[origo] egészség 

Eddig ismeretlen tényezők a koleszterin-anyagcserében

Már régóta jól ismert, hogy a magas koleszterinszint hozzájárul a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások számának növekedéséhez (lásd például korábbi cikkünket: Életmódváltással tehetnénk a legtöbbet a szívbetegségek ellen). A vér koleszterinszintjét a sejtek koleszterinnel kapcsolatos anyagcsere-folyamatai szabályozzák, így akár a most azonosított, a sejtszintű szabályozásban résztvevő génekről is kiderülhet, hogy fontos szerepük van a vér magas koleszterinszintjének kialakításában és bizonyos betegségek létrejöttében.

A koleszterinre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint "kizárólagos bűnösre", holott a vegyületnek fontos szerepe van a sejtjeinket borító sejthártya felépítésében is: fontos tudnunk, hogy a zsírmolekulák 25%-át a koleszterin teszi ki. Normális szabályozás esetén a vér koleszterinszintje és a sejtek által felvett koleszterin mennyisége szorosan összefügg: a kutatók ezek alapján feltételezik, hogy a koleszterin vérbeli szintjének bonyolult szabályozási folyamataiban több, a koleszterinszintet meghatározó fehérje is döntő szerepet játszik.

Új gyógyszerek célpontjai is lehetnek a feltárt gének

A koleszterin-anyagcsere eddig ismeretlen tényezői egyben a koleszterinszintet csökkentő új gyógyszerek támadáspontjai is lehetnek. Ez azért is különösen fontos, mert a vér magas koleszterinszintje olyan összetett probléma, amelynek kezelése még most, napjainkban sem tökéletesen megoldott. Az anyagcsere-folyamatok hiányzó láncszemeinek azonosításához Heiko Runz és a Heidelberg Egyetem munkatársai először olyan sejtekben vizsgálták bizonyos gének működését, amelyekben mesterségesen alacsonyan volt tartva a koleszterin szintje.

"Az alacsony koleszterinszint éhessé teszi a sejtet, ez pedig olyan gének aktiválódásához vezet, amelyek lehetővé teszik a sejt vérből történő, fokozott koleszterinfelvételét" - mondta Runz. A kutatócsoport friss tanulmányában teljesen új megközelítésben vizsgálta a koleszterinszint-szabályozó folyamatokat. Olyan géneket kerestek, melyek a koleszterin-szabályozásban résztvevő, már ismert génekhez hasonlóan működnek. A lehetséges újabb szabályozó gének közül százat az úgynevezett RNS-interferencia módszerével vizsgáltak tovább. Az eljárás során apró RNS (ribonukleinsav) darabokat használnak a gének aktivitásának gátlására, ami lehetővé teszi a sejtek koleszterinszintjében történő változások pontos vizsgálatát.

Az újonnan azonosított gének a "rossz" koleszterinre is hatással lehetnek

Az új kutatási stratégiával 20 olyan gént sikerült feltérképezni, amelyek közvetlenül is befolyásolhatják a sejtek koleszterinszintjét, valamint az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) felvételét, amelyet az érelmeszesedésre való hajlamosító hatása miatt "rossz" koleszterinként tartanak számon. Az eredményeket alátámasztja az a megállapítás is, mely szerint az újonnan vizsgált egyik gén (a TMEM97) és a koleszterinszállítás szabályozóként már jól ismert NPC1 gén kölcsönhatása is megvalósul a folyamat során.

A kutatás során alkalmazott új módszerekkel valószínűleg még számos új, a koleszterin-anyagcsere szabályzásában résztvevő folyamat válhat felderíthetővé a jövőben. "A kóros koleszterinszint genetikai hátterére irányuló eddigi kutatások általában az érintett családok, illetve nagyobb betegpopulációk részvételével történtek. A koleszterinszint szabályozásért felelős molekulákkal kapcsolatos ismereteink viszont nagyrészt sejtkultúrákon végzett kutatásokon alapulnak. Az újabb eljárás - az RNS-interferencia - egyidejűleg is nagyszámú gén működésének feltérképezésére alkalmas, ami nemcsak hogy megkönnyíti a kutatásokat, de egyszerűbben meghatározhatóvá teszi a koleszterin-szabályozó molekulák szerepét mind az egészséges, mind pedig a beteg állapotok esetén" - tette hozzá Runz.

dr. Halmos Judit

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>