Sok ember nehezen szánja rá magát arra, hogy az egészségét érintő kérdésekben szakszerű segítséget kérjen, orvoshoz forduljon. Ez részben érthető is, hiszen minden, a testünkkel kapcsolatos problémát legbelsőbb személyes ügyünknek érzünk, amit nem szívesen osztunk meg egy idegennel. Ehhez jön még az ismeretlen vizsgálatoktól való szorongás is, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a halogatást válasszuk, vagy környezetünk (családtagok, szomszédok...) laikus tanácsaira hagyatkozzunk.
Pedig fontos lenne szem előtt tartani azt, hogy vannak olyan állapotok, amelyek eleinte semmilyen panaszt nem okoznak, mégis veszélyeztetik egészségünket. Korai felismerésük a rendelkezésre álló fejlett rutin-, vagy szúrópróbaszerűen végezhető vizsgálati módszereknek köszönhetően napjainkban többnyire már lehetséges. Ne feledje, a legtöbb betegség esetében igaz: minél előbb kerül felfedezésre és szakszerű kezelésre a baj, annál gyorsabb, egyszerűbb és biztosabb gyógyulásra számíthatunk! A betegség sajnálatos kialakulását követően ugyancsak jelentős szerep jut a rendszeresen végzett vizsgálatoknak: a beteg állapotát hivatott nyomon követni. Segítségével az alkalmazott kezelés hatékonysága is ellenőrizhető.
Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel az orvosi rendelőben, illetve szűrővizsgálatok alkalmával számolhat.
- Száloptikás endoszkóp : Világítással és nagyító optikával ellátott vékony, hajlékony műszer, amelyet egy-egy szerv vagy testüreg belsejének megtekintésére használnak. A különböző szervek vizsgálatára kialakított és használt endoszkópok külön elnevezéssel rendelkeznek (pl. a gége vizsgálatára használt laringoszkóp, a hörgők vizsgálatára használt bronhoszkóp, a gyomor vizsgálatára használt gasztroszkóp stb.).
- Szegycsont-punkció (sternum punctio) : Csontvelőleszívás egy fecskendőhöz rögzített tűn keresztül, rendszerint a szegycsontból. A leszívott csontvelőt üveglemezre (tárgylemezre) kenik, megfestik, és mikroszkóposan vizsgálják.
- Széklet vérteszt : ld. okkult vérzés kimutatására irányuló széklet vizsgálat.
- Szemfenék vizsgálat : Szemfenéknek a szemgolyó hátsó részének belső falát nevezik. Ez az a rész, ahova a pupillán át bejutó fénysugarak érkeznek. Az ideghártya (retina) és a benne futó erek területét jelenti, melyek az alattuk elhelyezkedő érhártya miatt vörös színben jelennek meg. Kiemelten fontos része a látóidegfő (papilla), ahol a retina idegsejtjeinek rostjai összeszedődve a látóideggé egyesülnek, továbbá az éleslátásért felelős központi terület : a sárgafolt (makula). A szemfenék vizsgálatára alkalmas valamennyi optikai módszer, amellyel a szem belseje láthatóvá tehető és vizsgálható : így pl. a szemtükrözés és a réslámpás vizsgálat. Speciális módszerek is léteznek a retina vizsgálatára, ilyenek a különböző érfestési eljárások (fluoreszcein- vagy indocianinzöld-angiográfia) valamint az ún. elektrofiziológiai vizsgálatok (elektroretinográfia és elektrookulográfia), melyek során fényingerek vagy a szemgolyó mozgása által kiváltott elektromos potenciálokat vizsgálják.
- Szemnyomás mérés : A csarnokvíz termelődése és elvezetése közötti egyensúly hozza létre a szem belső nyomását. Egészséges szem belső nyomása 12 és 21 Hgmm között van, és a két szem között nincs jelentős eltérés. Amennyiben az egyensúly megbomlik, a szemnyomás kóros mértékben megemelkedik. Ez jellemző a zöldhályog (glaukóma) betegségre. A szemnyomás mérése általában réslámpára helyezett ún. tonométer segítségével történik. A vizsgálat előtt a beteg szemét szemcseppel érzéstelenítik, és egy festéket tartalmazó cseppel vagy papírcsíkkal megfestik a könnyfilmet. Ezután a réslámpa kék fénnyel világító mérőfejét a szaruhártyához érintik. A mérőfej finom nyomást gyakorol a szaruhártyára, és az orvos megállapítja a szem belső nyomását abból, hogy mekkora nyomóerő hozza létre a szaruhártya egységnyi felületének lelapítását. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes, és nagyon fontos, mert a megemelkedett szemnyomás eleinte semmilyen panaszt nem okoz, viszont hosszú távon károsítja a látást. Az orvos tapintással is tájékozódhat a szemnyomásról. Ez a vizsgálat csak megközelítő információt ad, de a sürgős beavatkozást igénylő glaukómás rohamra jellemző ún. "deszka-kemény" szem felismerésére elegendő.
- Szemtükrözés : Az orvos közvetlen közelről világít az elektromos szemtükörrel a beteg szemébe, és felkéri, hogy közben ne őrá, hanem egy távoli pontra nézzen. A szemtükörbe tekintve ily módon átvizsgálhatja a beteg szemének belsejét, amiről kb. 15-szörös nagyítású képet lát. Szükséges lehet a vizsgálat előtt a pupilla kitágítása szemcsepp segítségével, mert így nagyobb területet láthat át a vizsgáló orvos.
- Szigmoidoszkópia (sigmoidoscopia) : A végbél és a vastagbél alsó szakasza belfelületének megtekintésére, vizsgálatára alkalmas hajlékony, csőszerű eszköz. Világítással és optikai lencsével ellátott. A végbélnyíláson át a vastagbélbe bevezetve lehetővé teszi a bél belfelületének szemmel történő vizsgálatát.
- Színlátás vizsgálat : A színlátás zavarát legtöbbször veleszületett betegség okozza, de ritkán szerzett okai is lehetnek. Vizsgálata úgy történik, hogy a betegnek képeket mutatnak, amelyek azonos világosságú, de eltérő színű kis körökből állnak (ún. pszeudoizokromatikus táblák). Az egészséges színlátású szem számára a háttérből betűk, számok vagy alakok rajzolódnak ki, míg a színtévesztők ezeket nem, vagy csak részben látják.
- Szívkatéterezés : egy éren keresztül vékony szonda bevezetése a szív üregeibe vizsgálati vagy terápiás céllal. Mérhető ilyen úton a szívben a vér nyomása, áramlása, oxigén-tartalma, lehetőség van a szívüregek és a koszorúerek kontrasztanyagos feltöltésére röntgen-vizsgálat céljából, továbbá lehetőség nyílik szöveti mintavételre is. Kezelésként szóba jön vérrögök helyben történő oldása, és koszorúér szűkületek tágítása.
- Szűrés (screening) : Valamely betegség (pl. rák) tünetmentes személyekben történő felderítése. Célja a betegség (pl. rák vagy rákmegelőző állapot) korai szakaszban történő felderítése. Ennek érdekében a lakosság adott rákféleségekre kiterjedő tömegszűrését végzik, különös tekintettel a veszélyeztetett korosztályokra.
Új elnöke van a Magyar Rákellenes Ligának
Az elnöki teendőkért mostanáig felelős Dr. Vasváry Artúrné helyett Prof. Dr. Simon Tamás látja majd el az egyesület vezetői feladatait. A HER2-receptort gátló terápiáról, valamint az érképződést gátló eljárás mechanizmusáról Dr. Szentmártoni Gyöngyvér onkológus tartott előadást.
További hírek:
Az akut tüdőkárosodás is kezelhetővé válhat
Akut tüdőkárosodás a tüdő bármilyen eredetű fertőzése vagy sérülése esetén kialakulhat, erre azonban ma még nem létezik hatékony gyógyszeres terápia. Csontvelői őssejtek segítségével viszont már sikerült megakadályozni a tüdőkárosodás kialakulását.
További hírek:
Elkerülhető a sugárterápia okozta sejtkárosodás
Kutatók egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól.
További hírek:
Természetes gyógymód bélgyulladásra
A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói egy mostanában egyre népszerűbbé váló kezelési módszerrel próbálják leküzdeni a gyulladásos bélbetegségeket.
További híreink:
Tisztelt Látogatónk!
Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
