Két újfajta vértesztet mutattak ma be Berlinben az ECCO 15 - ESMO 34 elnevezésű legnagyobb európai rákkongresszuson. A tesztek segítségével egyszerűbbé, olcsóbbá és a páciensek szempontjából elfogadhatóbbá válhat a gyomor-bélrendszeri daganatok szűrése.
DNS-metiláció kimutatása
Ajánló
Korábban:
Veszélyesebb-e a férfiakra a vastagbélrák?
Sok évvel lemaradtunk a vastagbélrákszűrésben
A családban halmozódó vastagbélrák jobban gyógyítható
A fokozott kockázatú egyének elkerülik a vastagbélrákszűrést
A jelenleginél korábban is ajánlható lenne a vastagbélrákszűrés: újabb szakértői vélemények
Teszt
Kockázatelemzés
Vastagbélrák: ingyenes, személyreszabott kockázatfelmérés és tanácsadás
Pirulapatika
"Addig optimalizáltuk a DNS kivonási technikánkat, valamint a metiláció kimutatásának módszerét, amíg képesek lettünk a vastag- és végbélrákban (kolorektális rákban) szenvedők vérmintáiból az igen kis mennyiségben jelen lévő metilált DNS kimutatására is. A nemrégiben a kolorektális rákkal összefüggésbe hozott két metilált gén - a SYNE1 és a FOXE1 - nagy mennyiségben volt kimutatható a rákos betegekben, míg a nem rákosakban csak elvétve" - mondta Dr Joost Louwagie, az OncoMethylome Sciences cég kutatója (Liege, Belgium).
444 kontrollszemély és 124 rákos beteg 0,8-4,3 milliliter vérplazmáját vizsgálva a két fent említett gén együttesen 58 százalékos szenzitivitással mutatta ki a rákos elváltozást, a negatív eredmény pedig 90 százalékban bizonyult megbízhatónak. A módszer második - 242 kontrollt és 69 rákos esetet vizsgáló - tesztelése során a két fenti mérőszám 56 százalék és 91 százalék volt. (A legalább 3,3 milliliter vérplazmás mintákat számítva az eredmény 77, illetve 91 százalék.
"Amennyiben az új metilációs teszt használhatóságát egy jövendőbeli vastag- és végbélrákszűrések hatékonyságát összehasonlító tanulmányban megállapítanák, ez az új teszt megoldást jelenthetne azok számára, akik a jelenlegi szűréseket bármilyen okból is elutasítják. A vérmintát nővérek is levehetik, nem szükséges hozzá speciális felszerelés sem. Így a lakosság nagyobb részének szűrését lehetne elvégezni, és csak azok kerülnének kolonoszkópiára, akik a metilációs teszt szerint a veszélyeztetettek közé tartoznak" - mondta Dr. Louwagie. A kutatók 2009 végéig 7000 önként jelentkezőt akarnak egy ilyen vizsgálatba bevonni. "Ez az új teszt nem fogja a kolonoszkópiát helyettesíteni, de a népesség nagyobb részének számára jelenthetne elérhető és betegbarát megoldást, így több daganatos betegség lenne felfedezhető és sikeresen kezelhető" - tette hozzá Dr. Louwagie.
A vastag és végbélrák jelenlegi szűrési lehetőségei
A kolorektális rák minden 17. emberben alakul ki valamikor élete során, Európában, hazánkban és az USA-ban is egyaránt ez a ráktípus a második leggyakoribb daganatos halálok. A vastagbélrák - csakúgy, mint a többi ráktípus -, akkor gyógyítható eredményesen, ha korai stádiumban kerül felfedezésre. Jelenleg kétfajta szűrés érhető el, mindkettőnek vannak ugyanakkor hátulütői.
A kolonoszkópia során a teljes vastag- és végbelet vizsgálják meg, egy hajlékony csőre szerelt kamera segítségével, az eszközzel - a kolonoszkóppal - mindeközben a rákmegelőző állapotot jelző bélpolipok is eltávolíthatók. A kolonoszkópia a jelenleg hozzáférhető legjobb, legérzékenyebb szűrési módszer, hátránya, hogy viszonylag nagy beavatkozást jelent, drága, csak szakképzett személyzet végezheti, és komoly bélelőkészítést igényel. Mindezek miatt sok páciens számára a kolonoszkópia elérhetetlen vagy pedig elfogadhatatlan beavatkozást jelent.
A székletvér kimutatása a vizsgálandó személy székletében többféle módszerrel is történhet, ez a módszer nem jár beavatkozással, olcsóbb is, ugyanakkor nem mutatja ki a korai rákmegelőző állapotokat. Ennek ellenére sok európai országban használják a lakosság szűrésére. A részvételi arány - még a legjobban szervezett szűrőprogramok esetén is - a székletminta kezelésével járó kellemetlenségek miatti elutasításra visszavezethetően többnyire csak 50 százalék alatti.
A magyar szakemberek egy része a néhány országban már alkalmazott 10 évenkénti teljes vastagbéltükrözés, illetve az 5 évenkénti részleges vastagbéltükrözés mellett érvel, az évente végzendő székletteszt helyett.
A kolorektális rák minden 17. emberben alakul ki valamikor élete során, Európában, hazánkban és az USA-ban is egyaránt ez a ráktípus a második leggyakoribb daganatos halálok. A vastagbélrák - csakúgy, mint a többi ráktípus -, akkor gyógyítható eredményesen, ha korai stádiumban kerül felfedezésre. Jelenleg kétfajta szűrés érhető el, mindkettőnek vannak ugyanakkor hátulütői.
A kolonoszkópia során a teljes vastag- és végbelet vizsgálják meg, egy hajlékony csőre szerelt kamera segítségével, az eszközzel - a kolonoszkóppal - mindeközben a rákmegelőző állapotot jelző bélpolipok is eltávolíthatók. A kolonoszkópia a jelenleg hozzáférhető legjobb, legérzékenyebb szűrési módszer, hátránya, hogy viszonylag nagy beavatkozást jelent, drága, csak szakképzett személyzet végezheti, és komoly bélelőkészítést igényel. Mindezek miatt sok páciens számára a kolonoszkópia elérhetetlen vagy pedig elfogadhatatlan beavatkozást jelent.
A székletvér kimutatása a vizsgálandó személy székletében többféle módszerrel is történhet, ez a módszer nem jár beavatkozással, olcsóbb is, ugyanakkor nem mutatja ki a korai rákmegelőző állapotokat. Ennek ellenére sok európai országban használják a lakosság szűrésére. A részvételi arány - még a legjobban szervezett szűrőprogramok esetén is - a székletminta kezelésével járó kellemetlenségek miatti elutasításra visszavezethetően többnyire csak 50 százalék alatti.
A magyar szakemberek egy része a néhány országban már alkalmazott 10 évenkénti teljes vastagbéltükrözés, illetve az 5 évenkénti részleges vastagbéltükrözés mellett érvel, az évente végzendő székletteszt helyett.
Gyomor-bélrendszeri daganatok szűrése
A berlini Charité Kísérleti és Klinikai Kutatóközpontjának kutatói egy másik vértesztet ismertettek, mely a gyomor- és bélrendszeri daganatok kimutatására, egyben az áttétesség valószínűségének felbecsülésére is képes. Ez a módszer a vérplazmából mutatja ki az S100A4 nevű messenger RNS-t, melynek mennyisége szignifikánsabb magasabb, ha a vizsgált személy gyomor-, vastagbél-, illetve végbélrákban szenved, és még magasabb, ha már áttétek is képződtek. "Még ennél is fontosabb, hogy az utánkövetéses vizsgálataink szerint azokban a páciensekben alakult ki áttét, akiknek már az első vérvizsgálat is magasabb S100A4 szinteket mutatott. Ez az jelenti, hogy a jövőben képesek leszünk azoknak a pácienseknek meghatározására, akiknél áttétek várható" - mondta Ulrike Stein professzor, a kutatás vezetője.
Az új teszt alkalmas lehet a teljes lakosság gyomor- és bélrendszeri daganatainak szűrésére, mert azokban az állapotokban is kimutatja a rákot, amikor még semmilyen tünet nem tapasztalható.
Forrás: EurekAlert
[origo] egészség
