Nyálteszttel is megállapítható lenne a koraszülésre való hajlam
2009. július 30., csütörtök, 16:00
A londoni King's College és a University College London kutatói megállapították, hogy összefüggés van a nyálból kimutatható alacsony progeszteronszint és a szülés korai megindulása között. A felfedezés megteremti a lehetőségét annak, hogy egy egyszerű és beavatkozásmentes teszttel megállapítható legyen, mely kismamák számíthatnak a szülés korai megindulására. A megfelelő megelőző kezelés alkalmazásával a jövőben sok kisgyermek kerülhetné el a koraszülöttséggel járó egészségügyi kockázatokat.
Összefügghet a túl kevés progeszteron és a koraszülés

Ajánló

Magzati diagnosztika

Nyári utazások és terhesség:

mire figyeljünk kiemelten?

Mire figyeljünk és mi az, amit feltétlenül kerüljünk?

A rovat legújabb cikkei:

Pontosabban diagnosztizálható a meddőség egyik lehetséges oka

Fejleszteni kell a koraszülött-ellátást biztosító hazai centrumokat

Egyes esetekben skizofréniát okozhat a terhesség alatti influenza B fertőzés

Terhesség 35 felett: egészséges anyák, egészséges gyermekek

Az első három trimeszter:

Az első trimeszter: életmód és párkapcsolat

A második trimeszter: fejlődési szakaszok és élettani változások

A harmadik trimeszter: a szülés előtt álló pár próbatételei

Családtervezés

A terhesgondozás során elvégzendő vizsgálatok

Terhesgondozás

Mikor kezdődik a családtervezés?

A kutatócsoport Lucilla Poston professzorasszony vezetésével mutatta ki, hogy azoknak a kismamáknak a nyálában, akik koraszülött gyermekeket hoznak világra, már a terhesség 24 hetétől jól érzékelhetően alacsony a progeszteronszintje, ami a terhesség későbbi szakaszaiban sem indul a normálisnak tekinthető mértékben emelkedésnek (a progeszteron a menstruációs ciklus szabályozásában is szerepet játszó női nemi hormon). A progeszteront a terhesség ideje alatt a méhlepény termeli nagy mennyiségben: a hormon elsődleges feladata, hogy megakadályozza a méhösszehúzódásokat.

A kutatók egy már zajló, a koraszülés megelőzési lehetőségeit kutató randomizált klinikai vizsgálat keretében gyűjtötték be a kismamák nyálmintáit. A vizsgálatban résztvevő 92 kismama anamnézise a koraszülés emelkedett rizikóját mutatta. A kismamáktól a terhesség 24. és 34. hete között hetente vettek nyálmintát. Az eredmények szerint azoknak a kismamáknak a progeszteronszintje, akiknek szülése a 34. hét előtt indult meg, már a 24. héttől kezdődően statisztikailag is kimutatható mértékben alacsonyabb volt, mint azoké, akik a megfelelő időben, vagyis a 37. hét után hozták világra gyermeküket - olvasható a King's College London sajtóanyagában.

Fokozottabb lehet a bakteriális fertőzések esélye

A szerzők rámutatnak, hogy a progeszteron ismert gyulladáscsökkentő hatásáról is, ezért elképzelhető, hogy az anyai szervezet alacsony progeszteronszintje nem véd megfelelően a bakteriális fertőzésektől, amelyek egyébként egyértelműen felelőssé tehetőek a koraszülésért. Az eredmények tükrében a kutatók úgy vélik, hogy a nyál progeszteronszintje a koraszülésre való hajlam és a koraszülés kockázatának jó előrejelzője lehetne.

A koraszülöttek - azok a gyermekek, akik a 37. hétnél korábban jönnek világra - között magasabb a csecsemőkori halálozás mértéke, és annak a valószínűsége is, hogy fogyatékossággal fognak élni. A legmagasabb kockázatnak a 34. terhességi hét előtt születettek vannak kitéve: feltételezhető, hogy a szülés ennyire korai megindulása mögött más okok állnak, mint amelyek a 34-37. hét közötti világrajövetelért felelősek.

Egyelőre nem létezik hasonló teszt

Jelen pillanatban nem áll az orvosok rendelkezésre olyan teszt, amellyel megállapítható lenne, hogy melyik kismamát fenyegeti a koraszülés. Ha ez idejében felismerhető lenne, a veszélyeztetett kismamákat szteroiddal kezelve elősegíthető lenne a magzat tüdejének kifejlődése, ami lehetővé tenné, hogy az újszülött baba önállóan lélegezzék és ne legyen lélegeztetésre szorulva. Jelenleg több olyan klinikai vizsgálat is zajlik, amelyben azt vizsgálják, hogy progeszteronpótlással kitolható-e a terhesség időtartama olyan kismamákban, akik egyébként koraszülött gyermekeket hoznának világra. Ha a progeszteronpótló kezelés hatásosnak bizonyulna, a veszélyeztetettség korai felismerésével még időben megkezdhető lenne a kezelés.

"A nyál vizsgálata igen egyszerű, nincs szükség tűre, vagy vérmintára sem. Csodálatos lenne, ha a jövőben a kismamák nyálmintájából megmondhatnánk, hogy vélhetően mely anyukának kell majd szembenéznie a túlságosan korai koraszüléssel. Jelenleg éppen egy a mostaninál sokkal nagyobb klinikai vizsgálatot tervezünk, hogy megerősítsük eddigi eredményeinket" - mondta Poston.

A koraszülések előrejelzésének hazai helyzete

"A koraszülés előfordulási gyakoriságának visszaszorításában az elmúlt 50 évben nem sikerült átütő eredményt elérni. Ezért minden olyan tudományos eredmény fontosnak számít, ami előrelépést sejtet ezen a területen" - mondta el rovatunk kérdésére Dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője.

A progeszteronnak a terhesség megmaradásában játszott szerepe régóta ismert, gyógyszer formájában azonban korábban nem volt elérhető olyan készítmény, ami valóban hatásos lett volna a vetélés és a koraszülés megelőzésében. Csak az elmúlt néhány évben került a piacra a klinikai gyakorlatban is jól használható tablettás és injekciós készítmény.

"A vetélés és a koraszülés veszélyére az egyéni kórelőzményen kívül a várandós panaszai alapján tudtunk eddig következtetni. Az ultrahangos technika fejlődésével még pontosabban lehetett a veszélyeztetett terheseket kiválasztani a 20. terhességi hét körül rutinszerűen elvégzett méhnyakhossz és méhnyaktágasság mérésével. Ugyancsak hasznos lehet ilyenkor a méhet ellátó főverőér áramlásvizsgálata. A legújabb londoni tanulmány még egyszerűbb szűrési módszert kínál, és reméljük, hogy a kiterjesztett vizsgálatok is megerősítik majd a teszt koraszülés-megelőzésben történő használhatóságát" - tette hozzá a szakember.
Fejleszteni kell a koraszülött-ellátást biztosító hazai centrumokat

A csecsemőhalandóság mértéke hazánkban jelenleg "elfogadható" szinten van: a perinatális halálozás - a terhesség 28. hetétől a megszületés utáni 7. életnapig tartó időszakban bekövetkezett magzati, illetve csecsemőhalálozás - például jelentősen javult az elmúlt 20 évben. A koraszülések gyakorisága ezzel szemben gyakorlatilag nem csökkent ebben az időszakban, így feltétlenül indokolt a koraszülött-ellátást biztosító Perinatális Intenzív Centrumok mielőbbi fejlesztése, amelynek tényét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat legújabb vizsgálatai is alátámasztották. Ezen belül természetesen a műszerállomány korszerűsítése is elengedhetetlen.

A koraszülések továbbra is viszonylag magas hazai száma miatt az Egészségügyi Minisztérium is támogatja a fejlesztéseket: a minisztérium szakemberei a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumot kérték fel rá, hogy tegyenek javaslatot és határozzák meg a szükséges korszerűsítések tartalmát és irányát. A kollégium ennek értelmében idén májusi ülésén az EüM képviselőjének jelenlétében állapodott meg a pénzügyi támogatások mértékéről és forrásairól.

A hatékonynak szánt intézkedések mellett természetesen a humánerőforrás-fejlesztés is kiemelt feladat, amelyet rövid távon nyilvánvalóan nem lehet megoldani. Kiemelendő azonban, hogy a perinatális intenzív centrumokban jelenleg dolgozó orvosok, nővérek és a többi egészségügyi szakdolgozó szakmai tudása nemzetközi összehasonlításban is kiválónak minősül - írta az ÁNTSZ korábbi közleménye.

A magas koraszülött arány további javítása a korszerű és jól szervezett terhesgondozási munka javításával, az egészségfejlesztéssel és a prekoncepcionális gondozás hatékony működtetésével lenne biztosítható.
Az új eredményeket a nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati szaklapban (BJOG) publikálták.

[origo] egészség





A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0931/595285/