Egy 10 európai ország népességét vizsgáló nemzetközi allergológiai felmérésből kiderült, hogy Magyarország lakosságának mintegy 60 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére. A klímaváltozástól a kutatók a parlagfű rohamos európai térhódítását várják, ezért egy páneurópai megfigyelőrendszer létrehozását sürgetik.

Ajánló
Korábban:
Nyirokcsomóba adott injekció szénanátha ellen
Immunterápiával enyhíthető a gyermekkori szénanátha és asztma
Új magyarázat az allergiás reakciók hirtelen felerősödésére
Kapcsolatot találtak a gyermekkori elhízás és az allergia között
Az allergia kialakulásában kulcsfontosságú génváltozatot azonosítottak
Interaktív ajánló
Animáció az allergiás reakció kialakulásáról
Pirulapatika
A Globális Allergia és Asztma Európai Hálózatának (GA2LEN) kutatói által végzett vizsgálatban 10 európai országból 2000 személy szűrését végezték el az úgynevezett Prick teszttel (bőrteszt). Az eredmények sokkal komolyabb problémára hívják fel a figyelmet, mint az várható volt: egyre több és több európai fog parlagfűallergiában szenvedni - olvasható az Englemed beszámolójában.
Dr. Torsten Zuberbier, a berlini Charité egyetem allergológus professzora szerint Észak-Amerikában legtöbbször a parlagfű felelős a szénanátha (allergiás rhinitisz) kialakulásáért, mostanáig azonban csak néhány európai régió volt érintett. "A parlagfűre való érzékenység egyértelműen 2,5 százalék felett van, ami jelenleg a magas előfordulást jelző határérték" - mondja Dr. Zuberbier.
A pozitív bőrteszt még nem jelent minden esetben kifejlődő allergiát. A szenzitivizált egyének, tehát azok, akiknek bőrtesztje érzékenységet mutat, életük során viszont nagyobb valószínűséggel lesznek allergiások. A nemzetközi vizsgálat szerint a lakosság érintettsége Magyarországon a legnagyobb: hazánkban a népesség 58-60 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére.
"A tanulmány kihangsúlyozza a parlagfű pollenjének terjedését és a növény európai térhódítását: ha figyelembe vesszük a klímaváltozási folyamatokat, a vegetáció további változását jósolhatjuk, ezért a GA2LEN páneurópai megfigyelőrendszer létrehozását sürgeti, amely a szenzitivizációban bekövetkező változásokat megfelelően monitorozná, és összehangolt ellenintézkedések elindítására adna lehetőséget" - mondta a professzor.
Európában már most is a lakosság 30 százaléka szenved valamilyen allergikus megbetegedésben, 2010-ben pedig várhatóan minden második embert érint majd a probléma.
Bár a legmagasabb napi pollenkoncentrációs értékeket évek óta szeptember első hetében rögzítik, már augusztus elején elindul a parlagfű pollenszórása. Alacsony koncentrációban már idén is minden állomáson regisztrálták, a pollen mennyisége Mosdóson és Pécsett egy-egy napon pedig már elérte a magas, illetve a közepes koncentrációt is. Hazánkban a legmagasabb napi koncentrációt már két éve Nyíregyházán regisztrálják: ennek értéke 2008-ban 1015 db pollen/légköbméter volt. Ugyanakkor a parlagfűre különösen allergiások már 10 db/légköbméter koncentráció esetén szenvednek az allergia tüneteitől, 30 db/légköbméter pedig már minden parlagfűre érzékenynél tüneteket okoz.
Az 2008-as parlagfű-szezont értékelő ÁNTSZ jelentésből kiderül, hogy az előző két évhez képest 2008-ban jelentősen emelkedett a pollenterhelés. A meleg csapadékos nyár kedvez a növények növekedésének, így az idei évben várhatóan szintén kiemelkedő pollenkoncentrációkkal kell majd szembesülnünk. Érdemes tehát figyelni a polleninformációs szolgálatok heti jelentéseit, és az allergiásoknak célszerű mielőbb elkezdeni a megelőző kezelést. Az aktuális pollenhelyzet és az öt napos előrejelzés elérhető rovatunk allergiás megbetegedésekkel foglalkozó oldaláról, ahol a térképre kattintva naponta nyomon követheti a parlagfű és más allergén növények pollenkoncentrációjának változásait. A parlagfűről, a parlagfű-allergia tüneteiről illetve kezeléséről korábbi cikkünkben olvashat részletesen.








