A Lancet című tekintélyes orvosi folyóirat legújabb, július 8-i számában megjelent tanulmány szerint, a gazdasági világválság hatására növekedhet az öngyilkosságot választók, illetve az emberölés áldozataivá válók száma, amennyiben a kormány nem tesz lépéseket a munkahelyek megőrzése érdekében.

Ajánló
Megbetegíthet a munkanélküliség: a gazdasági válság hatása az egészségre
A rovat legfrissebb cikkei
Jótékonyan hat a szülői buzdítás a gyermekek sportolási kedvére
Újabb megvilágításban a depresszió génjéről
Egészségdíj: divatba hoznák az egészséges életmódot
Reprezentatív egészségfelmérés kezdődött Magyarországon
Nyári szünet: tanácsok a hiperaktív gyermekek kezeléséhez
Izmaink bioritmusa: tippek a reggeli, a délutáni és az esti edzéshez
Még a zsírdús táplálkozás mellett is jótékony hatású lehet a testedzés
A tanulmány rámutat arra, hogy a kormánynak lényeges szerepe lehet a halálesetek megelőzésében, a munkahelyek megtartására, valamint a munkanélküliek hatékony és gyors munkába állítására irányuló intézkedésekkel. Számításaik szerint az "aktív munkaerőpiaci program", melynek egy főre jutó költsége 190 USD körül lenne, jelentősen csökkenthetné a gazdasági válság áldozatainak számát. Az Egyesült Királyságban jelenleg az egy főre eső éves munkaerőpiaci támogatás összege kb. 91 angol font (150 USD). A kutatók szerint, a válság hatására - a legpesszimistább becslések szerint - akár 290-el is megnőhet az öngyilkosságok száma az országban.
"A pénzügyi krízis rengeteg hétköznapi ember számára jelent nehézséget, de ez nem kerül feltétlenül az életükbe" - állítja a kutatás vezetője, David Stuckler társadalomorvostani szakember. "Eredményeink szerint az "aktív munkaerőpiaci program" nem csak a gazdaságot élénkíti, hanem emberéleteket is menthet" - mondta Stuckler.
A kutatók átvizsgálták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisát az 1970-2007 közötti időszak halálozási adataira vonatkozóan, különös tekintettel a harminc vezető halálokra. Eredményeiket összevetették a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkanélküliség nyilvántartási statisztikáival, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak szociális támogatási adataival. A vizsgálatban figyelembe vették az egyes országok eltérő halálozási adatait, az emberek korábbi munkaerőpiaci helyzetét és a népesség öregedéséből származó eltéréseket is.
Korábbi, országonként végzett kutatások vegyes eredményeket hoztak, így például Svédországban nem találtak összefüggést a pénzügyi válság és az egészségügyi állapot között, miközben az USA-ban és Spanyolországban negatív hatásokat írtak le. A kutatók szerint minél erősebb egy adott ország szociális hálója, és hatékonyabb az aktív munkaerőpiaci programja, annál kevesebb emberéletet fog követelni a válság.
A vizsgálat egyik korlátja, hogy a teljes népességet vizsgálja, miközben akár erős szociális hálóval rendelkező országokban is vannak olyan hátrányos helyzetű csoportok (például emigránsok, menekültek), akikre aránytalanul nagy teher nehezedik a válság következtében. Emellett a Közép- és Kelet-Európai EU tagországokban a magasabb munkanélküliség és a szociális háló is kevesebb biztonságot nyújt.
A kutatók becslése szerint az Európai Unióban a munkanélküliség 3 százalékos emelkedése akár 2,4 százalékkal is megnövelheti az öngyilkosságok számát a 64 éves kor alatti népességben, miközben a halálos közlekedési balesetek számának egyidejű, 4,2 százalékos csökkenése várható. Megfigyelhető, hogy a munkanélküliek halálozási kockázata, az öngyilkosságok miatt kétszerese a dolgozókénak, miközben a recesszió idején, az emberek szívesebben választják a gyaloglást és a tömegközlekedést, így csökkentve a közúti balesetek és a halálozás mértékét.
"Az elemzés szerint a kormányzatok az emberek munkába állásának támogatásával hatékony segítséget nyújthatnak, emellett az általános gazdaságélénkítő intézkedések is sok emberéletet menthetnek meg a válság idején - emelte ki Sanjay Basu, a Californiai Egyetem munkatársa.
[origo] egészség








