Amerikai kutatók kezdik megfejteni annak a titkát, hogy a HER2 fehérjét túltermelő emlőtumorok miért olyan agresszív viselkedésűek. A UC Davis Cancer Center (Sacramento, California) kutatói kiderítették, hogy maga a HER2 az, ami ezért felelős. Szabályozó génjét legátolva fokozza saját expresszióját, és így a daganat növekedését.
Ajánló
Az [origo] egészség daganatterápiás aloldala
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
Korábban
Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg
A csípő formája az emlőrák kockázatára utalhat
A városban lakó nők hajlamosabbak lehetnek az emlőrákra
Kiderült, hogyan védhet a terhesség az emlőrák ellen
Honlapajánló
A HER2-pozitív daganatok agresszív viselkedésűek, a hagyományos kemoterápiás szereknek pedig alig van hatásuk az ilyen tumorokkal szemben. Nagy előrelépést jelentett a HER2-gátló ellenanyag bevezetése a terápiába, ami drámai javulást eredményezett a betegség kimenetelét illetően. Az ellenanyag azonban hatástalan, ha további mutációk a jelátviteli pályát a receptor alatti szinten állandóan aktív állapotban tartják, illetve amikor a receptor azon része változik meg vagy tűnik el, amihez az antitest kötődik.
Korábbi kutatások során kiderült, hogy a HER2 gén kifejeződését az LRIG1 gén terméke szabályozza: hatására mérséklődik a növekedési faktor expressziója. A DCC munkacsoportja azt találta, hogy a daganatos szövetben csökken a LRIG1 aktivitása, ezáltal fokozódik a HER2 termelése. Colleen Sweeney, a vizsgálatok egyik vezetője szerint egy új terápiás módszer lényege a szabályozó gén működésének visszaállítása lehetne, ami a HER2 expressziójának gátlásával akadályozná a kontrollálatlan sejtszaporodást.
A HER2 túltermelődésének alapja az, hogy a kódoló gén megsokszorozódik (amplifikáció) a DNS-állományban. A munkacsoport korábbi állatkísérleteiben azonban azt tapasztalta, hogy az amplifikáció nem elégséges feltétele a fehérje fokozott expressziójának. HER2-amplifikációt hordozó transzgénikus egerekben ugyanis csak a kialakuló tumorban tapasztalható a receptor növekedett mennyisége, a tumormentes szövetekben (noha a HER2 gén azokban is amplifikált) nem. Ekkor derült fény arra, hogy kell lennie valamilyen más szabályozó mechanizmusnak is.
A kutatók az LRIG1 gén expressziójának gátlását tapasztalták az egerek tumoraiban, ugyanakkor az ép szövetek sejtjeiben ez nem jelentkezett. A következő lépésben a munkacsoport emberi emlőrák-sejtvonalakon vizsgálta meg a jelenséget. RNS-interferencia (mikro-RNS-sel gátolható a hírvivő RNS funkciója) segítségével csökkentették a LRIG1 expresszióját, amivel a HER2 génjéről átíródó receptorfehérje intenzív termelését idézték elő. Ez felgyorsította a tumorsejtek szaporodását. A HER2 aktiválásával, fokozott expressziójának kiváltásával szintén blokkolni tudták a LRIG1 gén működését, jelezvén, hogy a HER2 negatív hatással van saját szabályozó génjére.
A kutatók szerint az LRIG1 gén kifejeződésének mértéke összefüggésben lehet a HER2 pozitív emlődaganatok prognózisával. Elképzelésük alapján magas expresszió mellett a betegség kimenetele kedvezőbb, mint abban az esetben, ha a gén működése gátolt. A kérdés eldöntéséhez még további kísérletekre lesz szükség. Ha azonban az elmélet bizonyosságot nyer, az LRIG1 expressziójának meghatározását érdemes lesz beépíteni az emlőrákok diagnosztikájába, ugyanis a megfelelő ismeretek birtokában hatékonyabb terápiás protokollokat lehet majd szervezni. Ebbe pedig beletartozhat a LRIG1 gén működésének visszaállítását célzó módszer is.
