[origo] egészség 

Hasmenés a nyári szabadság alatt

Az ételmérgezések kórokozói többnyire széklettel szennyezett élelmiszerrel vagy ivóvízzel terjednek, de a tartósan magas hőmérséklet a nyers ételekben megtalálható mikroorganizmusok gyors szaporodását is kiválthatja. A nyári szezonban frissen fogyasztott, földön termelt, nem megfelelően tisztított zöldségeken is lehet többféle vírus vagy baktérium, amely ételmérgezéshez hasonló tüneteket okozhat (lásd például: Zöldsalátától is kaphatunk szalmonellát).

Ugyancsak különböző mikroorganizmusok juthatnak az ételbe akkor is, ha azokat nem megfelelően készítjük el, illetve helytelenül tároljuk. A napokban tapasztalható kánikulai időjárásban ez még inkább így van, ezért amíg a hőség tart, figyeljünk erre még fokozottabban! (A hasmenések megelőzéséről és a kezelési lehetőségekről lásd korábbi anyagunkat és a Táplálkozás rovat további cikkeit.)

A gasztroenteritisz az emésztőrendszer nyálkahártyájának gyulladása (bővebben lásd keretes anyagunkat), az ételmérgezés pedig ennek a kórképnek az egyik lehetséges oka. Az élelmiszerekben található gyulladáskeltő méreganyagok egyaránt származhatnak baktériumoktól vagy akár mérgező gombáktól is (elég, ha a nemrégiben hazánkban is előforduló fuzáriumfertőzésekre gondolunk, bővebben: Feljelentették a káros lisztet gyártó malmot). A gasztroenteritisz általánosságban tehát arra utal, hogy milyen betegsége van a betegnek, az ételmérgezés pedig arra, hogy hogyan kaptuk el ezt a betegséget.

A leggyakrabban vírusok vagy baktériumok okoznak bélgyulladást

A bélgyulladásnak számos kiváltó oka lehet, de leggyakrabban vírus- vagy baktériumfertőzés áll a betegség hátterében. A vírusok közül - ezek felelősek a gyermekkori gasztroenteritiszek körülbelül 35%-áért - főként az adenovírus-, a rotavírus-, a calicivírus-, a parvovírus-, az asztrovírus- és a norovírus-törzsek szerepelnek kóroki tényezőként (gyermekkorban a rotavírusok, felnőttkorban pedig a norovírusok tekinthetőek a vezető kóroknak). A vírusfertőzés legtöbbször a nem megfelelő táplálkozási higiénia miatt alakul ki: ilyen lehet például a kézmosás hiánya, főként a már beteg emberekkel való érintkezés után (megjegyzendő, hogy a kézmosási kultúra az egyébként civilizáltnak tekintett országokban sem tekinthető mindenhol megfelelőnek, lásd korábbi anyagunkat: Kézmosással előzhetjük meg a súlyos bélfertőzéseket).

A bakteriális eredetű bélgyulladások leggyakoribb kórokozói az Escherichia coli, illetve a Salmonella, a Campylobacter vagy ritkábban a Shigella fajok közül kerülnek ki. Egyes felmérések szerint a gyerekkori bélgyulladások körülbelül 10%-a az E. coli-fertőzés következtében alakul ki.

További, bélgyulladást okozó fertőző ágensek lehetnek egyes féregfajok és egysejtű paraziták is (utóbbira példa a Giardia lamblia nevű faj). A felsorolt okokon kívül különféle kemikáliák, nehézfémek (például ólom, higany), gyógyszerek (antibiotikumok, aszpirin, koffein, szteroidok, hashajtók) hatására is kifejlődhet a gyomor-bélrendszert érintő enyhébb vagy komolyabb gyulladás.



Bár a gasztroenteritisz az egész világon elterjedt (becslések szerint világszerte 5-10 millió ember halálért tehető felelőssé évente), emellett minden rasszban és minden életkorban előfordul, mégis vannak emberek, akiket sokkal inkább fenyeget a betegség veszélye. A bölcsődések, óvodások, otthonokban élő idős emberek között például igen gyakran jelentkezik a kórkép. A rossz életkörülmények és higiénia, valamint a különböző kulturális szokások is egyaránt fontos kockázati tényezők. A betegség ott is könnyen felüti a fejét, ahol sok ember gyűlik össze (például iskolák, kollégiumok, utazási csoportok, táborok). A fejlődő országokba utazó vagy azokon átutazó turisták szintén nagy veszélynek vannak kitéve, ha nem ügyelnek oda a higiéniára, különösképp az étkezések során.

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>