Bélgyulladás és vastagbélrák: a szakszerű gondozás hosszú távon is életmentő
2009. augusztus 3., hétfő, 14:00
Egy svéd tanulmány szerint bár az utóbbi évtizedekben nem csökkent a vastagbélrák előfordulási gyakorisága, számottevően mérséklődött a daganat okozta halálozás gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek körében.

Ajánló

Bélbetegségek

Fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség

Vastagbéldaganat

Crohn-betegek étrendje

A rovat legfrissebb cikkei

Védőoltásokkal lehetne leküzdeni a komolyabb hasmenéses járványokat

A probiotikumok is segíthetnének testsúlyunk megőrzésében

Akár súlyos bélgyulladást is okozhatnak a nyári ételmérgezések

Teszt

Vastagbélrák rizikóteszt

Kockázatelemzés

Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás

Ismert, hogy az úgynevezett gyulladásos bélbetegségek (Inflammatory Bowel Desease = IBD) - ezek közül is elsősorban a fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa) - hajlamosítanak a vastagbélrákra. S. Söderlund és munkatársai azt vizsgálták, vajon az elmúlt 40 év során a kezelésben bekövetkező előrelépések csökkentették-e a daganat kialakulásának kockázatát a kérdéses betegcsoportban. 1954 és 1989 között összesen 7607 IBD-s betegséget diagnosztizáltak, közülük 188 betegnél alakult ki a vastagbélrák. Az átlagnépességhez viszonyítva az IBD-ben szenvedő betegek körében kétszer gyakrabban fordult elő vastagbélrák, és a daganat okozta halálozás is kétszeres kockázattal járt.

A tanulmány szerint minden vizsgált IBD-altípus (Colitis ulcerosa, Crohn-betegség, teljes vastagbélre kiterjedő Colitis ulcerosa) nagyobb kockázatot jelentett a daganat kialakulására, ha régebben állt fenn a bélbetegség: 10, 20, 30 éve diagnosztizált bélbetegség esetén az előfordulás 1, 1.5, illetve 2.7 százalék volt. Az összefüggés az egész vastagbélre kiterjedő Colitis ulcerosa esetén volt a legszembetűnőbb, ettől függetlenül is ez az altípus jelentette a daganatkialakulás szempontjából a legnagyobb kockázatot. Gyakrabban alakult ki a rosszindulatú daganat a Colitis ulcerossában szenvedő betegek körében, mint a Crohn-os betegek között.

Nem volt statisztikai különbség a daganat előfordulási gyakoriságában abban a tekintetben, hogy melyik évtizedben (1960 és 1969, 1970 és 1979, 1980 és 1989, és 1990 és 1999 között, vagy 2000 és 2004 között) diagnosztizálták az IBD betegséget. Ugyanakkor, az átlagnépességhez viszonyítva az IBD-s betegek 1960-ban tapasztalható ötszörös többletkockázata mérséklődött az utóbbi évekre: a 2000 és 2004 közötti időszakban már csak kétszeres többletkockázatot jelentett az IBD a daganat kialakulása szempontjából. Jelentősen csökkent a daganat okozta halálozás az 1960-tól 2004-ig terjedő időszakban. A legkockázatosabbnak bizonyuló, az egész vastagbélre kiterjedő fekélyes vastagbélgyulladás talaján kialakult vastagbélrák okozta halálozás is jelentősen - harmadára - csökkent a vizsgált időszak alatt.

Összességében, Söderlund és munkatársainak tanulmánya szerint az IBD-ben szenvedő betegek körében a vastagbélrák kialakulásának kockázata nem változott az elmúlt 40 év alatt, ugyanakkor a daganat okozta halálozás jelentősen csökkent. Ennek hátterében valószínűleg a betegek szoros utánkövetése, a gyakran végzett vastagbéltükrözés, és ennek köszönhetően a daganat korai stádiumban történő felismerése állhat.

[origo] egészség




A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0932/003319/