Bizonyára minden dohányos és exdohányos elgondolkodott már azon, hogy miért annyira nehéz leszokni a cigarettázásról: még akiknek ez sikerült is, azok is gyakran érzik bizonyos mindennapi élethelyzetekben, hogy "de jó lenne rágyújtani, csak egy szálra". A Baylor College of Medicine kutatói egereken végzett kísérleteik során megtalálták a jelenség okát: az említett érzés abból adódik, hogy a nikotin megerősíti a cigarettázáshoz köthető kellemes emlékeinket, ez pedig - az agyi jutalmazóközpont aktiválódása miatt - újbóli rágyújtásra ösztönzi az egykori nikotinfüggőket. Emiatt van, hogy baráti sörözések közben, a munkahelyi szünetekben vagy az irodából hazafelé vezető autóúton a volt dohányosok is erős késztetést érezhetnek a visszaszokásra.
Ajánló
Hogyan szokjunk le?
Szakorvosi tanácsok a dohányzásról való leszokáshoz
Néhány dolog, amit dohányosként megtehetünk magunkért
Fagerström nikotinfüggőségi teszt
Korábban:
Új lehetőségek nyílhatnak a nikotinfüggőség gyógyítására
Vizeletvizsgálattal lehetne kiszűrni a veszélyeztetett dohányosokat
A dohányzás módosítja az immunválaszt a krónikus légúti betegekben
Új kapcsolat a dohányzás és a tüdőrák között
Kínzó hátfájás és nagyothallás: a dohányzás kevésbé ismert egészségkárosító hatásai
A dohányzás kétszeresére növelheti a vastagbélpolipok kialakulásának kockázatát
Hetvenévesen sem késő egészséges életmódra váltani
Dohányzás és szembetegség: újabb erős bizonyítékok
Komoly alvásgondokat mutatott kis egy új vizsgálat dohányosoknál
Pirulapatika
A kutatócsoport egereket helyezett egy olyan kamrába, amelyben két, egymástól fallal elválasztott "szoba" volt. Az egyikben egyszerű sóoldatot kaphattak az állatok, a másikban viszont nikotint adagolhattak maguknak. Az egerek maguk dönthették el, hogy melyik kamrát látogatják. Miután néhány napig hagyták az egereket szabadon mászkálni, elkezdték feljegyezni, hogy az állatok mennyi időt töltenek el az egyik vagy a másik kamrában. Eközben az új emlékek kialakításáért felelős hippocampus nevű agyterület aktivitását is folyamatosan rögzítették.
"Az agyi aktivitás változásai teljesen megdöbbentőnek bizonyultak: a sóoldattal összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a nikotin jelentős mértékben megerősítette a hippocampus idegsejtjei közötti összeköttetések egy részét, néha akár 200 százalékkal is" - mondta Dani. "Ebből az erősödésből arra lehet következtetni, hogy új emlékek alakultak ki, a meglévők pedig már tovább erősödtek, hiszen ugyanez történik a tanulási folyamatok során is."
Az egerek tehát idővel megtanulták, hogy több időt töltsenek el abban a kamrában, ahol nikotint és nem sóoldatot adagolhattak maguknak. Kiderült, hogy a nikotin csak abban az esetben erősíti meg a szinaptikus kapcsolatokat, ha az agyi jutalmazó központ dopaminjeleket bocsátott ki (a dopamin egy agyi hírvivő molekula, amely többek között a kellemes élmények jutalmazó hatásáért felelős). Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy kialakuljanak a nikotinfogyasztáshoz köthető kellemes emlékek. "Agyunk a mindennapi élet során akkor hoz létre emlékekben tárolt kapcsolatot egy-egy környezeti tényező és a jutalmazó hatás között, ha ez segíti a túlélésünket. Az egész mechanizmus eredetileg azért jelent meg az evolúció során, hogy a saját boldogulásunkat segítő viselkedésformákat alakíthassunk ki: ha olyan dolgot teszünk, ami hozzájárul a jóllétünkhöz, agyunk egy jutalmazó dopaminjelet küld számunkra. A nikotin éppen ezt a nem tudatos tanulási folyamatot "ejti foglyul", és ezen keresztül kényszeríti rá magát a függő személyekre" - tette hozzá Dani.
Miután tehát rászoktunk a füstölésre, onnantól a dohányzással összefüggő mindennapi részleteket is eltároljuk. Még ha sikeresen le is szokunk, ezek továbbra is velünk maradnak: mindez komolyan nehezítheti, hogy továbbra is füstmentes életet élhessünk. Az eredménynek nemcsak a nikotinfüggőség jobb megértésében - és természetesen a leszoktató terápiák fejlesztésében - lehet szerepe, hanem a memóriaproblémákkal járó Alzheimer- és a dopaminrendszer zavarával összefüggő Parkinson-kór kutatásában is.
Új lehetőségek nyílhatnak a nikotinfüggőség gyógyítására: A Brown Egyetem munkatársai 55 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek egereknél egy olyan agyi jelfogó molekulával állnak kapcsolatban, amelyhez a nikotin is képes kötődni. Az új kutatási eredményeknek a jövőben komoly haszna lehet majd a dohányzásról való leszokás újfajta kezelési módjainak kifejlesztésében, hiszen az emberi agyban egy az egerekéhez nagyon hasonló szerkezetű receptor van jelen. A tanulmány további fontos felismerése, hogy a dohányzás számos olyan fehérje működését is érintheti, amelyekre közvetetten a jelenleg használt gyógyszerek is hatnak: mindez azért lehet probléma, mert a nikotinbevitel miatt a dohányosoknál módosulhat az említett készítmények hatásmechanizmusa.
[origo] egészség
