Több boldogsághormon szabadul fel a közös edzés során, mintha ugyanazokat a feladatokat egyedül végezzük - állapították meg az Oxford Egyetem kutatói a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Ajánló
Kapcsolódó anyagaink:
Nem biztos, hogy a több edzés a jobb
Izmaink bioritmusa: tippek a reggeli, a délutáni és az esti edzéshez
Még a zsírdús táplálkozás mellett is jótékony hatású lehet a testedzés
A kísérlet alanyai 45 percig eveztek egy virtuális hajóban egyedül vagy hatos csoportban, ami előtt és után is mérték fájdalomtűrésüket. A mozgás mindkét esetben javította a tűrőképességet, ám a csoportos mozgást követően jellemzően jobban állták a fájdalmat, ami azt jelzi, hogy ekkor lényegesen több endorfin szabadult fel a szervezetükben.
A kutatók úgy vélik, a közös tevékenység a nagyobb mennyiségű boldogsághormon-kibocsátáson keresztül befolyásolja a közösségi összetartozás érzését is. Ezt a jótékony hatást válthatják ki a vallási szertartások, az együttes tánc és a nevetés is - tették hozzá a szakemberek BBC hírportálja által ismertetett tanulmányban.
Mit tesz a hosszú távú edzés az agyunkkal? Elizabeth Gould egy kísérletében patkányokon bizonyította, hogy ha azok órákon át mókuskerekeznek, stresszhormonszintjük (kortizol) nő, és ezzel párhuzamosan agyukban csökken az új idegsejtek létrejötte. Ez viszont ellentmondott a régebbi vizsgálatok eredményeinek, melyek szerint a testmozgás csökkenti a stresszhormonok (köztük a kortizol) szintjét a vérben. Igen ám, de ezeket az eredményeket csoportosan "edző" patkányoknál kapták - Gould pedig ketrecükben magányosan élő patkányokat vizsgált.
Gould a saját eredményeiből arra következtetett, hogy a magányos-társas faktor nagymértékben befolyásolja a mozgás hatásait. Következő kísérletében ezért már csoportosan mókuskerekeztek a rágcsálók. Az eredmények igazolták Gouldot: a csoportos testmozgás éppen hogy felgyorsította az új idegsejtek keletkezését az agyban. Mások jelenléte tehát semlegesíti az edzés negatív hatásait, így csak a pozitívak jutnak érvényre. Elképzelhető, hogy mindez az emberre is igaz lehet, feltéve, hogy éppen nem versengünk egymással.
A kutatás részleteit korábbi cikkünkben olvashatják.








