2009. október 14., szerda, 8:30
Három új tanulmány is egyértelműen igazolta, hogy a H1N1 halállal végződő eseteiben a tüdő gyulladása és a légzés leállása okozza az életfolyamatok leállását. Az idén március eleje és augusztus vége között Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon elvégzett felmérések megerősítik azt a már eddig is ismert tényt, miszerint az új influenza többnyire a fiatal felnőtteket érinti a legsúlyosabban, a kritikus állapotban lévő betegek azonban sok esetben jól kezelhetőek antivirális szerekkel és oxigéncserével.
Az Amerikai Orvostársaság lapjának
október 12-ei számában publikálták azt a három egymástól független tanulmányt, amelyben első alkalommal elemezték széles körben az új influenza életveszélyes vagy halálos eseteinek pontos lefolyását. Mindhárom tanulmányban ugyanazt a lefolyást sikerült kimutatni: a súlyosan beteg személyeknél a vérben oxigénhiány lép fel, ami a legrosszabb esetben végül sokkos állapothoz, a tüdő maradandó károsodásához és halálhoz vezethet.
"Adataink azt mutatják, hogy a súlyos betegeknél kezdetben a vírusos tüdőgyulladáshoz hasonló tünetek lépnek fel. Később aztán már nem tudni, hogy még mindig csak tüdőgyulladásról van-e szó, vagy már az ennél jóval súlyosabb légzési distressz szindrómával van dolgunk" - mondta Anand Kumar, a winnipegi Manitoba Egyetem orvosa.
A vizsgálatok megerősítették azt a szintén már ismert folyamatot, hogy a H1N1 súlyos eseteiben tartós gyulladás kép fel mindkét tüdőben, ennek következtében pedig folyadék halmozódik fel a légutakban és a tüdő szöveteiben - mindez akár tüdővérzéshez is vezethet, de a belélegzett levegőből származó oxigén vérbe történő átáramlása mindenképp csökken. "A betegek többsége képes ugyan lélegezni, ez azonban ilyenkor már igen kevéssé hatékony: emiatt aztán a kritikus szint alá süllyedhet a vérnyomás, ami végül a vérkeringés összeomlásához vezet. A szervezet oxigénhiánya az összes szervet negatívan érinti, a legsúlyosabban azonban mégis a tüdők károsodnak" - tette hozzá Robert Fowler, a Toronto Egyetem epidemiológusa.
A gépi oxigéncsere és az antivirális kezelés is hatékony
A három tanulmány közül a kanadai kutatók dolgoztak a legnagyobb betegszámmal: a 168 súlyos lefolyású új influenzás beteg 17%-a az intenzív osztályon történő kezelés ellenére is meghalt, bár a páciensek átlagéletkora mindössze 32 év volt. Az új-zélandi és ausztrál vizsgálatokban 68 beteg szerepelt, átlagéletkoruk 34 év volt: a legtöbbüknél egyértelműen megerősítették, hogy H1N1 fertőzésről van szó, amibe a fiatal életkor ellenére a páciensek 21%-a halt bele. Mexikóban 58 beteget követtek nyomon, akiknek átlagéletkora 44 év volt, a halálozási ráta pedig 41%-osnak adódott.
A kanadai és mexikói orvosok mechanikus ventillációt alkalmaztak a betegek többségénél, amely 10-12 napig tartott. Néhány betegnél azonban a gépi oxigéncsere sem tudott segíteni, mivel a légzési elégtelenség túl hamar lépett fel, Mexikóban pedig olyan is előfordult, hogy a haláleset már azt megelőzően bekövetkezett, hogy az illetőt be tudták volna szállítani az intenzív osztályra. Ausztráliában és Új-Zélandon egy másik módszert, az úgynevezett extrakorporeális membrán oxigenációt alkalmazták a betegeknél, amelynek során leveszik a beteg vérét, majd egy olyan készüléken áramoltatják át, amely oxigénnel dúsítja azt.
A betegek közül sokan Tamiflu-t is kaptak, amelynek jótékony hatása egyértelműnek bizonyult: Mexikóban például hétszer nagyobb arányban alkalmaztak antivirális kezelést azoknál, akik végül túlélték a súlyos lefolyással járó betegséget.
Az orvosok így már tudják, hogy mire számíthatnak
Mindhárom tanulmányban csaknem egyformának adódott az is, hogy a betegek között igen alacsony arányban voltak csak jelen a fiatal gyermekek és a hatvan év feletti személyek. Az adatok alátámasztották azt a már eddig is sejtett feltételezést, hogy az idősek közül sokan megnövekedett immunitással rendelkeznek a korábbi influenzafertőzéseknek köszönhetően. Az viszont nem derült ki, hogy a fiatal gyermekek aránya miért volt alulreprezentált ezekben a betegcsoportokban, holott ismert, hogy az új influenza szempontjából ők is a veszélyeztetettek közé tartoznak.
"Az adatok egyértelmű segítséget nyújtanak, hiszen a járvány az országok egy részében még csak most kezdődött, így az ottani orvosoknak mindenképp nagy segítséget nyújt, ha már tudják, hogy a súlyos esetekben mire számíthatnak" - hangsúlyozta Douglas White és Derek Angus, a JAMA szerkesztőségi kommentárjában.
Forrás: ScienceNews
[origo] egészség
