Korábban már sikerült megfigyelni, hogy a kismamák és magzataik szíve időnként ugyanabban az ütemben ver. Most az is kiderült, hogy mi a jelenség magyarázata: az anya légzési üteme az, amely jelentős hatást gyakorol a magzat szívverésére. A jelenség felderítésére alkalmazott matematikai algoritmus a jövőben alkalmas lehet a terhesség korai szakaszában megjelenő magzati rendellenességek azonosítására, továbbá a mostaninál részletesebb betekintést adhat a magzati keringési rendszer fejlődésébe.
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
Beszédhibákat okozhat az állandó ujjszopás és cumizás
Kiszűrhető a szülés utáni depresszió
Nem tesz jót a terhesség alatti zsírdús diéta
Világelső magyar magzati szívhangfigyelő veszélyeztetett terheseknek
Anya-lánya program: ismert édesanyák a méhnyakrák ellen
Életeket menthet a magzati mp3 szívhang-figyelő
A császármetszés valóban kockázatosabb, ha túl korán végzik
Nyálteszttel is megállapítható lenne a koraszülésre való hajlam
Peter van Leeuwen (Witten Egyetem, Németország) és kollégái hat olyan kismamát választottak ki, akik terhességük harmincnegyedik és negyvenedik hete között jártak. A szülés előtt álló terhes nőket arra kérték, hogy négyféle, előre megadott légzési ritmust tartsanak fenn öt percen keresztül: először percenként tízszer, később 12-szer, 15-ször, végül hússzor kellett lélegezniük. A kismamák és a magzatok szívritmusának elemzése azt mutatta, hogy a szaporább lélegzetvétel hatására több olyan, úgynevezett szinkronizációs időszak mutatható ki, amikor az anya és magzatának szíve ugyanabban az ütemben ver - olvasható a Sciencedaily hírportálján.
Egyértelmű kapcsolat az anya és a magzat szívverése között
"Vizsgálatunk egyértelmű bizonyítékot nyújt arra, hogy az anyai és a magzati szívverés valóban kapcsolatban áll egymással. Az anya és a gyermek szívritmusában a légzés ütemétől függő gyakorisággal jelentkezik az egyidejűség, és nem azért, mert az anya és a magzat szívverése egy előre meghatározott, egymással egyenes arányban álló ütemezésre van beállítva. Az arányok a kismama légzési szaporaságának függvényében változnak, ezen belül viszont már szabályos arányosságok - például négy a háromhoz vagy három a kettőhöz - figyelhetőek meg" - mondta Jürgen Kurths, a tanulmány társszerzője.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői egy igen érdekes módszerrel fedezték fel ezt a mostanáig rejtett összefüggést. Az eljárás során helyettesítő adatsorokat hoztak létre a mágneses kardiográffal mért szívritmus adatokról: a módszer lehetővé teszi, hogy két, egymással feltételezhetően kapcsolatban álló rendszer működését a valós kiindulási helyzetektől függetlenül is modellezni lehessen. Így többféle kimeneteli lehetőséget is meg lehet vizsgálni, az adatsorok statisztikai elemzésével pedig kideríthető, hogy a két rendszer - ebben az esetben az anyai és a magzati szívverés - milyen kapcsolatban áll egymással.
Korábban is fel lehetne ismerni a magzati szívrendellenességeket
"A most megfigyelthez hasonló egyidejűség bárhol megjelenhet, ahol két összetett és dinamikusan működő rendszer van jelen egymás mellett. A szinkronizáció ebben az esetben azt mutatja meg, hogy az egyik rendszer miként reagál a másik változásira, vagy a külső tényezőkre. Az anya és a magzat szívritmusa közötti kapcsolat feltárása elsősorban abban segíthetne, hogy a jövőben jobban megértsük a szív és a keringési rendszer magzatkori fejlődését. A szívritmus-szinkronizáció zavarainak észlelése emellett arra is lehetőséget adhat, hogy már a magzati élet viszonylag korai szakaszában kideríthetőek legyenek az esetleges szívfejlődési rendellenességek" - tette hozzá van Leeuwen.
[origo] egészség
