Magyarországon a hirtelen szívhalál a vezető halálokok között szerepel: 2007-ben hazánkban 8376 fő hunyt el ennek következtében. A szív azonnali megállása sajnos nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb munkaképes lakosságot is jelentős mértékben érinti. Bár javuló tendenciát mutat, a munkahelyi balesetek száma is még mindig igen jelentős, 2007-ben ez 20 922 személyt érintett. Az adatokból egyértelműen következik, hogy nagy jelentőséggel bír a munkahelyen kialakított és megfelelően működő elsősegélynyújtó rendszer és képzés.
HELP-pont: nemzetközi szinten is új életmentő rendszer
Ajánló
Szív- és érrendszeri betegségek
A rovat legújabb cikkei:
Húsz új gént azonosítottak a koleszterin-anyagcserében
A növényi fehérjék fogyasztása valóban szívvédő hatású
A koleszterin-mostohagyerek is felelős lehet a szívinfarktusokért
Bankkártya méretű eszköz a szívbetegségek felismerésére
Új mozgalom indult a hirtelen szívhalál megelőzésére
Korábban a szívhalálról:
A szív apró elektromos jelei megjósolják az infarktust
Egyszerű módszer a hirtelen szívhalál előrejelzésére
A szívritmuszavarok kezelése a szívizom kiégetésével
Tíz új génváltozat, amely növelheti a hirtelen szívhalál kockázatát
Hirtelen halált hozhatnak az indulatok
Hatékonyabb, ha csak szívmasszázst alkalmaznak az újraélesztésnél
Orvosi jegyzet:
Interaktív ajánló
Animáció a szív ingerképző és ingerületvezető rendszeréről
Szív- és érrendszeri kockázatbecslő kalkulátor
Pirulapatika
Ezt a kezdeményezést hatékonyan egészítette ki tavaly az úgynevezett HELP programban való részvétel. Itt nem egy egyszerű defibrillátor kihelyezéséről van szó, hanem arról, hogy az ÁNTSZ-be került ki egy nemzetközi szinten is újdonságnak számító, életmentő és szolgáltató rendszer. Ez maga az AMP Zrt. által telepített HELP-pont, amely a defibrillátoron túlmenően olyan többletfunkciókkal rendelkezik, mint a lakossági tájékoztatás (infokommunikációs egységek és monitor) és a hamarosan működésbe lépő automata riasztási rendszer az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) felé (ez a laikus sürgősségi életmentés direkt összekapcsolását jelenti a professzionális ellátórendszerrel).
Hatékony segítség már a mentő kiérkezése előtt
Az elmúlt két évben több mint 100 intézeti elsősegély nyújtót képeztek ki az ÁNTSZ-nél. A telephely minden helyiségében elhelyeztek egy laikusok számára is értelmezhető elsősegélynyújtási és újraélesztési protokollt, amely egészségügyi vészhelyzet esetén elősegíti a hatékony és sikeres segítségnyújtást a mentő megérkezéséig. Az általános mentési láncot kiegészítették egy intézeti riasztási lánccal is, amely már a mentő kiérkezése előtt is lehetővé teszi a szakszerű orvosi ellátást.
Az újonnan kialakított elsősegély és újraélesztés képzés, illetve a nemrég telepített HELP- pont, valamint az intézeti elsősegély és újraélesztési protokoll és mentési lánc intézeten belüli kiegészítése alapjául szolgál egy sikeres és jól működő rendszernek, ami minden hazai hivatal számára követendő példa lehet. A tisztiorvosi hivatal szakemberei a továbbiakban a rendszer ÁNTSZ-en belüli regionális és kistérségi szintre történő kiterjesztését is tervezik, amely egyben modellkísérletként is szolgál annak megítélésére, hogy az országos hálózattal rendelkező intézmények milyen hatékonysággal tudják kivenni részüket az elsősegélynyújtásból és az újraélesztésből.
Az épp a helyszínen levők tudnak csak segíteni
A hirtelen szívhalál elleni védekezés közös ügyünk: az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban zárta "JESZ" elnevezésű pályázatát, amelynek jelmondata: "Te vagy jelen, te tudsz segíteni!" A mintaprogram felhívásra 142 pályázat érkezett. A 89 nyertes pályázó összesen 128 596 forint értékben köthet támogatási szerződést az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézettel. Az következő hónapokban 89 professzionális oktatófantom (ugyanennyi oktató defibrillátorral felszerelve) és 267 egyszerű gyakorlófantom kerülhet az iskolákba a program keretében.
Ezzel egyidejűleg - 2010 májusáig - 767 tanár újraélesztés-oktatóvá történő képzése fog megvalósulni, továbbá 16 844 diák sajátítja el a hirtelen szívhalál bekövetkezése esetén szükséges azonnali teendőket.
Friss adatok magyarországi elsősegélynyújtási helyzetről
2008-ban Magyarországon több mint 18 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, aminek következtében közel 25 ezer ember szenvedett súlyos illetve könnyebb sérüléseket - áll a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi tájékoztatójában. Elsősegélyre azonban nem csak ilyen esetekben van szükség: becslések szerint csak Budapesten naponta nyolc ember hal meg közterületen.
Az Egyesült Államokban a hirtelen szívhalál annyi áldozatot szed évente, mint a tüdőrák, az emlőrák és az AIDS együttvéve. Nincs azonban ez másként Magyarországon sem: évente 26 ezer, tehát óránként három ember hal meg hazánkban a szakemberek által "tömeggyilkosnak" is nevezett jelenség következtében.
Az Országos Mentőszolgálat és a Semmelweis Egyetem Oxiológiai Tanszékének felmérése szerint minden ötödik honfitársunk súlyosbítaná egy esetleges sérült állapotát az elsősegélynyújtás során. Ugyanezen felmérés azt is kimutatta, hogy szükség esetén mindössze a lakosság kevesebb mint egy százaléka lenne képes hatékonyan alkalmazni elsősegélynyújtási alapismereteit. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban az említett statisztikai adatok hátterében nem csak az ismeretek hiánya, hanem a félelem is áll: az emberek egy része ugyanis tart attól, hogy közbeavatkozásukkal csak tovább rontanának a segítségre szoruló állapotán.
Mitől következik be a hirtelen szívhalál?
A hirtelen szívhalál hátterében alapvetően két tényező állhat: az egyik a szívinfarktus, vagyis a koszorúér váratlan elzáródása, a másik pedig egy súlyos ritmuszavar, a kamrafibrilláció. Ez utóbbi olyan gyors kamrai szívműködést jelent, amely már képtelen továbbítani a keringés fenntartásához szükséges vérmennyiséget, így az érintett elveszíti a tudatát.
A két jelenség összefügg egymással, hiszen az infarktushoz - különösen annak kezdeti stádiumában - társulhat halálos ritmuszavar is, ami azonban ritka körülmények között genetikai alapon is előfordulhat. Mindkét esetben ismert tehát számos hajlamosító tényező, de valamennyiről máig sincs tudomása a szakorvosoknak.
A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részének kialakulása a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye. A szív pumpáló teljesítménye megszűnik, így az agy - és maga a szívizomzat is - vérellátás nélkül marad. Ilyenkor a beteg összeesik, nincs pulzusa és légzése.
További információk az újraélesztés helyes menetéről: Az eszköz nélküli újraélesztés pontos menete
A pályázat nyerteseinek listája az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet honlapján tekinthető meg. 2008-ban Magyarországon több mint 18 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, aminek következtében közel 25 ezer ember szenvedett súlyos illetve könnyebb sérüléseket - áll a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi tájékoztatójában. Elsősegélyre azonban nem csak ilyen esetekben van szükség: becslések szerint csak Budapesten naponta nyolc ember hal meg közterületen.
Az Egyesült Államokban a hirtelen szívhalál annyi áldozatot szed évente, mint a tüdőrák, az emlőrák és az AIDS együttvéve. Nincs azonban ez másként Magyarországon sem: évente 26 ezer, tehát óránként három ember hal meg hazánkban a szakemberek által "tömeggyilkosnak" is nevezett jelenség következtében.
Az Országos Mentőszolgálat és a Semmelweis Egyetem Oxiológiai Tanszékének felmérése szerint minden ötödik honfitársunk súlyosbítaná egy esetleges sérült állapotát az elsősegélynyújtás során. Ugyanezen felmérés azt is kimutatta, hogy szükség esetén mindössze a lakosság kevesebb mint egy százaléka lenne képes hatékonyan alkalmazni elsősegélynyújtási alapismereteit. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban az említett statisztikai adatok hátterében nem csak az ismeretek hiánya, hanem a félelem is áll: az emberek egy része ugyanis tart attól, hogy közbeavatkozásukkal csak tovább rontanának a segítségre szoruló állapotán.
Mitől következik be a hirtelen szívhalál?
A hirtelen szívhalál hátterében alapvetően két tényező állhat: az egyik a szívinfarktus, vagyis a koszorúér váratlan elzáródása, a másik pedig egy súlyos ritmuszavar, a kamrafibrilláció. Ez utóbbi olyan gyors kamrai szívműködést jelent, amely már képtelen továbbítani a keringés fenntartásához szükséges vérmennyiséget, így az érintett elveszíti a tudatát.
A két jelenség összefügg egymással, hiszen az infarktushoz - különösen annak kezdeti stádiumában - társulhat halálos ritmuszavar is, ami azonban ritka körülmények között genetikai alapon is előfordulhat. Mindkét esetben ismert tehát számos hajlamosító tényező, de valamennyiről máig sincs tudomása a szakorvosoknak.
A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részének kialakulása a szívet működtető elektromos hálózat kaotikus működésének eredménye. A szív pumpáló teljesítménye megszűnik, így az agy - és maga a szívizomzat is - vérellátás nélkül marad. Ilyenkor a beteg összeesik, nincs pulzusa és légzése.
További információk az újraélesztés helyes menetéről: Az eszköz nélküli újraélesztés pontos menete
Forrás: ÁNTSZ
[origo] egészség
