egyes betegségek előfordulását, a megelőzési lehetőségeket, illetve a szűrővizsgálatok szerepét (Magyarországon sajnos a mai napig nincs népességszintű szűrés vastag- és végbéldaganatokra, amelyeket az emésztő szervrendszeren belül nemzetközi tapasztalatok alapján szűrni lehetne). A könyv az egyes betegségek patológiai (illetve molekuláris patológiai) hátterét is bemutatja, a diagnosztika és a terápia után pedig foglalkozik a szupportív (támogató) kezelésekkel is.
A fentiek miatt is a könyv markáns jellemzője az interdiszciplináris szemlélet: egyik fő célja az, hogy az onkológiai teamekben dolgozó különböző szakemberek (gasztroenterológusok, radiológusok, onkológusok, sebészek stb.) jobban megismerjék egymás munkáját, és még hatékonyabb együttműködést végezhessenek egy-egy beteg korszerű és összehangolt kezelése érdekében.
A könyv az Alapítvány a Legkorszerűbb Onkológiai Gyógyításért alapítvány gondozásában jelent meg, létrejöttét mintegy tíz gyógyszergyár támogatta. A tartalom mellett a forma is kiváló minőségű, ami a Semmelweis Kiadó érdeme.
