2009. június 15., hétfő, 13:08
A klinikai kutatások szerint a hathónapos életkor az, amikor az első átfogó látásvizsgálatra érdemes sort keríteni, mert a fejlődés ekkorra túllép a leginkább kritikus mérföldköveken.
Az Amerikai Optometristák Szövetségének (AOA) felmérése szerint az USA-beli szülőknek mindössze 13 százaléka gondoskodik arról, hogy gyermekének szemét és látását az első életévben tüzetesen megvizsgálják. Ebből adódóan nagyjából minden tíz gyerekből egy szenved valamilyen fel nem ismert látási problémától, amely szakszerű beavatkozás hiányában később, az iskoláskort elérve tanulási gondokhoz, rosszabb esetben akár visszafordíthatatlan látásvesztéshez is vezethet. Pedig a legtöbb látászavar akkor előzhető meg sikeresen vagy korrigálható viszonylag egyszerűen, ha a rendellenesség idejében felismerésre kerül.
A szem és a látás egészségének csecsemőkori vizsgálata az egyetlen lehetőség arra, hogy az esetleges zavarok minél korábban kiderüljenek, ami kulcsfontosságú a gyermek normális fejlődése szempontjából. Az AOA alapítványa ezért olyan közegészségügyi programot hirdetett, amelyben ingyenes, egyszeri, átfogó szem- és látásvizsgálatot ajánlanak valamennyi 6-12 hónapos kor közötti csecsemőnek.
"Sok szembetegségnek nincsenek olyan nyilvánvaló tünetei, amiket a szülő vagy a védőnő egykönnyen felismerhetne. Ezért a korai átfogó vizsgálat a legjobb módja annak, hogy meggyőződjünk róla: gyermekünk szeme ép és látása egészségesen fejlődik. A jó hír pedig a vizsgálattal kapcsolatban az, hogy a babák kifejezetten élvezik azokat a játékokat, amelyeken keresztül mi felmérjük, minden rendben van-e a látásukkal" - mondta Dr. Glen Steele, a programot vezető bizottság elnöke.
Mivel az egy év alatti babák nemigen beszélnek, az optometristák trükkös tesztek segítségével értékelik a látásélességet, a szem fénytörő képességét, mozgékonyságát, a két szem összehangolt működését, valamint a szemek általános egészségi állapotát. Az alább bemutatott tesztek révén felismerhetők az olyan látási problémák, mint a kancsalság, a tompalátás és a szem különféle betegségei.
Látásvizsgálatok csecsemőkorban
Látásélesség
A látásélesség vizsgálata felnőtt pácienseknél betűk vagy szimbólumok felismerésén alapul, és tartós figyelmet igényel. Csecsemők és kisgyermekek esetében nyilván más módszerhez kell folyamodni: náluk annak képességét mérik fel, mennyire tudnak egy tárgyra fókuszálni, és mennyire tudják azt mozgás közben követni. A tesztek azt is megmutatják, milyen tárgyakat és milyen távolságból néznek a babák legszívesebben.
Közel- és távollátás
A közel- és távollátás felismerése egy kis, kézben tartható, fényforrást és lencséket tartalmazó eszköz segítségével történik, amellyel követhető, hogyan reagál a baba szeme a különböző látási ingerekre. A legtöbb csecsemőnél enyhe vagy közepes fokú közel- vagy távollátás, esetleg asztigmatizmus (a lencse egyenetlen fénytöréséből adódó homályos leképezés) észlelhető. Bár ezek a hibák legtöbbször maguktól rendeződnek a további fejlődés során, probléma észlelése esetén a gondos követés mindenképpen szükséges.
Szemmozgások vizsgálata
A szemmozgásokat a vizsgálatot végző személy aközben értékeli, hogy egy általa mozgatott fényforrással vagy játékkal magára vonja a baba figyelmét.
Szemek összehangolt működése
A szemek összehangolt működéséről oly módon győződik meg a vizsgáló, hogy az egyik szemet letakarja, majd figyeli a letakart szem izmainak munkáját, miközben a másik szemet foglalkoztatja. A kancsalság felismerése nem csak önmagáért fontos, hanem azért is, mert felhívhatja a figyelmet más háttérben álló látási rendellenességekre, sőt, egyes látórendszeren kívüli betegségekre is.
A szem általános egészségi állapotának felmérése
A szem általános egészségi állapotának felmérése a szem, a szemhéjak, a könnyvezetékek, valamint a látókészülék egyéb járulékos részeinek vizsgálatát foglalja magában. Az optometrista vagy a szemorvos meggyőződik a pupilla megfelelő működéséről, és felméri a látótér kiterjedését. A szem elülső felszínének épsége kézi mikroszkóppal ellenőrizhető, a pupillák szemcseppes kitágítása után pedig a szem belső szerkezete is tanulmányozhatóvá válik.
A családban előforduló látásproblémákról történő tájékozódás is fontos részét képezi a vizsgálatnak. A szülők és a távolabbi család szemészeti kórtörténete is érdekes lehet. Ezeken felül az alábbiak tekinthetők komoly kockázati tényezőnek:
- Koraszülöttség, alacsony születési súly, oxigénnel dúsított atmoszférában (inkubátorban) töltött idő a születés után;
- A retinoblastoma nevű örökletes szemdaganat előfordulása a családban; családilag halmozódó szürkehályog és más anyagcsere-betegségek;
- Drogok és alkohol fogyasztása a terhesség alatt;
- Nemi úton terjedő betegségek, cytomegalovirus-, HIV-fertőzöttség;
- Nehéz, illetve komplikációkkal terhelt szülés, amely az újszülött károsodását és/vagy alacsony Apgar-értéket vont magával.
Szerencsés, ha az eredményeket a szemorvos vagy az optometrista nem csak a szülőkkel osztja meg, hanem megküldi a gyermekorvosnak is a megfelelő magyarázatok és útmutatások kíséretében.
[origo] egészség
