Idén október 4-én nyolcadszor kerül sor az immár hagyományossá vált lánchidi sétára, melynek célja, hogy a társadalom figyelmét a mellrák elleni védekezés jelentőségére irányítsa: az idejében felismert mellrákos megbetegedések nagy százalékban gyógyíthatók, de ehhez rendszeres szűrésre és önvizsgálatra van szükség. Becslések szerint élete során nyolc nőből egynél nagy valószínűséggel kifejlődik az emlőrák, mely Magyarországon évente több mint 2000 nő halálát okozza.
Ajánló
Az [origo] egészség daganatterápiás aloldala
Az emlőrák modern gyógyszeres kezelése
Korábban
A HER2 fokozott termelését saját maga idézi elő az emlőrákokban
Emlő- és petefészekrák elleni vakcinák próbáját kezdték meg
A csípő formája az emlőrák kockázatára utalhat
A városban lakó nők hajlamosabbak lehetnek az emlőrákra
Kiderült, hogyan védhet a terhesség az emlőrák ellen
Honlapajánló
A klub szeptember 24-ei betegnapján, Dr. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke ismételten kiemelte a korai felfedezés, vagyis a meghívásos, szervezett szűréseken való részvétel alapvető szükségességét! Ebben a tekintetben hazánk még nem zárkózott fel a skandináv országokhoz, míg például Svédországban a szűrésen való megjelenés aránya 70 százalék körüli, Magyarországon a meghívott nők csak mintegy 45 százaléka jelenik meg az ingyenes szűréseken. Az emlők rendszeres és szabályszerű önvizsgálata úgyszintén kulcsfontosságú az emlődaganatok felismerésében. Az így észlelt csomók többsége (66 százaléka) tapintáskor fájdalmas, mégis az érintett nők kisebb hányada (11 százaléka) tapasztal csak spontán fájdalmat.
Fontos a korai diagnózis
"A rendszeres mammográfiás szűrővizsgálatokkal a melldaganat már korán diagnosztizálható, ami nagyon fontos, hiszen a korai emlőrák gyógyítható, míg a későbbi stádiumokban felfedezett csak kezelhető" - mondta előadásában Dr. Szentmártoni Gyöngyvér, onkológus. Magyarországon évente 6-7000 új emlőrákos esetet fedeznek fel, melyek többsége szerencsére még korai, megmenthető stádiumban van, ilyen esetekben az életkilátások sokkal jobbak (a betegek több mint 95 százaléka a diagnózis felállításától számított ötödik évben még életben van). Magyarországon 45 év felett 2 évente célszerű a mammográfiás szűrést igénybe venni.
"Az áttétes emlőrák esetén sajnos soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor újul ki ismét a daganat, ez kettő, öt, de akár húsz év múlva is előfordulhat. Mindemellett ma már sokkal nagyobb reményekkel indulunk neki egy áttétes emlőrák kezelésének, mint akár néhány évvel ezelőtt" - mondta Szentmártoni. A korszerű műtéti eljárások, illetve a kiterjedt kezelések ellenére az emlőrákos esetek csaknem fele mégis áttétes formába megy át, az ilyen betegek átlagos túlélése csupán két-három év. Az 55 év alatti nők daganatos halálokai között az áttétes emlőrák ma hazánkban az első helyen található.
- a családban már előfordult emlőrák
- az életkor (idősebb korban nagyobb a kockázat)
- a szervezetet korábban rákkeltő behatások érték
- a nő még nem szült, vagy ha az első szülés 30 éven felüli életkorban történt
- a normálisnál hosszabb a menstruációs életperiódus (korán kezdődő menstruációk vagy késői menopauza esetén).
Egyes kutatók véleménye szerint az elhízás, a magas zsírtartalmú diéta, a túlzott alkoholfogyasztás és az ösztrogéntartalmú gyógyszerek (hormonpótló kezelés szerei, fogamzásgátló tabletták) szedése is a rizikófaktorok közé sorolható.
Modern terápiás lehetőségek
Az emlőrák terápiája többféle kezelési mód önálló vagy kombinált alkalmazását jelenti. Ilyen kezelési módszerek a következők lehetnek: kemoterápia, a hormonkezelés, a korszerű célzott úgynevezett biológia terápiák, a radioterápia (sugárkezelés) és a műtét (a teljes emlő, vagy csak kisebb részeinek eltávolítása). Ezen terápiák a daganatos megbetegedés lehetőség szerinti gyógyítását és/vagy a daganatos áttétek kialakulásának gátlását és a tünetek megszüntetését célozzák. A terápia sikerét számos tényező befolyásolhatja, mint például: a daganat típusa, mérete és növekedésének üteme, a daganatos nyirokcsomók száma, a sejtosztódást befolyásoló génekben bekövetkezett változások kiterjedtsége; a hormonreceptorok megléte vagy hiánya a daganatban, illetve az úgynevezett növekedési faktor receptorok túlzott jelenléte a daganatsejtekben.

Mit jelent a HER2-pozitív emlőrák kifejezés?
Létezik egy olyan emlőrák típus, amelyben egy bizonyos növekedési faktor receptor (a HER2) a normálisnál gyakrabban fordul elő a daganatos sejtek felszínén. Ezek az úgynevezett HER2-pozitív emlőrákok, mely közé az emlőrákok negyede tartozik. A HER2-pozitív emlőrákok különösen gyorsan növekednek és igen korán már áttéteket adnak. Ezért fontos az emlőrákos betegek HER2-státuszának meghatározása. Örvendetes, hogy az utóbbi években ezen rosszabb prognózist mutató HER2-pozitív emlőrákos betegek számára hatalmas előrelépés történt.
Ma Magyarországon már minden onkológiai centrumban elérhető új azaz új biológiai terápiás kezelés, melynek hatása célzottan a HER2-pozitív daganatsejtekre irányul. Ez a specifikus biológiai terápia HER2 ellenes ellenanyagként a szervezet természetes immunrendszerének befolyásolásával célzott támadást tesz lehetővé a daganatsejtek ellen. A célzott terápia kímeletes a szervezettel szemben, a kemoterápiával ellentétben a szervezet egészét, és így az egészséges szöveteket nem éri káros hatás. Ezen kezelés alkalmazásával a régebben rosszabb prognózisúnak számított HER2-pozitív emlőrák mára "megszelídült".
HER2-negatív áttétes emlőrákok kezelése
Ha a daganat nem mutat HER2-pozitivitást, akkor is van lehetőség korszerű célzott biológiai terápiára. Ez a kezelés elsősorban a HER2-negatív áttétes emlőrákban szenvedő betegek számára jelent előrelépést, akiknél korábban nem volt mód célzott biológiai terápia alkalmazására. Ezen betegeknél a daganat érellátását gátló gyógyszeres kombináció tudja a jelenleg leghosszabb betegségmentes időszakot biztosítani. A kezelés lényege, hogy a vérellátás gátlásával megakadályozza a daganat tápanyag- és oxigénellátását, ami a daganat elsorvadásához és a továbbterjedés lassulásához vezet.
Az új terápiás lehetőség hátterében az áll, hogy szervezetünk minden sejtjének fejlődéséhez, szaporodásához tápanyagokra és oxigénre van szüksége, melyek az ereken keresztül jutnak el a szövetekbe. A daganat bizonyos mérete felett (ez általában 1-2 mm-es nagyságot jelent) a daganatsejteknek is szükségük van saját vérellátásra. Ennek érdekében a daganatsejtek speciális növekedési faktorokat bocsátanak ki, elindítva ezzel az érképződésnek (idegen szóval angiogenezisnek) nevezett folyamatot, melynek során a daganatos szövetben önálló érhálózat fejlődik ki. Az érellátás nemcsak a daganat táplálásában játszik szerepet, hanem egyúttal lehetőséget teremt a daganat számára a véráram útján távoli áttétek (metasztázisok) képzésére is. Ezek az erek ráadásul felépítésükben eltérnek az egészséges erektől, így nehézséget jelent rajtuk keresztül a kemoterápiás gyógyszereket eljuttatni a daganatokhoz. Az új terápia egy speciális ellenanyaggal (antitesttel) gátolja az érképződést szabályozó növekedési faktorokat, így lényegében elsorvasztja a daganatok túlburjánzó érhálózatát. Ennek következtében a daganat növekedése megáll, sőt a daganat visszafejlődhet. Ezzel párhuzamosan csökken a távoli metasztázisok kialakulásának esélye. További előnyös hatása a készítménynek, hogy a daganatban megmaradó erek szabályos szerkezetűvé válnak, ami lehetővé teszi a kemoterápiás szerek daganatba történő eljuttatását.
Jelenleg az érképződést gátló kezelés meghatározott kemoterápiával kombinációban alkalmazva a duplájára képes növelni a betegség progressziójáig eltelt időszakot, miközben jelentősen javítja a betegek életminőségét is. Az érképződést gátló terápia finanszírozása még nem megoldott. Az OEP egyelőre a HER2-negatív áttétes emlőrákos betegek esetében egyedi méltányossági elbírálás alapján finanszírozza a kezeléseket. Mivel áttétes betegekről van szó, ezért az időfaktor is döntő hatással van a páciensek túlélési esélyeire. Az érképződést gátló terápia végleges finanszírozása ezért kiemelkedő fontosságú a betegek életkilátásának javítása szempontjából.
[origo] egészség








