2009. november 17., kedd, 11:15
A Georgetown Egyetem orvostudományi központjának kutatói egy ma megjelenő tanulmányban tették közé az emlőrákszűrések javasolt gyakoriságával kapcsolatos új eredményeiket. A hat független szakértői csoport bevonásával készített vizsgálat szerint az évenként végzett mammográfia rendelkezik ugyan némi plusz előnnyel a kétévenkénti emlőrákszűréshez képest, a hátrányok azonban meghaladják ezeket a hasznokat.
Az Annals of Internal Medicine című folyóirat mai számában közölt tanulmányt az amerikai Nemzeti Rák Intézet által támogatott
CISNET hálózat kutatói készítették: a CISNET-et azért hozták létre, hogy egy független szakértőkből álló testület is véleményt nyilváníthasson a különféle ráktípusok kezelésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. A mostani, legújabb felmérés azért készült, hogy pontosan meg lehessen határozni az egy, illetve a kétévenkénti gyakorisággal végzett mammográfiás emlőrákszűrések előnyeit, illetve hátrányait.
A CISNET szakemberei - hat, egymástól is független akadémiai kutatócsoport tagjai - húszféle emlőrákszűrési gyakorlatot hasonlítottak össze egymással, többféle elemző eljárás alkalmazásával. A felmérés során figyelembe vették, hogy a nők életkora önmagában milyen hatást gyakorol az emlőrák kialakulásának gyakoriságára, felmérték továbbá, hogy mikor kezdődtek, milyen gyakorisággal zajlottak és mely életkorban végződtek a szűrések. Összesítették azt is, hogy mekkora volt a vizsgált nők halandósága, milyen kezeléseket és milyen eredménnyel alkalmaztak a szűrések során felismert emlőrákok esetén, illetve hogy a kiválasztott időszakban mekkora volt az álpozitív mammográfiás leletek gyakorisága.
A mammográfiás szűrővizsgálati ütemezések átfogó, összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy az 50 és 74 év közötti és az emlőrák szempontjából átlagos kockázatú nőknél a kétévenként végzett szűrővizsgálatok is elegendőek: a kétévenkénti gyakoriság is biztosítja az évenkénti szűréssel járó előnyök nagy részét, viszont sokkal kevesebb problémával jár, mintha évenként vizsgálnák a nők többségét. Ilyen problémák lehetnek az álpozitív szűrési eredmények, a szükségtelenül elvégzett szövettani mintavételek (biopsziák), illetve a túldiagnosztizálás.
A nők többségénél lassan növő tumorok alakulnak ki
Álpozitívnak nevezik azokat a mammogrammokat, amelyek abnormalitást mutatnak az emlő szöveteiben, anélkül, hogy valóban jelen lenne a rák: ezek azért jelentenek problémát, mert szükségtelen aggodalmat keltenek, emellett további utánkövetést igényelnek. Ennek során biopsziás mintavételre is sor kerülhet: szükségtelenül elvégzett biopsziáról beszélünk akkor, ha az álpozitív mammogrammot követő biopszia során mindent rendben találnak. A betegség túldiagnosztizálásáról van szó abban az esetben, ha olyan rákbetegség kerül kezelésre, amely egyébként nem okozott volna semmilyen komolyabb problémát. Mivel a legtöbb esetben egyelőre nem lehetséges annak meghatározása, hogy egy-egy emlődaganat mely esetben válik később rosszindulatúvá, csaknem mindig azonnal kezelni kezdik a szűrések során felismert daganatkezdeményeket.
"A kétévenként végzett emlőrákszűrés gyakorlata összhangban van azzal, amit az emlőrákok kialakulásáról és előrehaladásáról jelenleg tudunk. A nők többségénél lassan fejlődő tumorok vannak jelen, és ez az arány az életkorral együtt csak még tovább növekszik. A daganatos betegek túlélésében emiatt csak kevés előnnyel járna az, ha mindenki számára évenként javasolnánk a mammográfiás vizsgálatok elvégzését" - mondta Jeanne S. Mandelblatt (Georgetown Lombardi Comprehensive Cancer Center), a CISNET tagja és a tanulmány vezető szerzője.
Az agresszív és gyorsan növő tumoroknál szintén nem adódna lényeges különbség a betegek túlélésében akkor sem, ha évente szűrnék az érintetteket - véli Mandelblatt. A kutatónő szerint náluk inkább arra lenne szükség, hogy a szakemberek újfajta szemléletű kezelési módszereket fejlesszenek ki, ami jelenleg egy igen intenzíven kutatott területnek számít.
Nem szükséges lejjebb vinni a szűrési korhatárt
A kutatás eredményei megerősítették, hogy a mammográfiás szűrővizsgálatok egyes esetekben valóban életmentőek lehetnek, a szerzők szerint azonban nincs rá szükség, hogy az USA-ban jelenleg javasolt ötvenéves életkori határt lejjebb szállítsák (hazánkban jelenleg negyvenöt év ugyanez az életkori határ). Ennek oka, hogy negyvenöt-ötvenéves kor alatt csak viszonylag kevés nőnél alakul ki emlőrák, így ha a javasolt életkori határt korábbra (harmincöt-negyvenéves korra) tennék, az nem járna értékelhető haszonnal. Az emlőrák természetesen fiatalabb korban is kialakulhat, a korábbi életkorban is tömegesen végzett szűrések azonban azzal a hátránnyal járnának, hogy megnőne az álpozitív leletek aránya - írják a szakemberek.
"Mindez felesleges aggodalmakat ébresztene a félrediagnosztizált nőknél, növelné továbbá a szükségtelenül elvégzett biopsziák számarányát is. Az életkori határ előbbre hozatala helyett további kutatásokra van szükségünk annak tisztázására, hogy a javasolt szűrővizsgálati gyakoriságot miként igazíthatnánk hozzá az emlőrák egyénenként eltérő kockázataihoz" - tette hozzá Mandelblatt.
A kutatónő mindamellett hangsúlyozta, hogy egyes esetekben mégis indokolt lehet az évenkénti szűrés, például akkor, ha valakinél cisztákat találnak: a kezdetben jóindulatú elváltozások nem feltétlenül alakulnak rosszindulatúvá később sem, ekkor azonban a kezelőorvos véleménye lesz a mérvadó abban a kérdésben, hogy egy- vagy kétévente járjunk-e mammográfiára.
Forrás: Georgetown University Medical Center,
Eurekalert
[origo] egészség
