Egy svéd kutatónő, Susanne Eriksson nemrég elfogadott doktori disszertációja szerint azok a túlsúlyos nyolcéves gyerekek, akik naponta fogyasztanak teljes tejet, alacsonyabb testtömegindexszel jellemezhetőek, mint azok, akik csak ritkán fogyasztanak tejet. A két csoport között átlagosan négy kilogrammos súlykülönbség volt tapasztalható, a közepes vagy alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztó csoportra viszont már bizonyult igaznak ez az összefüggés. A 3-3,5 százalékos zsírtartalmú tejek gyermekkori fogyasztása egyébként erősen vitatott kérdés: az amerikai Food Standards Agency idén februárban kiadott ajánlása kétéves kor felett például egyáltalán nem javasolja a teljes tejek fogyasztását.
Testtömegindex, csontanyagcsere és D-vitamin-szint
A svéd kutatónő tanulmánya alapján nem egyértelmű, hogy a teljes tej valóban hízlalja-e a gyermekeket
Ajánló
A rovat legújabb cikkei:
Előzzük meg a téli D-vitamin-hiányt!
Ha hiányoznak az esszenciális zsírsavak
Bélférgektől tanulhatnánk az allergia elleni védekezést
Olcsón is lehet igényesen táplálkozni
Még a görögöknél is népszerűsíteni kell a mediterrán étrendet
Nem értik a szülők a testtömegindexet
Jobbak a zsírsavat is tartalmazó csecsemőtápszerek
Teljes tej, alacsonyabb BMI
Eriksson - eléggé meglepő módon - azt tapasztalta, hogy azok a túlsúlyos gyermekek, akik naponta fogyasztottak magasabb zsírtartalommal (3 százalék) jellemezhető teljes tejet, átlagosan négy kilogrammal bizonyultak soványabbnak azoknál a társaiknál, akik csak ritkán ittak tejet. A disszertáció azt is kimutatta, hogy a rendszeres tejivók közé tartozó nyolcévesek többsége jellemzően nagyobb mennyiségű telített zsírsavat fogyasztott annál, mint ami javasolt a számukra, testtömegindexük (BMI) azonban még így is alacsonyabbnak mutatkozott azokénál, akik a különféle egyéb táplálékokkal ennél kevesebb telített zsírsavat vittek be a szervezetükbe - olvasható az egyetem által kiadott sajtóközleményben.
"Ez egy igen érdekes összefüggés, amelyre azonban nem sikerült egyértelmű magyarázatot adnom. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a teljes tejet naponta fogyasztó gyermekek étrendje általánosságban véve egészségesebb, ahogyan ez a felmérésből részben ki is derült. Lehet azonban, hogy az ok-okozati összefüggést nem itt kell keresni, hanem inkább abban, hogy a teljes tejet csak ritkán ivó nyolcévesek tej helyett inkább cukros üdítőitalokat isznak" - mondta Eriksson.
Svédországban is D-vitamin-hiányosak a gyermekek
A disszertációból egy a fentieknél talán nagyobb jelentőséggel bíró adatra is fény derült, méghozzá arra, hogy a vizsgált gyermekek 62%-ánál túl alacsony volt a vérben keringő D-vitamin mennyisége. A vérvizsgálatok során a D-vitamin egyik inaktív formájának, a kalcidiolnak a mennyiségét mérik, amely a bőrben a napsugárzás hatására képződő D3-vitaminból alakul ki a májban: a Svédországban érvényes ajánlások szerint a kalcidiol mennyiségének minden korosztályban 75-100 nanomól/liter körül kellene lennie, ezt az értéket azonban a legtöbb svéd nyolcéves nem érte el.
Ennek oka abban keresendő, hogy kizárólag a táplálkozással nehéz bevinni a megfelelő mennyiségű D-vitamint: az olajos halakban és többféle tejtermékben ugyan nagyobb koncentrációban van jelen ez a vitamin, de aki ezekből nem fogyaszt eleget, annál könnyen hiány alakulhat ki. Köztudott az is, hogy mivel a vitamin aktív formájának, a kalcitriolnak a kialakulásához kellő mennyiségű napfényre van szükség, vitaminhiány alakulhat ki annak következtében is, ha valaki nem tartózkodik eleget a szabad levegőn, lehetőleg a minél naposabb órákban. (Ez ugyan szintén vitatott téma, hiszen a nyári napfény az erős ultraibolya sugarak miatt fokozhatja a bőrrák kockázatát, általánosan javasolható azonban, hogy naponta legalább 20 percet napozzunk. Télen ezt különösebb kockázat nélkül megtehetjük, ilyenkor viszont a napos órák alacsonyabb száma jelenthet gondot).
"Azt sem sikerült meghatároznunk, hogy a gyermekek vérében mérhető D-vitamin-szint összefüggésbe hozható-e a halfogyasztásukkal. Az viszont kiderült, hogy akik egy héten legalább egyszer hajlandóak voltak olajos halakat, például lazacot vagy makrélát enni, azoknál magasabb volt a számos szempontból egészséges telítetlen zsírsavak vérbeli koncentrációja. Ilyen, úgynevezett omega-3 zsírsavak az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav - rövidítve EPA és DHA - amelyek kulcsfontosságúak a szív és az agy működése szempontjából, valamint a fejlődés és a növekedés során is. Ebből a kutatásból is egyértelmű tehát, hogy a gyermekeknek valóban érdemes igazi tengeri halakat fogyasztaniuk" - tette hozzá Eriksson.
Bővebben az esszenciális zsírsavakról: Az esszenciális zsírsavak és fogyasztásuk előnyei
Bővebben a tej és a tejtermékek élettani szerepéről: A tej táplálkozás-élettani szerepe
Bővebben a D-vitaminnal kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről: Előzzük meg a téli D-vitamin-hiányt!
A doktori disszertáció kivonata és teljes szövege az egyetem honlapjáról tölthető le.
[origo] egészség
