A kórházból hazatérő család élete a szülés előtti helyzethez képest gyökeresen megváltozik. Az új kis jövevény számos olyan próbatétel elé állítja a szülőpárost, ami nagy fokú rugalmasságot igényel, illetve a korábbi elvek, nézőpontok újragondolását teszi szükségessé. Az első hat hétben, vagyis a gyermekágyas időszak alatt általában kialakulnak azok az alapok, amelyek szerint a kibővült család működni kezd. Mire kell ebben az időszakban figyelni? Hogyan fejlődik a baba? Mi zajlik az édesanyában és hogyan érinti mindez a családot? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ cikksorozatunk legújabb részében.
A szülés utáni első napok
Ajánló
Nyári utazások és terhesség:
mire figyeljünk kiemelten?
Mire figyeljünk és mi az, amit feltétlenül kerüljünk?
A rovat legújabb cikkei:
A császármetszés valóban kockázatosabb, ha túl korán végzik
Nyálteszttel is megállapítható lenne a koraszülésre való hajlam
Pontosabban diagnosztizálható a meddőség egyik lehetséges oka
Fejleszteni kell a koraszülött-ellátást biztosító hazai centrumokat
Egyes esetekben skizofréniát okozhat a terhesség alatti influenza B fertőzés
Terhesség 35 felett: egészséges anyák, egészséges gyermekek
Az első három trimeszter:
Az első trimeszter: életmód és párkapcsolat
A második trimeszter: fejlődési szakaszok és élettani változások
A harmadik trimeszter: a szülés előtt álló pár próbatételei
Családtervezés:
A terhesgondozás során elvégzendő vizsgálatok
Terhesgondozás:
A kórházi tartózkodás alatt a kismama szervezetét elsődlegesen a tejelválasztásra kell felkészíteni. A sok folyadék bevitele, a megfelelő, természetes rostokat tartalmazó táplálkozás, a szülés utáni fizikai állapothoz igazított séta vagy mozgás mind-mind segíthetnek abban, hogy a kismamának mielőbb beinduljon a tejtermelése. Mivel a szoptatás manapság társadalmilag általánosan elvárt jelenség, sokan szoronganak attól, vajon tényleg sikerül-e majd szoptatni újszülöttjüket. Fontos tudni, hogy a túlzott aggódás, de a kimerültség és az anyaságtól való félelem is gátolják a tej termelődését, tehát minél oldottabb és kipihentebb a mama, annál nagyobb esélye van rá, hogy teje már korán meginduljon.
A tejbelövellés normál esetben általában a szülést követő 2-4. nap indul be, de még a 4. tejmentes napnál is felesleges izgulni, hisz a kicsinek a kezdeti időszakban nincs szüksége élelemre (a folyadékpótlás pedig megoldható). A szoptatást elősegíti, ha az újszülöttet az édesanya rendszeresen mellre teszi akkor is, ha tej gyakorlatilag még nem is jön melléből. Egyrészt a baba szopása stimulálja a tejtermelést, másrészt pedig már a mellből szivárgó pár csepp előtej is rengeteg immunanyagot tartalmaz, amit a pici szervezete azonnal magába épít. A tejtermelés valódi megindulása pár óra alatt zajlik le: az édesanya először csak a mell feszülését érzi, majd emlői hirtelen megtelnek anyatejjel. Ilyenkor a mellgyulladás megelőzésének érdekében ajánlatos a babát minél többször szoptatni, a feszülést okozó többlet tejet lefejni, illetve a mellett borogatással vagy masszírozással lazítani. A kezdeti nehézségek után a kereslet és a kínálat általában hamar egyensúlyba jönnek, és a legtöbb mama a kórházat már úgy hagyja el, hogy igény szerint tudja szoptatni újszülött kisgyermekét. Türelem: a gyermekágyas időszak végére a legtöbb anyuka már annyira ismeri babája ízlését és reakcióit, hogy tudja, milyen ételeket fogyasztva ízlik neki az anyatej, illetve mi az, amit a kicsi elutasít; meg tudja állapítani, mely ételektől hogyan alakul a gyermek hasfájása, széklete; illetve valószínűleg már azt a sírást is képes megismerni, amivel a pici az éhséget jelzi.
Ha az újszülött besárgul
Az első pár nap alatt az újszülöttek gyakran "besárgulnak“, ami azt jelenti, hogy bőrük sárgás árnyalatú lesz. Aggodalomra azonban nincs ok: az újszülött anyagcseréjének külső élethez való természetes alkalmazkodásáról van szó. Ajánlott ilyenkor minél több folyadékot adni a picinek, illetve súlyosabb mértékű sárgaság esetén az orvos dönthet úgy is, hogy a babát rövid ideig kék fényt sugárzó inkubátorba teszi. Bár az inkubátor szó a legtöbb kismamában szorongást kelt, gondoljunk arra, hogy a kezelés a pici érdekében történik, és csak rövid ideig tart. Az édesanyának érdemes ilyenkor is a baba mellett maradnia, mert jelenléte az újszülött számára nyugtató hatású.
Az első pár nap alatt az újszülöttek gyakran "besárgulnak“, ami azt jelenti, hogy bőrük sárgás árnyalatú lesz. Aggodalomra azonban nincs ok: az újszülött anyagcseréjének külső élethez való természetes alkalmazkodásáról van szó. Ajánlott ilyenkor minél több folyadékot adni a picinek, illetve súlyosabb mértékű sárgaság esetén az orvos dönthet úgy is, hogy a babát rövid ideig kék fényt sugárzó inkubátorba teszi. Bár az inkubátor szó a legtöbb kismamában szorongást kelt, gondoljunk arra, hogy a kezelés a pici érdekében történik, és csak rövid ideig tart. Az édesanyának érdemes ilyenkor is a baba mellett maradnia, mert jelenléte az újszülött számára nyugtató hatású.
Anyatej vagy tápszer?
Bár az anyatej optimális mennyiségben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat és immunanyagokat, amikre az újszülöttnek szüksége van, mégis fontos, hogy azok a mamák se legyenek elkeseredve, akik akár saját, akár babájuk betegségéből kifolyólag nem szoptathatnak, vagy egyszerűen nem indul be tejtermelődésük. Az emberiség történetében soha nem kapott még újszülött olyan ideálisan összeállított anyatejet helyettesítő tápszert, mint napjainkban, másrészről pedig az újszülött esetében sokkal fontosabb a "lelki táplálék“, mint az elfogyasztott étel. Csak egy nyugodt, kiegyensúlyozott mama tudja megadni gyermekének azt a fajta stabilitást és biztos hátteret, amire a picinek a legnagyobb szüksége van. Ehhez viszont túl kell lépni a szoptatási kudarcon, és megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel a tápszeres etetés is intimebb lehet: a kismama csupasz mellén is etetheti a babáját cumisüvegből, a szemkontaktust ugyanúgy keresheti vele etetés közben, mint egy szopó csecsemővel, valamint a simogatás, becézgetés, vagyis a taktilis (bőrt érintő) és a verbális (szóban történő) kommunikáció is alapvető tényezői az intimitás kialakulásának. Fontos, hogy a tápszeres csecsemő anyukája tudja magáról: attól, hogy nem melléből szoptatja kicsinyét, ő még kiváló anyuka!
Bár az anyatej optimális mennyiségben tartalmazza mindazokat a tápanyagokat és immunanyagokat, amikre az újszülöttnek szüksége van, mégis fontos, hogy azok a mamák se legyenek elkeseredve, akik akár saját, akár babájuk betegségéből kifolyólag nem szoptathatnak, vagy egyszerűen nem indul be tejtermelődésük. Az emberiség történetében soha nem kapott még újszülött olyan ideálisan összeállított anyatejet helyettesítő tápszert, mint napjainkban, másrészről pedig az újszülött esetében sokkal fontosabb a "lelki táplálék“, mint az elfogyasztott étel. Csak egy nyugodt, kiegyensúlyozott mama tudja megadni gyermekének azt a fajta stabilitást és biztos hátteret, amire a picinek a legnagyobb szüksége van. Ehhez viszont túl kell lépni a szoptatási kudarcon, és megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel a tápszeres etetés is intimebb lehet: a kismama csupasz mellén is etetheti a babáját cumisüvegből, a szemkontaktust ugyanúgy keresheti vele etetés közben, mint egy szopó csecsemővel, valamint a simogatás, becézgetés, vagyis a taktilis (bőrt érintő) és a verbális (szóban történő) kommunikáció is alapvető tényezői az intimitás kialakulásának. Fontos, hogy a tápszeres csecsemő anyukája tudja magáról: attól, hogy nem melléből szoptatja kicsinyét, ő még kiváló anyuka!
- A szülés utáni első napok
- Az első hat hét
- Családdá válás a mindennapokban
