[origo] egészség 

A lisztérzékenység (gluténszenzitív enteropátia, coeliakia) a vékonybelet érintő autoimmun megbetegedés. Az immunrendszer aktiválódásáért egy gabonafehérje, a glutén felelős: a provokáló tényező hatására (adott genetikai hajlam mellett) az immunrendszer kórosan aktiválódik, és a szervezet saját fehérjéi ellen kezd antitesteket termelni. Ennek következménye a vékonybélbolyhok pusztulása, a gyulladás és a felszívódási zavar.

A lisztérzékenység diagnózisát a vékonybélbolyhok pusztulásának kimutatása biztosítja. Jonas F. Ludwigsson és munkacsoportja (Örebro University Hospital) azt vizsgálta, hogy a szövettani eredmény hogyan befolyásolja a lisztérzékenységben szenvedő betegek túlélését.

A tanulmány szerzői a lisztérzékenységgel diagnosztizált (boholypusztulást igazoló vékonybél minta, 29096 eset), a vékonybélgyulladásban szenvedő (immunsejtekkel beszűrt, gyulladást igazoló minta, 13306 eset), és a szövettani eltérést nem mutató, úgynevezett látens lisztérzékenységben szenvedő betegek (3719 beteg) adatait hasonlították össze. (A szerzők látens lisztérzékenységnek véleményezték azokat az eseteket, ahol szövettani elváltozás nem volt igazolható, de a laborvizsgálatok lisztérzékenységre jellemző eltérést mutattak.)

Összességében, a vizsgált időszak alatt (1969-2008) a szövettanilag igazolt lisztérzékenységben szenvedő betegek közül 3049-en, a gyulladások esetében 2967-en, míg a "látens" lisztérzékenységben szenvedő betegek közül 183-an haltak meg. Az általános - kor és nem szerint megfelelő - populációval összehasonlítva mindhárom betegcsoportnak rosszabb volt a túlélése.

Mindhárom betegcsoportban növekedett ezen kívül a szív- és érrendszeri kórképek és a daganatos, valamint légzőszervi megbetegedések okozta halálozás.

A halálozás kockázata azok között volt a legnagyobb, akiknél szövettanilag nem lehetett kimutatni a vékonybélbolyhok pusztulását, csak gyulladást. A többlethalálozás és az abszolút halálozási gyakoriság is ebben a betegcsoportban volt a legmagasabb, majd ezt követte az igazolt lisztérzékenységben szenvedő betegek halálozása. A legjobb túlélés a látens betegcsoportban volt kimutatható.

A szövettani vizsgálatot követő első évben a halálozás kockázata a lisztérzékeny csoportban 2,8-szoros, a gyulladásos csoportban 4,66-szoros, míg a látens csoportban 1,8-szoros volt. Ezt követően - hosszútávon - a halálozás kockázata csökkent.

"Összefoglalva, a többlethalálozás a szövettani eredménytől függetlenül emelkedett a vizsgált lisztérzékeny, vagy az arra gyanús betegcsoportokban. A betegek leggyakoribb haláloka a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések voltak" - írják a szerzők.

[origo] egészség

Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának

Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.

További hírek:

• 12 lépés az egészséges terhességhez vezető úton

Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat

Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.

További hírek:

• Hogyan károsít a cigarettafüst?

Még több hír>>

Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás

Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.

További hírek:

• Az egészséges sejtek is elősegíthetik a tumornövekedést

Még több hír>>

Természetes gyógymód bélgyulladásra

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.

További híreink:

• Refluxbetegség és légúti panaszok
• Egy fehérje védhet meg a gyomorfekélytől

Még több hír>>