Egy új brit felmérés szerint a palackozott víz fogyasztásának fő motivációja nem az egészség - ahogy egyébként logikusan gondolnánk - hanem a kényelem: ásványvizet inni egyszerűbb, mint sima csapvizet. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a britek még mindig viszonylag sok pénzt költenek palackozott vízre, a kutatók pedig azt szerették volna kideríteni, hogy elsősorban milyen vásárlói megfontolások állnak az ásványvizek utóbbi időben megnövekedett forgalma mögött.
Nem az egészség a palackozott vízfogyasztás fő motivációja
Ajánló
Kapcsolódó cikkeink:
Vízivással is megelőzhető a székrekedés
Nem mindenhol megfelelő az ivóvíz Magyarországon
Évente ajánlott ellenőriztetni a privát kutak vizét
A résztvevők többsége - egész pontosan tizenkilencen - átlagos vízfogyasztónak számítottak, ami azt jelentette, hogy hetente fél, illetve 3,5 liternyi palackozott vizet ittak. Két válaszadó egyáltalán nem fogyasztott palackozott vizet, ketten viszont hetente átlagosan tíz liternél is többet ittak meg.
Annak ellenére, hogy a felmérésben résztevőknek léteztek bizonyos “sejtéseik" arról, hogy a palackozott víz úgymond egészségesebbé teszi őket, a legtöbben mégsem tudtak beszámolni róla, hogy pontosan mivel és miért jobb az üveges víz, mint a sima csapvíz. A legtöbben végül egyszerű kényelmi szempontokat neveztek meg akkor, amikor választási preferenciáikról kérdezték őket a kutatók: ilyenek voltak például a finomabb íz, az alacsony ár - ha választaniuk kellett két termék között - illetve az, hogy a palackozott vizet bárhova magukkal vihetik és mindig kéznél van. A résztvevők egy része otthonában például szinte mindig csapvizet iszik, és csak akkor vesz palackozottat, amikor kimozdul hazulról - olvasható a WebMD beszámolójában.
Milyen szennyezőanyagok fordulhatnak elő a csapvízben?
Az ivóvízszennyező anyagok - a ritka kivételtől, a nitráttól eltekintve - természetes eredetűek, azaz az ivóvíz forrásaként szolgáló földtani rétegekből erednek. A szennyezőanyagok közül a legsúlyosabb problémát a természetes eredetű arzén-előfordulás jelenti: Magyarországon csaknem 1,4 millió ember fogyaszt az új - az Európai Unióban elfogadott - határérték fölötti arzénkoncentrációjú vizet. Ezeken a területeken az ÁNTSZ regionális intézetei tájékoztatják a lakosságot a problémáról, ám - egy megfelelő kormányrendelet-módosítás hiányában - sajnos sokszor ez a kommunikáció még nem tökéletes - mondta el rovatunk korábbi kérdésére Dr. Kádár Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Vízhigiénés Főosztályának vezetője.
További probléma, hogy a lakosság döntő többsége (92,6%) központi elosztórendszerből kapja az ivóvizet, annak bakteriológiai minősége viszont nem minden esetben fogadható el a kötelező határértékek ismeretében. Ennek oka sokrétű lehet: ezek közé tartozik a vízműbe érkező víz minősége, a nem megfelelő módon kezelt beérkező víz, a fertőtlenítési folyamat hibája, a vízelosztó rendszer rossz állapota vagy a nem megfelelő karbantartás. Mindezek alapján megnő az esélye, hogy a kórokozó mikrobák átjussanak a rendszer többszörös védőgátján, növelve ezzel a fogyasztók fertőződésének lehetőségét.
Budapest és számos környező település lakosaihoz nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű víz jut el. A vízmintavételi eredmények bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait is. Az ÁNTSZ egész országra kiterjedő vizsgálatai szerint a fővárosi ivóvíz minősége a legjobb az országban. Fontos tudnunk, hogy az ivóvízben lévő klór önmagában nem egészségkárosító hatású.
Bővebben: Nem mindenhol megfelelő az ivóvíz Magyarországon
"Egészséges, de nem tudom, hogy miért"Az ivóvízszennyező anyagok - a ritka kivételtől, a nitráttól eltekintve - természetes eredetűek, azaz az ivóvíz forrásaként szolgáló földtani rétegekből erednek. A szennyezőanyagok közül a legsúlyosabb problémát a természetes eredetű arzén-előfordulás jelenti: Magyarországon csaknem 1,4 millió ember fogyaszt az új - az Európai Unióban elfogadott - határérték fölötti arzénkoncentrációjú vizet. Ezeken a területeken az ÁNTSZ regionális intézetei tájékoztatják a lakosságot a problémáról, ám - egy megfelelő kormányrendelet-módosítás hiányában - sajnos sokszor ez a kommunikáció még nem tökéletes - mondta el rovatunk korábbi kérdésére Dr. Kádár Mihály, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet Vízhigiénés Főosztályának vezetője.
További probléma, hogy a lakosság döntő többsége (92,6%) központi elosztórendszerből kapja az ivóvizet, annak bakteriológiai minősége viszont nem minden esetben fogadható el a kötelező határértékek ismeretében. Ennek oka sokrétű lehet: ezek közé tartozik a vízműbe érkező víz minősége, a nem megfelelő módon kezelt beérkező víz, a fertőtlenítési folyamat hibája, a vízelosztó rendszer rossz állapota vagy a nem megfelelő karbantartás. Mindezek alapján megnő az esélye, hogy a kórokozó mikrobák átjussanak a rendszer többszörös védőgátján, növelve ezzel a fogyasztók fertőződésének lehetőségét.
Budapest és számos környező település lakosaihoz nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű víz jut el. A vízmintavételi eredmények bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége kielégíti a vonatkozó magyar szabványokat és az Európai Unió előírásait is. Az ÁNTSZ egész országra kiterjedő vizsgálatai szerint a fővárosi ivóvíz minősége a legjobb az országban. Fontos tudnunk, hogy az ivóvízben lévő klór önmagában nem egészségkárosító hatású.
Bővebben: Nem mindenhol megfelelő az ivóvíz Magyarországon
Bár a válaszadók többsége általánosságban arról beszélt, hogy a palackozott víz egészségesebb a csapvíznél, a konkrét előnyöket már nem tudták megnevezni. Az egyik résztvevő például így nyilatkozott: “Azt ugyan tudom, hogy az ásványvíz egészséges, de abban már nem vagyok biztos, hogy miért."
Az egészségességet firtató kérdésekre adott válaszok közül az volt a két leggyakoribb, hogy a palackozott vizek “tisztábbak", mint a csapvíz, illetve, hogy az ásványvizeknek magasabb az ásványianyag-tartalma, mint a sima víznek. A legtöbb válaszadó mindezek ellenére kételyeit fejezte ki azt illetően, hogy az ásványvizek valóban sokkal egészségesebbek-e a csapvíznél, és úgy gondolták, hogy a csapvízhez viszonyítva olyan nagyon komoly előnyökkel azért mégsem járhat a fogyasztásuk.
“Érdekes, hogy bár a résztvevők többsége úgy nyilatkozott, hogy hisz a palackozott víz egészségre gyakorolt jótékony hatásaiban, mégis, ugyanők állították azt is, hogy ezek az egészségügyi előnyök elhanyagolhatóak vagy egyáltalán nem is léteznek" - írják tanulmány szerzői. A kutatók szerint mindez jól mutatja, hogy a fogyasztók többsége korántsem rendelkezik letisztult fogalmakkal az ásványvízfogyasztás egészségügyi hatásait illetően.
Az ivóvizek és az ásványvizek ásványianyag-tartalma
A kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás mellett általában teljes mértékben biztosított a szervezet anyagcseréjében szerepet játszó ásványianyag- és nyomelem-utánpótlása. Ennek hiányában azonban az ivóvízzel (vagy ásványvízzel) bevitt ásványi anyagok jelentősége megnő. Így például a nem kielégítő mennyiségű tej- és tejtermékfogyasztásnál a vízzel bevitt kálcium fiziológiai hiányt pótolhat.
Bizonyos életkori csoportok körében még a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is kimutatható egyes ásványi anyagok vízzel történő bevitelének jelentősége. Egyes esetekben azonban - jód-, vas- vagy fluoridpótlás - így is szükség lehet táplálékkiegészítő készítmények használatára. Az ivóvizek minimális ásványianyag-tartalmát az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján szabályozzák és állítják össze az Unió országaiban.
Dietetikus szakértőnk összeállításában bővebben is olvashat az ásványvizekről, az ásványi anyagokkal dúsított vizekről és a különféle vízfajták ásványianyag-tartalmáról.
Ásványvizek és ásványi anyagokkal dúsított vizekA kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás mellett általában teljes mértékben biztosított a szervezet anyagcseréjében szerepet játszó ásványianyag- és nyomelem-utánpótlása. Ennek hiányában azonban az ivóvízzel (vagy ásványvízzel) bevitt ásványi anyagok jelentősége megnő. Így például a nem kielégítő mennyiségű tej- és tejtermékfogyasztásnál a vízzel bevitt kálcium fiziológiai hiányt pótolhat.
Bizonyos életkori csoportok körében még a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett is kimutatható egyes ásványi anyagok vízzel történő bevitelének jelentősége. Egyes esetekben azonban - jód-, vas- vagy fluoridpótlás - így is szükség lehet táplálékkiegészítő készítmények használatára. Az ivóvizek minimális ásványianyag-tartalmát az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alapján szabályozzák és állítják össze az Unió országaiban.
Dietetikus szakértőnk összeállításában bővebben is olvashat az ásványvizekről, az ásványi anyagokkal dúsított vizekről és a különféle vízfajták ásványianyag-tartalmáról.
Az üzletek polcain sokféle összetételű és márkájú természetes és ásványi anyagokkal dúsított termék közül választhatunk. Előnyös tulajdonságuk, hogy energiaszegények, nagy az ásványianyag-tartalmuk, jó ízűek és kiváló szomjoltók.
A palackozott vizek sok esetben - például a tejallergia vagy csontritkulás esetén - kiválóan alkalmasak például a kálcium pótlására. A várandós és terhes nők, a fizikai munkát végzők, a sportolók, az idős korosztály és az egyoldalúan táplálkozók számára pedig kifejezetten javasolt, hogy ásványvizekkel egészítsék ki megemelkedett napi ásványianyag-szükségletüket.
Fogyókúrázóknak és cukorbetegeknek szintén különösen ajánlott az ásványvizek és ásványi anyagokkal dúsított vizek valamely típusának fogyasztása. A csecsemőknek viszont a felnőttekétől eltérő az anyagcseréjük és vesefunkciójuk, ezért nekik ne adjunk ásványi anyagokban gazdag vizet!
A palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, palackozott forrásvíz, ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, vagy ízesített víz és gyógyvíz. A természetes ásványvizeket nem szabad összetéveszteni az ásványi anyagokkal dúsított italokkal, hiszen utóbbiak ásványianyag-tartalmát mesterséges módon alakítják ki.
A magyar boltokban kapható palackozott vízfajták
Természetes ásványvíz: védett felszín alatti vízrétegből, illetve természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, illetve kútból származó, eredendően szennyeződésmentes víz. Összetétele és hőmérséklete állandó. Legalább 500 milligramm/literes ásványianyag- és nyomelemtartalmának köszönhetően egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.
Palackozott víz: rendszeres fogyasztásra alkalmas, a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő ivóvíz.
Ásványi anyaggal dúsított víz: olyan ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon állították elő. Dúsításnál kizárólag az erre vonatkozó jogszabályban tételesen felsorolt anyagok és eljárások használhatók. A víz maximális oldottanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2500 milligramm/litert.
Ízesített víz: természetes és természetazonos aromaanyagokkal, koncentrátumokkal és étkezési savakkal dúsított víz. Érdemes tudni, hogy az ízesített vízre az alapanyagaként felhasznált víz minőségére, mikrobiológiai állapotára és kezelési eljárásaira vonatkozó előírások érvényesek.
Gyógyvíz: olyan természetes ásványvíz, amelynek javallat szerinti fogyasztása mellett bizonyítottan gyógyhatása van. Orvosi szakvélemény alapján a termék címkéjén feltüntetik a javallatokat, az ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat is.
Forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvízre vonatkozó minőségi kritériumoknak. A természetes lelőhelyről való vízkivételre és a palackozás körülményeire szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak.
Hová forduljak, ha problémám van az ásvány- vagy a csapvízzel?
Az [origo] Itthon rovatának korábbi anyaga az ásványvizekről és az “ásványvízdivat" hazai alakulásáról: Fidzsi kutak és gleccserek vizét hozza az ásványvízdivat Természetes ásványvíz: védett felszín alatti vízrétegből, illetve természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, illetve kútból származó, eredendően szennyeződésmentes víz. Összetétele és hőmérséklete állandó. Legalább 500 milligramm/literes ásványianyag- és nyomelemtartalmának köszönhetően egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.
Palackozott víz: rendszeres fogyasztásra alkalmas, a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő ivóvíz.
Ásványi anyaggal dúsított víz: olyan ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon állították elő. Dúsításnál kizárólag az erre vonatkozó jogszabályban tételesen felsorolt anyagok és eljárások használhatók. A víz maximális oldottanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2500 milligramm/litert.
Ízesített víz: természetes és természetazonos aromaanyagokkal, koncentrátumokkal és étkezési savakkal dúsított víz. Érdemes tudni, hogy az ízesített vízre az alapanyagaként felhasznált víz minőségére, mikrobiológiai állapotára és kezelési eljárásaira vonatkozó előírások érvényesek.
Gyógyvíz: olyan természetes ásványvíz, amelynek javallat szerinti fogyasztása mellett bizonyítottan gyógyhatása van. Orvosi szakvélemény alapján a termék címkéjén feltüntetik a javallatokat, az ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat is.
Forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvízre vonatkozó minőségi kritériumoknak. A természetes lelőhelyről való vízkivételre és a palackozás körülményeire szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak.
Hová forduljak, ha problémám van az ásvány- vagy a csapvízzel?
[origo] egészség
