Napjainkban az elhízás világméretű problémát jelent és a fejlett társadalmak lakosságának jó részét érinti. A felnőttkori kövérség kutatása mellett azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekkori elhízás okainak feltérképezése, hisz a későbbiekben kialakuló súlyfelesleg az eleve adott genetikai hajlam mellett nagy mértékben függ a gyermekkori étkezési szokásoktól is. A XXI. században a szülők különösen sokat tehetnek azért, hogy a felnövekvő nemzedék fizikailag és pszichésen is egészséges legyen.
Az elhízás népbetegség, mely nemcsak a felnőtteket érinti
Fotó: Michigan Egyetem
Ajánló
A rovat legutóbbi cikkei:
Gyümölcsnap, gyümölcskúra: most van itt az ideje
A sok alvás lehet a titka a diéta nélküli fogyásnak
A megfelelő diétával ellensúlyoz- ható a kövérség-gén hatása
Korábban a gyermekkori
elhízásról:
Gyermekkorban dől el, hány zsírsejtünk lesz
Az elfogyasztott üdítőkön múlhat a fogyókúra hatékonysága
Kapcsolatot találtak a gyermekkori elhízás és az allergia között
Bőséges vízfogyasztással megelőzhető a gyermekkori elhízás
Mit egyen a gyermek?
Az egészséges táplálkozás gyermekkorban
Pirulapatika
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon több mint egymilliárd elhízott ember él. Az Egyesült Államokban például minden harmadik felnőtt és minden negyedik gyerek, míg Európában a felnőttek közel fele, a gyerekek egyötöde számít túlsúlyosnak. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány adatai szerint hazánkban a felnőtt lakosság 37%-a túlsúlyos, 23%-a elhízott, a gyermekkori túlsúly aránya pedig 15-20%-ra tehető.
Az elhízás olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint például a cukorbetegség, keringési rendellenességek, valamint a magasvérnyomás, melyek jelentős mértékben megnövelik nemcsak a felnőttkori, de a gyermekkori halandóságot is (lásd például korábbi cikkünket: Már a mérsékelt elhízás is legalább három évvel rövidítheti meg életünket).
Kiket is tekinthetünk túlsúlyosnak?
Hogy ki is tekinthető túlsúlyosnak, egy egyszerű képlettel kiszámolható. A BMI vagyis a testtömegindex a túltápláltság (vagy az alultápláltság) jellemzésére szolgáló mérőszám: kiszámításához el kell osztanunk a kilogrammokban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével. Felnőttkorban általában azokat tekintik egészséges testsúlyúnak, akik testtömegindexe a 18,5 és 25 közötti tartományban van, a 25 és 30 közé esők túlsúlyosnak, a 30 fölötti értékkel rendelkezők pedig kövérnek számítanak. Gyermekkorban ennél bonyolultabb a számítás, de internetes programunk segítségével ez is könnyen kiszámítható.
A felnőttkori elhízás okai egyrészt a hajlamosító genetikai faktorokban, másrészt viszont a környezeti tényezőkben és a gyermekkori étkezési szokásokban keresendők. A szülők túlsúlya, betegségei, a terhesség lefolyása, a születési súly, az újszülött táplálásának módja és főleg a szülők által közvetített táplálkozási minták mind-mind hatással vannak arra, milyen súlyú felnőttek lesznek utódaink. A gyermekek és fiatalok körében népszerű gyorséttermi koszt, a sok nassolás, az édességek és üdítőitalok túlzott mértékű fogyasztása, a napi szinten aránytalanul sok televízió és számítógép előtt töltött óra, a mozgásszegény életmód, valamint a reklámok indirekt hatásai pedig csak súlyosbítják a helyzetet. Hogy ki is tekinthető túlsúlyosnak, egy egyszerű képlettel kiszámolható. A BMI vagyis a testtömegindex a túltápláltság (vagy az alultápláltság) jellemzésére szolgáló mérőszám: kiszámításához el kell osztanunk a kilogrammokban mért testsúlyunkat a méterben mért testmagasságunk négyzetével. Felnőttkorban általában azokat tekintik egészséges testsúlyúnak, akik testtömegindexe a 18,5 és 25 közötti tartományban van, a 25 és 30 közé esők túlsúlyosnak, a 30 fölötti értékkel rendelkezők pedig kövérnek számítanak. Gyermekkorban ennél bonyolultabb a számítás, de internetes programunk segítségével ez is könnyen kiszámítható.
Az elhízás genetikai és hormonális okai
Az elhízás genetikai hátterében rendszerint egy vagy több gén hibás (mutáns) változata áll, melyek növelik az esélyt a túlsúly kialakulására. Bár a közelmúltban több olyan génváltozatot sikerült azonosítani (például a zsírtömeg- és elhízás-asszociált gént, az FTO-t), amelyek kapcsolatban állhatnak az elhízással, ezek csupán a betegségre való hajlamot növelik, tehát az ilyen génekkel rendelkező személy nem feltétlenül lesz ténylegesen is elhízott: megfelelő táplálkozással, aktív életmóddal és egy kis odafigyeléssel nagy mértékben ellensúlyozhatók a “hátrányosabb" genetikai adottságok.
Az elhízás egy másik részében nem genetikai, hanem hormonális okok felelősek a súlyfeleslegért. A hipotalamusz - mint vegetatív idegrendszeri központ - a teljes hormonális rendszer irányító szerve: rendellenes működésekor egyaránt felléphet az éhségérzet vagy a teltségérzet hiánya, ami kóros alultápláltsághoz vagy kövérséghez vezet.
Összességében azonban elmondható, hogy a túlsúly kialakulásában a legnagyobb szerepet mégis a helytelen életmód játssza: az eddigi felmérések igazolták, hogy azokban a családokban, ahol az egyik szülő elhízott, 40%-os, ahol pedig mindkét szülő súlyfelesleggel küzd, ott 80%-os az esély rá, hogy gyermekük is elhízott lesz.
Az elhízás genetikai hátterében rendszerint egy vagy több gén hibás (mutáns) változata áll, melyek növelik az esélyt a túlsúly kialakulására. Bár a közelmúltban több olyan génváltozatot sikerült azonosítani (például a zsírtömeg- és elhízás-asszociált gént, az FTO-t), amelyek kapcsolatban állhatnak az elhízással, ezek csupán a betegségre való hajlamot növelik, tehát az ilyen génekkel rendelkező személy nem feltétlenül lesz ténylegesen is elhízott: megfelelő táplálkozással, aktív életmóddal és egy kis odafigyeléssel nagy mértékben ellensúlyozhatók a “hátrányosabb" genetikai adottságok.
Az elhízás egy másik részében nem genetikai, hanem hormonális okok felelősek a súlyfeleslegért. A hipotalamusz - mint vegetatív idegrendszeri központ - a teljes hormonális rendszer irányító szerve: rendellenes működésekor egyaránt felléphet az éhségérzet vagy a teltségérzet hiánya, ami kóros alultápláltsághoz vagy kövérséghez vezet.
Összességében azonban elmondható, hogy a túlsúly kialakulásában a legnagyobb szerepet mégis a helytelen életmód játssza: az eddigi felmérések igazolták, hogy azokban a családokban, ahol az egyik szülő elhízott, 40%-os, ahol pedig mindkét szülő súlyfelesleggel küzd, ott 80%-os az esély rá, hogy gyermekük is elhízott lesz.
- Az elhízás népbetegség, mely nemcsak a felnőtteket érinti
- Az elhízás pszichológiai háttere és következményei
- Mit tehetünk gyermekeink egészségének érdekében?
