2009. szeptember 8., kedd, 13:10
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkárát, Dr. Bikfalvi Istvánnét kérdeztük a hazai és a nemzetközi ásványvíz-fogyasztási szokásokról és az ásványvizekkel kapcsolatos érdekességekről.
Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett az egy főre jutó éves ásványvízfogyasztás. Az ásványvíz Magyarországon is bekerült az alapvető élelmiszerek közé, melyet a társadalom széles rétegei fogyasztanak. Míg a kilencvenes évek elején egy átlagos magyar 3-4 liter ásványvizet fogyasztott évente, 2007-ben és 2008-ban ez a mennyiség már 105/liter/fő/év volt. Egyébként a legmagasabb egy főre jutó ásványvízfogyasztással Olaszország büszkélkedhet, az átlagos olasz 180-190 liter ásványvizet is megiszik évente. Magyarországon további évenkénti 3-4 százalékos fogyasztás-növekedéssel számolunk. A szomszédos országok ásványvízfogyasztása a miénkhez hasonló: Ausztriában körülbelül 110 liter, Belgiumban, Spanyolországban és Svájcban mintegy 120 liter, Franciaországban pedig 150 liter fogy a frissítő nedűből.
Milyen ásványvizet kedvel a magyar fogyasztó?
Magyarországon sok fajta, 45-50 különféle magyar ásványvíz, és emellett 10-15 külföldi ásványvíz van forgalomban. Ebből a választékból mindenki megtalálhatja a leginkább ízlésére valót. Általában úgy gondoljuk, hogy a víz ízetlen, ez azonban egyáltalán nem így van, erről mindenki meggyőződhet, ha próbaképp megkóstol néhány különböző ásványvizet. Az ásványvíz ízét - mely a semlegestől egészen a karakteres ízig terjedhet - nagyban befolyásolja a benne oldott ásványi anyagok mennyisége és minősége. Hazánk bővelkedik mérsékelt (500-600 milligramm/liter), közepes (~1000 milligramm/liter) és magas (1500 milligramm/liter feletti) ásványi anyag tartalmú ásványvizekben.
Érdekes, hogy Magyarországon - és ezenkívül még például Ausztriában, Németországban, Svájcban és Szlovéniában is - a szénsavas ásványvizek a kedveltebbek, míg a latin fogyasztók - Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - a szénsavmentes ásványvizet részesítik előnyben. Ez elsősorban úgyszintén ízlés és szokás dolga, az egészséges fogyasztó bármely ásványvízből kedvére választhat és tetszőleges mennyiségben fogyaszthat.
Mi az ásványvíz legfontosabb jellemzője, illetve jelzője?
Ez természetesen nem más, mint a természetesség! Az ásványvizek természetesek és eredendően tiszták, ezért nem szabad és nem is kell őket kezelni, tisztítani. Ezenkívül az ásványvíz nem tartalmazhat idegen anyagot és összetétele is állandó kell legyen. Az egyetlen anyag, amelyet hozzáadhatunk az ásványvizekhez a szén-dioxid, vagyis az a gáz, amely a "buborékokban" van. Egyébként a természetes ásványvizek sokszor maguk is tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségben szénsavat, ami nem más mint a szén-dioxid és a víz reakciójából képződő enyhe sav. Sokan emiatt az enyhe savasság miatt érzik frissítőbbnek a szénsavas ásványvizeket.
Magyarország akár ásványvíz-nagyhatalom is lehetne. Mennyi ásványvizet exportálunk illetve importálunk?
Magyarország egyaránt kevés ásványvizet exportál és importál. Ennek oka, hogy az ásványvizet - a kinyerés helyén - palackozni kell, ezért a szállítási költségek ugyanolyan magasak, mintha például whiskyről lenne szó, a termékek árában pedig értelemszerűen nagyságrendnyi különbség van.
A palackozás környezetvédelmi problémát is felvet, hogyan viszonyulnak ehhez a problémához?
Az, hogy a műanyagpalackok révén hulladék keletkezik, még nem jelenti azt, hogy ennek szemétté kell válnia. Sokat költünk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtést fejlesszük. A legkívánatosabb egy olyan szelektív hulladékgyűjtő rendszer kifejlesztése lenne, amely közvetlenül a háztartásoktól szállítja el a szelektált hulladékot. Igaz, hogy a PET- palackokból egyelőre nem készül újra PET-palack - bár ezt a különlegest technológiát is kifejlesztették már - számos egyéb termék, például akár ruhák és paplanok előállítására is felhasználható a PET-göngyöleg.
(x)
