A nyári hónapokban a meleg miatt megnövekszik folyadékigényünk, ezért a hétvégén beköszönő újabb kánikula idején különösen ügyeljünk arra, hogy sokat igyunk, és gyermekeink is fogyasszák el a megfelelő napi vízmennyiséget.
A héten 35 fok - akár hőségriadó is lehet
Fotó: Flickr
Ajánló
Az [origo] egészség hazai ásványvizekkel foglalkozó aloldala
Kapcsolódó anyagaink
Az ásványvizek élettani hatása
Korábban
A kezdődő hőhullám fáradékonyságot, bágyadtságot okozhat; az UV-sugárzás 11 és 15 óra között időnként erős lesz, ezért ebben az időszakban ne tartózkodjunk hosszabb ideig a tűző napon (a naptejek helyes alkalmazásáról lásd legfrissebb cikkünket: Új útmutató a naptejekhez: a legjobb módszer még mindig a napkerülés). Világos színű, természetes anyagú öltözetben jobban elviseljük a napsütést és a nagy meleget, ezért a következő pár napban érdemes így öltözködnünk. A meleg azonban még így is megterheli majd a szervezetünket, így megnövekedett folyadékigényünk biztosítására is érdemes lesz odafigyelnünk.
A víz és az élet
Nem újdonság, hogy az élethez a legtöbb élőlénynek vízre van szüksége, és amíg élelem nélkül akár 30 napig is megvagyunk, víz nélkül csak mintegy 3 napig élhetünk. Miért ennyire alapvető a víz az élő szervezetek számára? Milyen feladatokat lát el szervezetünkben ez a viszonylag egyszerű - két hidrogén- és egy oxigénatomból felépülő - molekula?
A földi anyagkörforgásban központi szerepet játszik a víz. A különféle élő szervezetek nagyon nagy részben vizes oldatokból épülnek fel: az ember esetében a testtömeg 60-70 százalékát víz alkotja, maguk a sejtek pedig mintegy 80 százalékban állnak vízből. A soksejtű organizmusok sejtjei a tengervízhez hasonló összetételű vizes közegben léteznek: ennek a "belső tengervíznek" az összetétele a sok millió évvel ezelőtti ősóceán összetételével egyezik meg. A sejtek ebből a folyadékállományból veszik fel a tápanyagokat és ugyanebbe adják le anyagcsere-végtermékeiket is. A szervezetben található víz három egymástól elkülönített folyadéktérben jelenik meg: a sejtek közötti úgynevezett intersticiális állományban, a vérplazmában, és magukban a sejtekben, vagyis az intracelluláris térben. A szervezet egészségének fenntartásához elengedhetetlen az említett folyadékterek térfogatának, iontartalmának és ozmolaritásának állandó szinten tartása. A térfogat állandó egyensúlyi szinten tartásában a nátriumionok játszanak döntő szerepet: ezek mennyiségét többfajta folyamat hivatott fenntartani.
Vizes közegben létezik tehát a sejtek mindegyike, és ezen a közegen keresztül veszik fel az oldott anyagokat és az oxigént is. A víz szabályozza továbbá a testhőmérsékletet is. Nehéz fizikai munka, nyári hőség vagy láz esetén izzadunk, vagyis víztől szabadulunk meg, amely a bőrfelszínről elpárologva hőt von el a testből. Az izzadással elvesztett vizet ételekkel és folyadékokkal kell pótolnunk: egy felnőtt ember esetén a napi szükséges vízfogyasztás testsúlykilogrammonként 30-40 gramm körül van. 50 kilogrammos testsúly ennek megfelelően másfél-két liter, 60 kilogrammnál 1,8-2,4 liter, 70 kilogrammnál 2,1-2,8 liter, 80 kilogrammnál 2,4-3,2 liter, egy 90 kilogrammos embernek pedig nagyjából 2,7-3,6 liter víz elfogyasztása szükséges naponta.
A vízszükséglet azonban a kor és az időjárás függvénye is: csecsemőknek és gyermekeknek a felnőtteknél több vízre van szükségük, valamint a felnőtteknek is, sós ételek elfogyasztása után és kánikula idején (az általánosan javasolt napi másfél liter víz elfogyasztása helyett az utóbbi esetben már inkább két literről beszélhetünk).
Mi történik vízhiány esetén?
Vízhiány esetén megemelkedik a méreganyagok testfolyadékbeli koncentrációja, így a test mindety "megmérgezi" saját magát: a 20 százalékot meghaladó vízvesztés már életveszélyes állapotot jelent. Minden sportoló tudja, hogy az izzadással elvesztett vizet és ásványi anyagokat a lehető leghamarabb pótolnia szükséges. Mindez a hasmenés okozta víz- és ásványianyag-veszteségre is igaz (a különféle ételmérgezések miatt nyáron szintén gyakoribb hasmenés megelőzéséről lásd korábbi anyagunkat: Mi fán terem az orvosi szén?). Ha már napközben is keveset ittunk, sportolás előtt ajánlatos mintegy fél liter vizet elfogyasztani. Ha több mint 30 percen keresztül végzünk sporttevékenységet, legyen kéznél mindig egy üveg víz, amelyből időnként kortyolhatunk egyet. Ha ezt elmulasztjuk, csökkenhet teljesítőképességünk, sőt keringési zavarok is felléphetnek. Egyszerűen megállapítható, hogy sportolás után mennyi víz elfogyasztása javasolt: mérje meg testsúlyát a sportolás előtt és után is, a kettő különbsége pedig megmutatja, hogy mennyit érdemes innia.
A szomjúságról
Általánosságban elmondható, hogy a szomjúság ebből a szempontból nem a legjobb tanácsadó: tulajdonképpen soha nem is szabadna szomjasnak lennünk, amennyiben szervezetünket folyamatosan megfelelő mennyiségű vízzel látjuk el. Minden életfolyamatunk a legoptimálisabb körülmények között zajlik le, amelynek biztosításához ügyeljünk az alábbi egyszerű dolgok betartására:
- Állítson egy italosflakont vagy egy pohár vizet mindig elérhető közelségbe, azért, hogy ne felejtsen el időről-időre kortyintani egyet.
- Az étkezésekkor mindig igyon is!
- Sportolás előtt, alatt és után is fogyasszon elegendő vizet!
- Ne feledkezzen meg a változatosságról sem: a víz mellett fogyasszon gyümölcsleveket is!
- Az alkoholt ne számítsa be a napi elfogyasztott vízmennyiségbe, mert az alkohol vizet von el a szervezettől, ezért alkohol fogyasztás közben-után nagyobb figyelmet kell fordítani a vízpótlásra.
Fogaink minden tápanyagot a fogzománcon keresztül vesznek fel, a nyál közvetítésével. Normális esetben a szervezet naponta 0,5-1,5 liter nyálat termel. Ha elégtelen a szervezet vízellátása, a szervezet először a nyálelválasztást csökkenti: a szomjúságot is ennek következtében érezzük. A legoptimálisabb állapotban a nyálelválasztás folyamatos, így a nyál mindig körülveszi a fogakat. A szájnyálkahártyával érintkező víz közvetlenül is kiváltja a nyálelválasztást, a megivott víz pedig átöblíti a fogakat, ami a baktériumok leöblítésével is pozitív hatást gyakorol fogaink egészségére.
Néhány gyakoribb hiedelem a vízzel kapcsolatban
Lehet a kemény, meszes víztől érelmeszesedést kapni?
Nem, mert érelmeszesedéskor a koleszterin és a vérzsírok rakódnak le az erek falán. A kemény víz keménységéért részben a kálciumionok felelősek. A kálcium emellett fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak is, szervezetünknek tehát nagy szüksége van rá.
Káros lehet-e a túl sok ivás?
A legtöbb esetben egyértelműen nem. A nagy mennyiségű, de nem hirtelen történő folyadékfelvétel nem okoz egészségkárosodást és nem terheli meg a szervezetet. Egy egészséges felnőtt így akár napi 10 liter vizet is elfogyaszthat. Nagyon ritkán azonban extrémnek mondható történetek is megestek már, így például annak a kaliforniai hölgynek az esete, aki itta magát halálra egy rádiós vízivó verseny során. A szerencsétlenül járt nő egy játékkonzol elnyerése érdekében ivott meg csaknem hat liter vizet mindössze három óra leforgása alatt. A nőnél először hasogató fejfájás jelentkezett, később hányt, végül pedig belehalt a "vízmérgezésnek" nevezett tünetegyüttesbe (bővebben: Ártalmas is lehet a túlzott vízivás).
Mit tegyünk, ha nem vagyunk szomjasak?
Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot, a gyermekek és a felnőttek pedig sokszor egyszerűen elfeledkeznek az ivásról. Ha nem érezzük magunkat szomjasnak, akkor is próbáljuk az ivást tudatosan betervezni a mindennapjainkba, emellett mindenképpen igyunk az étkezésekhez is!
Hogyan tudom megállapítani, hogy eleget iszom-e?
Erre a legegyszerűbb módszer a vizeletünk vizsgálata. Ha a vizelet halványsárga és nem túl erős az illata, akkor megfelelő a szervezet vízellátása. A sötét szín, az intenzív szag és a ritka vizelési inger viszont elégtelen folyadékbevitelre utal, melyet a fentieken kívül a száraz bőr és ajak, valamint a szájszárazság is jelezhet. A nyári kánikulában a felnőtteknek egyébként ajánlott napi másfél liter folyadéknál többet érdemes elfogyasztani. A legjobb szomjoltók az ásványvizek, hiszen olyan ásványi elemeket és sókat tartalmaznak, amelyek pótolják az izzadás következtében elveszített, de a szervezet számára létfontosságú anyagokat.
A hőség idején kapcsolatos tennivalókról és hasznos tanácsokkal kapcsolatban lásd korábbi cikkünket: Mit tegyünk hőség idején?Lehet a kemény, meszes víztől érelmeszesedést kapni?
Nem, mert érelmeszesedéskor a koleszterin és a vérzsírok rakódnak le az erek falán. A kemény víz keménységéért részben a kálciumionok felelősek. A kálcium emellett fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak is, szervezetünknek tehát nagy szüksége van rá.
Káros lehet-e a túl sok ivás?
A legtöbb esetben egyértelműen nem. A nagy mennyiségű, de nem hirtelen történő folyadékfelvétel nem okoz egészségkárosodást és nem terheli meg a szervezetet. Egy egészséges felnőtt így akár napi 10 liter vizet is elfogyaszthat. Nagyon ritkán azonban extrémnek mondható történetek is megestek már, így például annak a kaliforniai hölgynek az esete, aki itta magát halálra egy rádiós vízivó verseny során. A szerencsétlenül járt nő egy játékkonzol elnyerése érdekében ivott meg csaknem hat liter vizet mindössze három óra leforgása alatt. A nőnél először hasogató fejfájás jelentkezett, később hányt, végül pedig belehalt a "vízmérgezésnek" nevezett tünetegyüttesbe (bővebben: Ártalmas is lehet a túlzott vízivás).
Mit tegyünk, ha nem vagyunk szomjasak?
Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot, a gyermekek és a felnőttek pedig sokszor egyszerűen elfeledkeznek az ivásról. Ha nem érezzük magunkat szomjasnak, akkor is próbáljuk az ivást tudatosan betervezni a mindennapjainkba, emellett mindenképpen igyunk az étkezésekhez is!
Hogyan tudom megállapítani, hogy eleget iszom-e?
Erre a legegyszerűbb módszer a vizeletünk vizsgálata. Ha a vizelet halványsárga és nem túl erős az illata, akkor megfelelő a szervezet vízellátása. A sötét szín, az intenzív szag és a ritka vizelési inger viszont elégtelen folyadékbevitelre utal, melyet a fentieken kívül a száraz bőr és ajak, valamint a szájszárazság is jelezhet. A nyári kánikulában a felnőtteknek egyébként ajánlott napi másfél liter folyadéknál többet érdemes elfogyasztani. A legjobb szomjoltók az ásványvizek, hiszen olyan ásványi elemeket és sókat tartalmaznak, amelyek pótolják az izzadás következtében elveszített, de a szervezet számára létfontosságú anyagokat.
[origo] egészség
