A cigaretták rendkívül szennyezettek olyan baktériumokkal, amelyek közül több is légúti betegségeket okozhat az emberi szervezetben is: ez a következtetése annak a tanulmánynak, amelyet a Maryland Egyetem kutatói végeztek négyféle cigarettamárka elemzésével. Ez az első olyan kutatás, amely valóban széleskörűen vizsgálta a dohányban megtalálható baktériumokat, és amely szerint az aktív és a passzív dohányzás egyaránt jelentős forrása lehet a kórokozó baktériumok szervezetbe jutásának. Az eredmények valódi közegészségügyi jelentőségét csak a további kutatások fogják tudni tisztázni.
Modern DNS-chip a szokásos laboratóriumi tenyésztés helyett
Az aktív, de a passzív dohányzással is számos kórokozó baktérium juthat a szervezetünkbe, a kérdés valódi közegészségügyi jelentőségét azonban még vizsgálni kell
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
A fiatalabb betegeknél is hatékony az új COPD terápia
Krónikus tüdőbetegség: Európában Magyarország vezeti a halálozási listát
Antioxidánsokkal az influenza ellen
Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat
Hogyan károsít a cigarettafüst?
A dohányzás után a radon felelős a legtöbb tüdőrákért
Az első átfogó elemzések az új influenza tüdőt érintő hatásairól
Az utóbbi módszer azért ad pontosabb eredményt, mert laboratóriumi körülmények között nem minden baktériumfajt lehet egyformán jól tenyészteni, egy DNS-chippel viszont a mintákban előforduló baktériumok teljes genetikai anyaga felmérhető (ez az úgynevezett bakteriális metagenom, amely a jelenlévő összes baktériumfaj teljes genetikai anyagának összefoglaló neve). A DNS-chipek a genomikai kutatások alapvető eszközei, amelyek az elmúlt években terjedtek el robbanásszerűen: ezek az apró eszközök teszik lehetővé, hogy a sejtekből, a vérből vagy akár a baktériumokból származó genetikai anyagot gyorsan és hatékonyan elemezhessék a kutatók. A módszerrel több ezer gén megléte, illetve aktivitása is egyidejűleg mérhető.
Tüdő- és légúti fertőzéseket okozó nemzetségek is előfordultak
A cigaretták esetében eddig még senki nem alkalmazta ezt a módszert arra, hogy felmérje, valójában hányféle és milyen típusú baktérium van jelen a világszerte csaknem egymilliárdnyi ember által fogyasztott dohánytermékekben. A kutatók maguk is feltételezték, hogy jó néhány baktériumfajt találnak majd, ekkora változatosságra azonban nem számítottak: az elemzés azt mutatta, hogy a cigarettamárka fajtájától függetlenül egyformán nagy a faji sokféleség, ráadásul több olyan mikroorganizmus is jelen volt, amely emberekben is többféle betegséget képes kiváltani (patogén baktériumok).
Néhány példa: a talajban élő, egészségre ártalmatlan mikroorganizmusok mellett jelen volt például az Acinetobacter, amely a tüdőt és a vérkeringést érintő fertőzésekkel hozható kapcsolatba, továbbá a Bacillus fajok, amelyek közül némelyiket az ételmérgezéseket követően lehet kimutatni, egy másik típusa pedig lépfenét okoz (Bacillus anthracis). A metagenom elemzései alapján a cigarettákba töltött dohányban a Burkholderia, a Clostridium és a Klebsiella nemzetségek is előfordultak: a baktériumtípusok egyes fajtái szintén összefüggésbe hozhatóak a tüdőt és a légutakat érintő fertőzésekkel. Jelen volt továbbá a Pseudomonas aeruginosa faj is, amely a kórházakban terjedő bakteriális fertőzések körülbelül 10 százalékáért felelős az USA-ban - olvasható az Eurekalert beszámolójában.
A kórokozók a dohány elégését követően is életben maradhatnak
Az elemzés szerint a különféle mikroorganizmusok csaknem olyan mennyiségben fordulnak elő a dohányban, mint ahány kémiai anyag szabadul fel a dohány elégetése során (a cigarettafüstben eddig több mint 4000 különböző kémiai anyagot sikerült kimutatni: ezen anyagok fele eredetileg is benne van a dohánynövényben, másik fele viszont az égés következtében keletkezik, lásd korábbi cikkünket: Új kapcsolat a dohányzás és a tüdőrák között). Minden szál cigarettában többszázféle baktériumfajt azonosítottak, a további vizsgálatok során pedig várhatóan még tovább nő majd ez a szám.
"Ha a bakteriális szervezetek képesek túlélni a dohány elégését - vagyis a cigaretta elszívását - akkor feltételezhető, hogy a szervezetbe ily módon bekerülő kórokozók szintén nagyban hozzájárulnak a dohányosoknál előforduló légúti megbetegedésekhez és más krónikus egészségügyi problémákhoz" - mondta Amy R. Sapkota, a Maryland Egyetem közegészségügyi intézetének professzora, a tanulmány első szerzője. "Mivel úgy gondoljuk, hogy a baktériumok egy része az égési folyamatok során sem pusztul el, igencsak fontos lenne, hogy további, még pontosabb ismereteket szerezzünk a témáról."
Ha sikerül bebizonyítani, hogy a szívósabb baktériumok valóban nagyobb számban juthatnak be így a szervezetünkbe (akár passzív dohányzás útján is), akkor részben ez is magyarázatot adna arra, hogy a dohányosok egy részének légutaiban miért gyakoribbak a kórokozó baktériumok. Erről azonban egyelőre még korai nyilatkozni: mivel a dohányzás gyengíti valamelyest a természetes immunitást, az is lehetséges, hogy az említett baktériumok a minket körülvevő környezetből jutnak be a dohányosok szervezetébe, és nem a cigaretta jelenti a fő forrásukat.
A tanulmány teljes egészében is olvasható az Environmental Health Perspectives oldalain.
[origo] egészség
